Oktatás célja:

Az oktatás célja (a KKK 7.1.1. és 8.1.1. pontjában foglalt elemekre is kitérve):

A tárgy elsődleges célja az Európai Uniós büntetőjog hazai jogra gyakorolt hatásának bemutatása konkrét jogeseteken keresztül. Ezen belül az uniós intézmény-rendszer fejlődésének és az integráció nemzeti büntetőjogot érintő következményeinek megismertetése a gyakorlatban, kitekintve az európai-, a nemzetközi- és a nemzeti igazságszolgáltatás harmonizációjára.

Tantárgy tartalma:

1. Történelmi áttekintés, strukturális felépítés

2. Uniós intézmények átfogó ismertetése (EUB , OLAF, FRONTEX, Europol, Eurojust, Európai Ügyészség)

3. A magyar hatóságok és az egyes intézmények kapcsolata és együttműködése

4. Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának összevetése

5. Az EUB és az EJEB határozatainak hatása a hazai joggyakorlatra

6. Jogesetelemzés a nemzetközi bűnügyi együttműködés köréből

7. Jogesetelemzés az egyezményekben deklarált alapjogok megsértése kapcsán

8. Az aktuális magyar jogszabályalkotás áttekintése a határon átnyúló bűnözés és a külföldi állampolgárok eseténben

9. Az uniós jog büntetés-végrehajtásra gyakorolt hatása

10. Az európai büntetőpolitika kihívásai és jövője

Számonkérési és értékelési rendszere:

Gyakorlati jegy, írásbeli vizsga, számonkérés alapja az előadásokon elhangzottak.

Irodalom:

Szabó Marcel-Debisso Kinga-Gyeney Laura- Pünkösty András: Az Európai Unió Jogának Alapjai. Pázmány Press, 2021.,

Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Wolters Kluwer, 2016.

Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVG-Orac, 2020.

Békés Ádám: Nemzetek feletti büntetőjog az Európai Unióban, 2016.

Koen Lenaerts, José A. Gutiérrez-Fons: Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési módszerei, Fordítók: Lukács Adrienn, Orbán Endre, Simon Emese Réka

Gurisev-Pap Viola, Gyeney Laura, Kártyás Gábor, Kurunczi Gábor, Szabó Marcel: Az uniós polgárság jelene és jövője: úton az egységes európai állampolgárság felé?, ORAC Kiadó Kft. 2023.