Tárgy oktatója: Dr. Gyeney Laura

Tárgy kódja, neve: JDDO324XA0 Az uniós polgárság intézménye és annak belső piacra gyakorolt hatása 

Oktatás célja és leírása:

Az uniós polgárság jogintézménye jövőre ünnepli 30. születésnapját. A jogintézmény az Európai Bíróság jogfejlesztő gyakorlatának köszönhetően, az elmúlt évtizedek során jelentős átalakuláson ment keresztül, számos többletjogosítvánnyal ruházva fel az európai polgárokat.
E jubileum kapcsán felmerül a kérdés, vajon az uniós polgárság jogintézménye az elmúlt közel három évtized alatt megérett-e arra, hogy küldetését betöltve, immár valós tartalommal töltse meg az uniós polgári jogállást.  Más nézőpontból megközelítve a kérdést, vajon e státusz továbbra is csak a Maastricht előtti joganyag konszolidációját jelenti, avagy az ténylegesen kedvezőbb jogállást kínál a tagállami polgárok számára.

Amint azt látni fogjuk, az uniós polgárság bizonyos vetületeiben már elszakadt a korábbi gazdasági gyökerektől, így a piaci polgár fogalmától. A jogintézmény fenti átalakulása egyben markáns hatást gyakorolt a belső piaci szabadságok, és azon belül is a személyek alapvető szabadságának Bíróság általi értelmezésére. Az EUB az uniós polgárság prizmáján keresztül lényegében újradefiniálta az egyes szabadságokat, immár figyelemmel arra, hogy a szabadságok kedvezményezettjei már nem pusztán piaci, hanem egyben uniós polgárok is.

A fentiek tényében a kurzus igyekszik választ adni arra, hogy az uniós polgárság intézményének fejlődése milyen hatást gyakorolt a belső piaci szabadságok EUB általi értelmezésére. Ennek kapcsán igyekszik feltárni a belső piaci szabadságok uniós polgárság fényében újraértelmezett természetét és működési mechanizmusait.

Tekintve továbbá, hogy a nemzetek feletti polgárság intézménye és az ahhoz kapcsolódó szabad mozgási jogosítványok az uniós jog egyik legvitatottabb kérdéseinek egyike, nem tekinthetünk el a „szabad mozgás határai” kérdéskörének ismertetésétől sem.  Így, különös figyelmet fordítunk a tagállamok szociális turizmussal összefüggő félelmei miatti megszorításokra; a szabad mozgás közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi korlátaira, kiemelten a COVID 19 járvánnyal kapcsolatos korlátozásokra; végül pedig, a Brexit szabad mozgásra gyakorolt következményeire.

Tartalma:

Az uniós polgárság fejlődése napjainkig.

Az uniós polgárság hatása a belső piaci szabadságokra, így a személyekkel kapcsolatos piaci szabadságokra, ill. az áruk szabad mozgására.

Az alapvető gazdasági szabadságok újraértelmezése az uniós polgárság fényében.
Az újraértelmezés kapcsán felmerülő problémák, különös tekintettel, a joganyag koherenciájával kapcsolatos kritikákra.

A szabad mozgás határai: Az uniós polgárok kiutasításával kapcsolatos újabb EUB gyakorlat. A szabad mozgás és a COVID 19. A Brexit következményei.
A szociális polgárság perspektívái az Unióban. A szociális turizmus kérdése.

Az uniós polgárok által gyakorolt politikai jogosítványok.

Irodalom:

Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVG-Orac, Budapest, 2020, 11. fejezet: Az uniós polgárság és a személyek szabad mozgása
Gyeney Laura: Uniós polgárság, a piacorientált szemlélettől való elszakadás göröngyös útja, IAS, VIII. 2012/2.

Gyeney Laura: Európai Uniós polgárság. In Jakab András, Könczöl Miklós, Menyhárd Attila, Sulyok Gábor. Internetes Jogtudományi Enciklopédia, HVG ORAC, 2020.

Gyeney Laura: Uniós polgárság a nemzeti jogrendek kontextusában, IAS, XVI. 2020/3.

Gyeney Laura: Az Európai Unió Bíróságának Tarola ügyben hozott döntése: A munkanélkülivé vált személyek szociális ellátásokhoz való hozzáférése a szabad mozgás gyakorl

ása során, JOGESETEK MAGYARÁZATA, 2019: 2-3.

Szalayné Sándor Erzsébet: A személyek jogállása az uniós jogrendben, NKSZE, Budapest, 2014, 2. fejezet: Az uniós polgárság.

A kurzus keretében kiadott jegyzet és az elhangzott jogesetek.

Ajánlott irodalom:
Alina Tryfonidou: The impact of union citizenship on the EU’s market freedoms, Hart Publishing, 2016.
Dimitry Kochenov: EU citizenship and federalism, Cambridge University Press, 2017.

Stephen Coutts: Citizenship, integration and the public policy exception, Common Market Law Review, 56. , 2019.