Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók számára átfogó ismereteket nyújtson az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi és uniós jogi kereteiről, az ezekhez kapcsolódó stratégiai programokról, valamint az aktuális jogi és gyakorlati kihívásokról.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
- A nemzetközi éghajlatvédelmi rendszer kialakulásának előzményei, főbb környezetjogi dokumentumok és tárgyalások;
- Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) elfogadása, bemutatása;
- A Kiotói Jegyzőkönyv rendelkezéseinek áttekintése, kudarcainak okai;
- A Párizsi Megállapodás elfogadása, rendelkezéseinek áttekintése;
- A UNFCCC Részes Felek döntéshozatali üléseinek (COP) szerepe, aktuális fejlemények, jövőbeli lehetőségek
- Kapcsolat más területekkel, mint a biodiverzitás védelme és az elsivatagosodás elleni küzdelem;
- Nemzetközi bírói fórumok (ITLOS, Amerikaközi Bíróság, ICJ) az államok éghajlatváltozás kontextusában fennálló tanácsadó véleményei;
- Éghajlatváltozás elleni harc főbb uniós dokumentumai;
- A UNFCCC és a Párizsi Megállapodás helye az EU jogban;
- Aktuális EU-s kérdések: a 2050-es klímacél, az ahhoz vezető középtávú cél elfogadása körüli tagállami megosztottság, az EU karbonkiegyenlítési mechanizmusa (CBAM), EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS1 és ETS2)
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
- Nemzeti és nemzetközi fórumok előtt indított klímaperek áttekintése a UNEP erre vonatkozó legfrissebb jelentése fényében:
- államokkal szemben indított eljárások: emberi jogi, mitigációs, adaptációs ügyek, konkrét kibocsátásokkal kapcsolatos eljárások
- vállalatokkal szemben indított ügyek: konkrét kibocsátás miatt vagy „greenwashing” gyakorlata miatt
- Aktuális gyakorlati relevanciával bíró kérdések bemutatása, mint a karbonkreditek nemzetközi piacának alakulása, az abból fakadó lehetőségek és problémák
Az értékelés kritériuma:
Az aláírás feltétele a hallgatók aktív jelenléte, mely során három hiányzás megengedett.
Az értékelés két módon történik:
Házidolgozat készítése esetén a hallgató kb. 9 000–10 000 leütésben feldolgoz egy a kurzus tárgyához kapcsolódó ajánlott vagy saját témát, mely a kurzuson elhangzott tananyagon és önálló kutatáson alapul. Igény esetén további tanácsot adok és szakirodalmat ajánlok a hallgatónak.
Kiselőadás esetén kb. 15-20 perces időkeretben bemutat egy a kurzus tárgyához kapcsolódó ajánlott vagy saját témát, melyet prezentációval szemlélet a társainak. A kiselőadás is a kurzuson elhangzott tananyagon, valamint önálló kutatáson alapul, melyhez igény esetén tanácsot és további szakirodalmat biztosítok.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
A kurzus elsődlegesen hagyományos frontális előadás keretében valósul meg, mely során vizuális szemléltetőeszközök (prezentáció, videók, diagrammok) kerülnek alkalmazásra. Mindezek mellett a hallgatóknak lehetősége nyílik kérdéseik, észrevételeik megtételére, a kurzushoz kapcsolódó témák mélyebb feldolgozásra. A hallgatók beadandó dolgozatban vagy kiselőadás keretében dolgoznak fel egy a kurzushoz kapcsolódó ajánlott vagy saját maguk által választott témát.
Kötelező irodalom:
Sulyok Katalin: Van-e jogunk a fenntarthatatlansághoz? Perstratégiák a jövő nemzedékek környezeti és klímapereiben; Budapest, Orac Kiadó, 2025.
Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, Szent Istva´n Ta´rsulat, 2022.
United Nations Environment Programme (2025), Climate change in the courtroom: Trends, impacts and emerging lessons. Nairobi.
Ajánlott irodalom:
Bögös Fruzsina: Damoklész kardja, avagy az éghajlatvédelmi perek közigazgatási jogi vonatkozásai. Budapest, Orac Kiadó, 2025.
Techera – Lindley – Scott – Telesetsky (eds.): Routledge Handbook of International Environmental Law. 2nd edition. London, Routledge, 2020.
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
a) tudása:
b) képességei:
c) attitűdje:
d) autonómiája és felelőssége:
A tárgy környezetjogi specifikus szakterületi ismeretekkel bővíti a hallgatók tudását. Ennek keretében a hallgatók képet alkothatnak az éghajlatváltozással kapcsolatos globális és uniós politikai és jogi, valamint tárgyalási folyamatokról, illetve az azokhoz kapcsolódó környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőkről. A kurzus során különös figyelmet szentelünk a környezetjog morális megalapozásának, így például a Katolikus Egyház társadalmi tanításának, az éghajlat közjó státuszának. Kiinduló gondolat az emberi méltóság és az emberi jogok védelmének elsőbbsége az éghajlatváltozás korában. Fontos eleme a kurzusnak az egyes sérülékenynek tekinthető csoportok – mint a gyermekek, nők, idős személyek, fogyatékossággal élő személyek, őslakos népek és helyi közösségek, jövő nemzedékei – védelméhez kapcsolódó etikai kihívások elemzése. Mindezek mellett áttekintjük a releváns nemzetközi és uniós kötelező normákat és irányadó soft law dokumentumokat, melyet a vonatkozó szakterülethez kapcsolódó joggyakorlat egészít ki, mely segíti a hallgatók elméleti tudásának bővítése mellett a gyakorlati jogérzékének fejlesztését. Ezen felül a hallgatók megismerkednek a téma alapvető szakirodalmával, hozzájárulva többek között a szakjogi terminológiájuk bővítéséhez is.
Tantárgy oktatója:
Köböl-Benda Vivien, PhD, megbízott oktató
