Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék a gazdasági és szervezeti jelenségek társadalmi beágyazottságát, valamint elsajátítsák a gazdaság és szervezetek szociológiai elemzéséhez szükséges alapfogalmakat, elméleteket és szemléletmódokat. A kurzus fejleszti a hallgatók képességét a gazdasági cselekvés társadalmi feltételeinek, az intézményi környezet szerepének, valamint a szervezetek működésének szociológiai értelmezésére. Cél továbbá a kritikus gondolkodás és az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának megalapozása a társadalmi-gazdasági folyamatok elemzésében.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a gazdasági és szervezeti folyamatok szociológiai megközelítésébe, és elméleti alapokat nyújtson a társadalmi-gazdasági struktúrák, intézmények és viselkedésformák elemzéséhez. A félév két fő tematikai egység köré épül: gazdaságszociológia és szervezetszociológia. A két megközelítés egymást kiegészítve segíti a gazdasági élet és a szervezeti struktúrák társadalmi beágyazottságának megértését.
I. Gazdaságszociológia (1–6. hét)
1. A gazdaságszociológia tárgya és megközelítései
- A gazdasági cselekvés társadalmi beágyazottságának fogalma
- A gazdaságszociológia kapcsolata más társadalomtudományokkal
2. Klasszikus elméletek
- Max Weber: protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
- Karl Polányi: beágyazottság és kettős mozgás
- Emile Durkheim és a munkamegosztás szociológiája
3. Modern gazdaságszociológiai irányzatok
- Mark Granovetter: hálózatelmélet és „új gazdaságszociológia”
- Bizalom, normák és társadalmi tőke szerepe a gazdasági kapcsolatokban
4. Gazdasági rendszerek és intézmények szociológiai elemzése
- Piac, állam, hálózatok: eltérő intézményi logikák
- Társadalmi intézmények szerepe a gazdasági működésben
5. A gazdasági szereplők társadalmi meghatározottsága
- Normák, értékek, intézmények, identitások
- Fogyasztás, státusz és társadalmi pozíciók
6. A gazdasági folyamatok társadalmi hatásai
- Egyenlőtlenség, mobilitás, munkamegosztás
- Gazdaság és társadalmi struktúra összefonódása
II. Szervezetszociológia (7–13. hét)
7. A szervezetszociológia elméleti keretei
- A szervezetszociológia helye a társadalomtudományok között
- A szervezetek, mint társadalmi konstrukciók és működési egységek
8. Klasszikus szervezetelméletek
- Max Weber bürokrácia-elmélete
- A weberi modell kritikái: funkcionalista értelmezés és Crozier kritikája
9. Modern szervezetelméletek és irányzatok
- Az amerikai szervezetelmélet fejlődése
- Human relations irányzat (Mayo, Barnard)
- Döntéselméleti iskola (Simon)
- Kontingenciaelmélet: a struktúra és környezet illeszkedése
10. Intézményi és kultúraelméleti megközelítések
- Neoinstitucionalizmus: szervezeti konformitás és legitimáció
- Szervezeti kultúra: normák, értékek, szimbólumok szerepe
11. Szervezetek és változás
- Innováció, adaptáció, tanulás
- Változásmenedzsment és szervezetfejlesztési trendek
12. Összegzés és integráció
- A gazdasági és szervezeti szférák szociológiai összekapcsolása
- Szemléleti integráció: elmélet és empíria viszonya
13. Összefoglalás, ismétlés, vizsgára felkészítés
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók ne csupán elméleti tudást szerezzenek a gazdasági és szervezeti folyamatok társadalmi beágyazottságáról, hanem képessé váljanak ezek alkalmazására konkrét társadalmi-gazdasági helyzetek értelmezése során. A gyakorlati ismeretek elsajátítása során a hangsúly a kritikus elemzés, az értelmező készség és a társadalomtudományi elemzési módszerek alkalmazásán van.
