Tantárgy adatlapja
Az önkéntestől a kötelezőig – Az uniós környezetvédelmi jog legújabb fejleményei
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A modul közvetlenül szemlélteti ezt az alapvető trendet azáltal, hogy nyomon követi, hogyan alakulnak át a korábban önkéntes vagy „puha” jogi eszközök és vállalati gyakorlatok kemény, érvényesíthető jogi kötelezettségekké. Ilyen például az önkéntes vállalati jelentéstételtől a kötelező fenntarthatósági közzétételek (CSRD) felé való elmozdulás, az átvilágítás elmozdulása (a „puha” CSR-től a kötelező CSDDD-követelmények felé), az önkéntes szén-dioxid-eltávolítási/tanúsítási rendszerektől az EU éghajlat-politikai architektúrájába való szabályozott integráció felé való elmozdulás, valamint a környezetvédelmi büntetőjog szigorítása (pl. az új uniós környezeti bűnözésről szóló irányelv). Bemutatja az EU átfogó irányát a szigorúbb, kötelezőbb szabályozás felé a fenntarthatósági célok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.
Visszajelzés küldése.
A tantárgy PPKE JÁK nemzetközi tanrendjének is része.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az önkéntes eszközöknek számos lehetősége van, egyre többen közülük az önkéntesből a szabályozott eszközök felé haladnak, a környezetvédelmi jog fogalmi változását követően. A legismertebb lehetőségek a következők:
- Önkéntes megállapodások: szabályozási megállapodások és megfelelési ütemterv/közigazgatási szerződés
- Szabványosítás
- Magatartási kódexek
- Közvetítés
- Környezetközpontú irányítási (pl. EMAS) rendszerek
- Audit és jelentéstétel
- Ökocímke
- végül a korábbi CSR-eszközök kötelezővé válnak.
A korábbi önkéntes eszközök jogi követelményekké való felhasználásával kapcsolatos különböző szakpolitikai dokumentumokat követően, a Zöld Megállapodást (amelyet 2019-ben indítottak, és amely szakpolitikai kezdeményezések csomagjából áll, és amelynek célja az EU modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítása) követően az EU-ban a fenntarthatóság felé való elmozdulás érdekében az uniós jogszabályok egy sor új jogszabályt fogadtak el és fogadnak el, amelyeket a tagállamok átültettek a nemzeti jogrendszerükbe.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
- A környezetjog nemzetközi és európai keretrendszere
- Elvek és szerepük
- Szabályozási módszereke a környezetjogban
- A soft law szerepe az európai uniós környezetjogban
- Kötelező fenntarthatósági közzétételek (CSRD)
- Átvilágítás elmozdulása (a „puha” CSR-től a kötelező CSDDD-követelmények felé)
- Az önkéntes szén-dioxid-eltávolítási/tanúsítási rendszerektől az EU éghajlat-politikai architektúrájába való szabályozott integráció felé való elmozdulás
- A környezetvédelmi büntetőjog szigorítása
- Összegzés: a fenntarthatósági célok hatékony végrehajtásának biztosítása
Az értékelés kritériuma:
A részvétel kötelező, legfeljebb három hiányzás megengedett.
Az értékelés egy rövid szóbeli prezentációval is lezárható: A hallgatók egy 15-20 perces prezentációt tartanak egy ajánlott vagy a kurzushoz kapcsolódó témáról, vizuális segédeszközökkel illusztrálva álláspontjukat társaik számára. A prezentációnak a kurzus anyagán és önálló kutatáson kell alapulnia. Szükség esetén útmutatást és további szakirodalmat biztosítunk kérésre.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
A kurzus elsősorban hagyományos előadások formájában zajlik, amelyek során vizuális segédeszközöket, például prezentációkat, videókat és ábrákat használnak. Ezenkívül a hallgatók kérdéseket tehetnek fel, megjegyzéseket fűzhetnek hozzá, és mélyebben is foglalkozhatnak a kurzushoz kapcsolódó témákkal. A hallgatóktól elvárás, hogy egy ajánlott vagy önállóan választott, a kurzushoz kapcsolódó témán dolgozzanak, rövid prezentáció formájában.
Kötelező irodalom:
MARTINČEVIĆ, Ivana; PRIMORAC, Dinko; DORIĆ, Barbara. Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD): Obligations, Challenges and Requirements for Companies. ENTRENOVA-ENTerprise REsearch InNOVAtion, 2024, 10.1: 317-327.
PRZEDAŃSKA, Justyna. Juridification of ESG in European Union Law: An Analysis of the CSRD and CSDDD from the Perspective of Public Economic Law and Environmental Protection Law. In: 46th International Business Information Management Association Conference. International Business Information Management Association, 2025.
OSKARSDOTTIR, Heida; SIGURJONSSON, Throstur Olaf; STEINTHORSSON, Runolfur Smari. The european union’s corporate sustainability reporting directive: impact on corporate boards. International Journal of Law and Management, 2025.
BAUMÜLLER, Josef; GRBENIC, Stefan O. Moving from non-financial to sustainability reporting: Analyzing the EU Commission’s proposal for a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD). Facta Universitatis, Series: Economics and Organization, 2021, 1: 369-381.
Ajánlott irodalom:
Key European ESG Regulations and Directives:
- Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD - Directive (EU) 2022/2464): Replaces the NFRD, requiring mandatory, audited sustainability reporting for large companies and listed SMEs, using European Sustainability Reporting Standards (ESRS).
- ESG Rating Regulation (2024/3005): Published in November 2024, it requires ESG rating providers to be authorized and supervised by ESMA, aiming for greater transparency and consistency. It applies from 2 July 2026.
- Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD - Directive (EU) 2024/1760): Mandates that companies identify, prevent, and mitigate adverse human rights and environmental impacts in their operations and supply chains.
- EU Taxonomy Regulation (Regulation (EU) 2020/852): A classification system defining "green" activities to prevent greenwashing and guide investments toward sustainable projects.
Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR - Regulation (EU) 2019/2088): Imposes ESG transparency requirements on financial market participants regarding how they integrate sustainability risks
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
a) tudása:
b) képességei:
c) attitűdje:
d) autonómiája és felelőssége:
A kurzus speciális környezetvédelmi jogi szakértelemmel bővíti a hallgatók ismereteit. Ennek keretében a hallgatók megismerik a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos globális és uniós politikai és jogi folyamatokat, valamint a kapcsolódó környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőket.
Különös figyelmet kapnak a környezetvédelmi jog erkölcsi és etikai alapjai, beleértve például a katolikus egyház társadalmi tanítását és az éghajlat közjóként való elismerését.
Ezenkívül a hallgatók megismerkednek a téma alapvető szakirodalmával, hozzájárulva többek között szakmai jogi terminológiájuk bővítéséhez.
Tantárgy oktatója:
Prof. Bándi Gyula, professor emeritus
