Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az egyre fejlődő és összetettebb nemzetközi bűnözés elleni hatékony fellépés igénye egy egységes alapokon nyugvó ún. európai büntetőjog kialakítása iránti igényhez vezetett. Ezt a folyamatot jelentősen felgyorsította egyrészt az Unió büntetőjogi tárgyú normaalkotási hatásköreit kibővítő Lisszaboni Szerződés hatályba lépése – megteremtve a lehetőséget a kibővülő büntetőjogi tárgyú irányelvek megalkotására –, másrészt az egyre szélesebb hatáskörrel rendelkező uniós intézmények (EUROJUST, EPPO, OLAF) által megszervezett, közös uniós fellépés iránti elvárás a bűncselekmények elkövetőivel szemben. A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a hatályban levő uniós büntetőjogi tárgyú szabályozást, különös tekintettel a büntetőjogi tárgyú irányelvekre, valamint az Európai Unió büntetőjogi szempontú egységesítési törekvéseiben szerepet játszó uniós intézményeket.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgató képessé válik az európai uniós büntetőjogi normák és jogesetek önálló elemzésére és értelmezésére, valamint az uniós és tagállami büntetőjogi szabályozás összehasonlító vizsgálatára. Gyakorlatot szerez az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatának feldolgozásában, a büntetőjogi harmonizációval kapcsolatos szakirodalom kritikai elemzésében és az uniós jogforrások alkalmazásában. Képes lesz komplex büntetőjogi problémák európai uniós összefüggésben történő értékelésére, különös tekintettel a határon átnyúló bűncselekményekre és az igazságügyi együttműködés mechanizmusaira. A kurzus során fejlődik érvelési, jogértelmezési és tudományos kommunikációs készsége, továbbá képessé válik önálló szakmai álláspont kialakítására az európai büntetőjog aktuális kihívásaival kapcsolatban.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgató megismeri az Európai Unió büntetőjogi együttműködésének fejlődéstörténetét, intézményi és jogforrási rendszerét, valamint a büntetőjogi harmonizáció és egységesítés elméleti alapjait. Elsajátítja az uniós büntetőjog alapelveit, az európai büntetőpolitika főbb irányait, továbbá az Európai Unió és a tagállami büntetőjog kapcsolatának alkotmányos és dogmatikai kérdéseit. A kurzus során a hallgató mélyebb betekintést nyer az uniós jogalkotás szerepére a terrorizmus, a korrupció, a szervezett bűnözés, a pénzmosás, a kiberbűnözés és az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni fellépésben, illetve ismeretet szerez az Európai Unió Bíróságának releváns joggyakorlatáról, az európai elfogatóparancs rendszeréről, az Eurojust és az Európai Ügyészség működéséről, valamint a kölcsönös elismerés elvének büntetőjogi jelentőségéről.
Az értékelés kritériuma:
Az értékelés a hallgató komplex szakmai teljesítményén alapul, amelynek része az önálló feladatok minősége, a szakirodalmi és jogesetelemzések színvonala, valamint a szóbeli beszámolók tartalmi mélysége. Kiemelt szempont az aktív, folyamatos hallgatói részvétel a szemináriumi vitákban, a kritikai gondolkodás és az érvelési készség megjelenése, valamint a problémamegoldó megközelítés alkalmazása. Az értékelés figyelembe veszi a kutatásorientált szemléletet és az önálló szakmai álláspont kialakításának képességét.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
A kurzus elsődlegesen a szemináriumi vita és jogesetelemzés gyakorlatára épül, elősegítve a problémaalapú tanulást valós és szimulált, határon átnyúló büntetőjogi esetek és kérdések feldolgozásával. Önálló szakirodalmi és jogforrás-elemzésre épülő hallgatói feladatok révén közös kritikai szemléletű, szakmai vita útján tárjuk fel az egyes témaköröket a kutatási megközelítések fejlesztése érdekében.
Kötelező irodalom:
- Békés Ádám: Nemzetek feletti büntetőjog az Európai Unióban. Budapest, HVG-ORAC, 2015.
- Bárd Petra: Európai Unió: a szabadság, a biztonság vagy a jog érvényesülésének a térsége? Kriminológiai tanulmányok. 46. kötet, 2009.
- Czine Ágnes – Szabó Sándor – Villányi József: Strasbourgi ítéletek a magyar büntetőeljárásban. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest. 2008.
- Karsai Krisztina: Az európai büntetőjogi integráció alapkérdései. KJK-KERSZÖV, Budapest. 2004.
- Szabó Judit – Kis László (szerk.): Az európai büntetőjog gyakorlata. Wolters Kluwer Hungary, Budapest. 2023.
A fentieken túl az előadásokon megosztott anyagok.
Ajánlott irodalom:
- Békés Ádám – Gépész Tamás: Az Európai Ügyészség hatásköri szabályozása. Hatékony-e a köztes megoldás? Iustum Aequum Salutare. XV. 2019. 2. 39-49.
- Berczeli Sándor: Az Európai Unión belüli büntetőjogi együttműködés aszimmetriája – avagy a többsebességes EU megvalósulása a büntetőjogi együttműködés területén. Büntetőjogi Szemle, 2024/1. 19-24.
- Karsai Krisztina: Az alapelvek rendszere az európai büntetőjogban. MTA doktori értekezés, Szeged. 2015.
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
A tantárgy elősegíti a hallgató kutatási szintű tudásának elmélyítését az uniós büntetőjog egységesítési folyamatainak területén, valamint a komplex jogi összefüggések kritikai és összehasonlító értelmezését. Fejleszti az önálló kutatási kérdésfeltevés, az innovatív problémamegoldás és a tudományos érvelés képességét. Hozzájárul az autonóm szakmai gondolkodás és a kutatási felelősségvállalás erősítéséhez.
Tantárgy oktatója:
Dr. Békés Ádám