A gyakorlati készségek a félév során különféle elemzési feladatokon, esettanulmányokon és szemléleti gyakorlatokon keresztül fejlődnek, az alábbi fő területeken:
Gazdaságszociológiai gyakorlati ismeretek:
- Gazdasági cselekvés társadalmi kontextusban: A hallgatók elemzik, hogyan hatnak normák, értékek és bizalom a gazdasági döntésekre különböző helyzetekben.
- Társadalmi hálózatok és gazdaság: Alapvető társadalmi hálózatelemzési technikák megismerése; ezek alkalmazása gazdasági kapcsolatrendszerek vizsgálatára.
- Intézmények és informális szabályozás: A piac és a gazdasági élet működésének értelmezése nem formális, társadalmilag meghatározott szabályrendszerek mentén.
- Elemzőképesség fejlesztése esettanulmányokon keresztül: Konkrét gazdasági helyzetek társadalomtudományi értelmezése (pl. pénzügyi válság, vállalati stratégia, fogyasztási mintázatok).
Szervezetszociológiai gyakorlati ismeretek:
- Szervezetek működésének társadalmi értelmezése: A hallgatók megtanulják, hogyan értelmezhető egy szervezet nem csupán technikai, hanem társadalmi struktúraként is.
- Szervezeti döntéshozatal és hatalmi viszonyok: A döntéshozatal társadalmi kontextusának elemzése; konfliktusok és érdekkülönbségek feltérképezése.
- Szervezeti kultúra és értékrendszer vizsgálata: Konkrét szervezeti példákon keresztül értelmezik a normák, szimbólumok és rituálék szerepét a szervezeti működésben.
- Változásmenedzsment és innováció társadalmi szempontból: A szervezeti változások és adaptációk szociológiai elemzése: miként reagálnak a szervezetek külső és belső kihívásokra.
Kvalitatív és kvantitatív módszerek alapvető használata: A hallgatók képesek lesznek értelmezni társadalomtudományi kutatások eredményeit (pl. kérdőíves felmérések, interjúk), és felismerni azok alkalmazhatóságát szervezeti és gazdasági kontextusban.
Az értékelés kritériuma:
A hallgatók teljesítményének értékelése a megszerzett elméleti tudás, a rendszerszintű gondolkodás, valamint az önálló elemzőképesség alapján történik. A kurzus célja nem csupán fogalmi ismeretek közvetítése, hanem azok alkalmazásának képessége is – különösen a gazdasági és szervezeti folyamatok társadalmi beágyazottságának felismerésében.
A félév során az értékelés írásbeli formában történik (zárthelyi dolgozat vagy vizsga), amely során komplex kérdések és esszéjellegű feladatok révén mérjük:
- a fogalmi és elméleti keretek elsajátítását,
- az eltérő gazdaságszociológiai és szervezetszociológiai elméletek alkalmazását,
- a társadalmi és gazdasági jelenségek több szempontú, kritikai elemzését,
- az intézmények és szervezetek működésének társadalmi összefüggésbe helyezését,
- az önálló következtetések és értelmezések kialakításának képességét.
A számonkérés során kiemelt figyelmet kap a hallgatók reflexív gondolkodása, érvelési készsége és az elméleti modellek gyakorlati példákban való alkalmazásának képessége. Az értékelés tehát nemcsak a tantárgyi ismeretek visszaadására, hanem azok értelmezésére és integrálására is épül.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
A kurzus oktatása elsősorban elméleti előadás formájában történik, hagyományos frontális oktatási eszközökkel, ugyanakkor a feldolgozott témákhoz igazodva interaktív elemekkel egészül ki. Az előadások során vizuális (pl. diagramok, modellek, hálózati térképek, grafikonok) és auditív szemléltetőeszközök segítik a tananyag befogadását.
Az előadásokat rendszeres kérdés-válasz szakaszok, vitaindító felvetések és hallgatói reflexiók kísérik, különösen a gazdasági és szervezeti folyamatok társadalmi értelmezésével, valamint az aktuális társadalompolitikai és gazdasági eseményekkel összefüggésben. A kurzus során több alkalommal kerül sor egyes altémák interaktív bemutatására – például eltérő gazdaságszociológiai elméletek ütköztetésére vagy szervezetelméleti irányzatok kritikai összevetésére esettanulmányok keretében.
