Tantárgy adatlapja

Oktatás célja:

Az oktatás célja (a KKK 7.1.1. és 8.1.1. pontjában foglalt elemekre is kitérve):

A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal a római jogi gondolkodás eredőit, az egyes, legjelentősebb jogászok életének és munkásságának alapjait, valamint a római jog filozófiai megalapozását. A kurzus során a történeti fejlődés keretébe ágyazottan fejlesztjük a hallgatók problémamegoldó képességét a jogi gondolkodás fejlődési irányait bemutató primér forrásokon és szekundér szakirodalmi viták prezentálásán keresztül. Ennek során a jog fogalomkészletének és megközelítési módszerének alapjait is megismertetjük a hallgatókkal.

 

Tantárgy tartalma:

•           Az archaikus jog jogászi gondolkodásmódja és módszerei: a ius civile, interpretatio, pontifikális interpretatio és analogia.

•           A praetori jogfejlesztés eszközei; az edictum. Ius civile kontra ius praetorium.

•           A „jogtudomány” a jogi gondolkodás: az agere, cavere, respondere tevékenység jelentése az archaikus, préklasszikus és klasszikus korban.

•           Regula és definitio a római gondolkodásban.

•           Prepozitív elemek a jogászi gondolkodásban: szakrális normák, ius naturale. A görög filozófia és hatása a római jogra.

•           Cicero és az irodalmi jogtudomány.

•           A klasszikus jogászok döntéshozatalának alappillérei: igazságosság, fides, ius naturale, rerum natura.

•           A ius respondendi és az Edictum Perpetuum. Salvius Iulianus élete és munkássága.

•           A sztoa és Marcus Aurelius. Az „Elmélkedések” és ennek jelentősége.

•           Az „érett” klasszikusok. A „Gaius-talány” és az institúció-rendszer.

•           Ulpianus mint az „emberi jogok” szószólója.

•           A posztklasszikus jogtudomány, a vulgárjog.

•           Iustinianus és a kodifikáció. A kodifikáció céljai, menete, különös tekintettel a Digestára.

Számonkérési és értékelési rendszere:

Írásbeli beszámoló a félév 5-6. és 11. hetében, a félév elején előre egyeztetett dátumokon.

Irodalom:

Wolfgang Waldstein: Entscheidungsgrundlagen der klassischen römischen Juristen. ANRW II 15. 3-99.

Wolfgang Waldstein: Saggi sul diritto non scritto. Padova, CEDAM, 2002.

Dario Mantovani – Aldo Sciavone (szerk.): Testi e problemi del giusnaturalismo romano. IUSS Press, Pavia, 2007.

Pólay Elemér: A római jogászok gondolkodásmódja. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

Zlinszky János: Állam és jog az ősi Rómában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.

Földi András: A jóhiszeműség és a tisztesség elve. Intézménytörténeti vázlat. Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis. Budapest, 2001.

Wolfgang Kunkel: Herkunft und soziale Stellung der römischen Juristen. Böhlau, Wien, 1952.

Pierre Hadot: La citadelle intérieure. Introduction aux Pensées de Marc Aurele. Fayard, Paris, 1992.

Reginaldo M. Pizzorni: Il diritto naturale dale origini a S. Tommaso d’Aquino. Bologna, 2000.

Anthony Arthur Long: Hellenistic Philosophy. Stoics, Epicureans, Sceptics. University of California Press, Berkley – Los Angeles, 1986².

Arthur A. Schiller: Roman law: mechanisms of development. Walter de Gruyter, 1978.

Peter Stein: Roman Law in European History. Cambridge, 2003⁷. = A római jog Európa történetében. Fordította: Földi Éva. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

Peter Stein: Regulae iuris. From Juristic Rules to Legal Maxime. Edinburgh, 1966.

Tony Honoré: Ulpian – pioneer of human rights. Oxford, 2005.

Erdődy János: In rerum natura esse videtur. Egy klasszikus római jogi toposz margójára. Pázmány Press, Budapest, 2018.

 

A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel

Keresés

Képzés neve	Képzéskód	Képzési szint	Tagozat	Képzés nyelve	Félévszám	Felelős kar
Nincs megjeleníthető adat