Külön figyelmet kapnak a társadalmi hálózatok és intézmények működésének szemléltetései, valamint az olyan kulcsfogalmak – mint a bizalom, norma, szervezeti kultúra vagy döntéshozatal – gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Emellett a kurzus ösztönzi a hallgatókat arra, hogy önálló véleményalkotásra és értelmezésre vállalkozzanak, akár rövid prezentációk, akár reflexiós gyakorlatok formájában.
A kurzus célja nem csupán az ismeretátadás, hanem az aktív, értelmező és kritikai gondolkodás ösztönzése is. Ennek megfelelően a hallgatói közreműködés, kérdések megfogalmazása, álláspontok érvelése és azok vitára bocsátása a tanulási folyamat szerves részét képezi.
Kötelező irodalom:
- Lengyel György – Szántó Zoltán (2006): Gazdaságszociológia (Szöveggyűjtemény), Budapest, Aula, ISBN 9639698032
- Charles Perrow: Szervezetszociológia. Budapest, Osiris, 2002. ISBN 963-379-313-0
Ajánlott irodalom:
- Hofstede, Geert – Hofstede, Gert Jan – Minkov, Michael (2010): Cultures and Organizations: Software of the Mind – Intercultural Cooperation and Its Importance for Survival (Revised and Expanded 3rd Edition) Kiadó: McGraw-Hill, ISBN: 9780071664189
- Beckert, Jens – Zafirovski, Milan (szerk.) (2018): The Handbook of Economic Sociology (2nd ed.) Kiadó: Princeton University Press, ISBN: 9780691185804
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
a) tudása: T1, T4, T5, T6
b) képességei: K1, K4, K5, K6, K9
c) attitűdje: A3, A5, A7
d) autonómiája és felelőssége: F1, F5, F8
a) tudása:
A tantárgy megalapozza a hallgatók tudását a gazdaság és a szervezetek társadalmi összefüggéseiről. Megismerteti a főbb gazdaság- és szervezetszociológiai elméleti irányzatokat, ezek történeti és koncepcionális fejlődését, valamint alkalmazási lehetőségeit. A hallgatók képesek lesznek felismerni a gazdasági és szervezeti jelenségek társadalmi beágyazottságát, és értelmezni azok működését komplex társadalmi rendszerek részeként. Ezzel elmélyítik elméleti tájékozottságukat a társadalomtudományon belül.
b) képességei:
A kurzus fejleszti a hallgatók rendszerszintű gondolkodását, kritikai elemzőkészségét, valamint elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét. A hallgatók megtanulják, hogyan alkalmazzák a szociológiai elméleteket konkrét gazdasági és szervezeti szituációk elemzésére, hogyan érveljenek különböző nézőpontok mentén, és miként ismerjék fel a társadalmi struktúrák hatását a gazdasági döntésekre, intézményekre és működésre.
c) attitűdje:
A tantárgy elősegíti a nyitott, reflexív, társadalmi problémákra érzékeny gondolkodásmód kialakítását. A hallgatók képessé válnak arra, hogy értő módon viszonyuljanak gazdasági és szervezeti jelenségek társadalmi vetületeihez, és empatikus, ugyanakkor kritikus szemlélettel közelítsenek eltérő társadalmi és intézményi pozíciókhoz. Támogatja az interdiszciplináris megértést és a társadalomtudományi szemlélet gyakorlati alkalmazását.
d) autonómiája és felelőssége:
A kurzus ösztönzi az önálló gondolkodást, az elemző munkavégzést és a saját vélemény megfogalmazását. A hallgatók képesek lesznek önállóan értékelni társadalmi-gazdasági folyamatokat, döntéshozatali helyzeteket, és felelősséggel vállalni álláspontjaikat szakmai és társadalmi kontextusban egyaránt. A tantárgy felkészíti őket arra, hogy szociológiai tudásukat felelős módon és kritikai tudatossággal alkalmazzák a munkaerőpiacon, a közszférában vagy kutatói pályán.
Tantárgy oktatója:
Schlett András, egyetemi docens, PhD, dr. habil.
