Tantárgy adatlapja
Oktatás
célja:
(Emberi jogok a változó világban)
A tantárgy célja, hogy a hallgatók betekintést nyerhessenek az emberi jogok legújabb
kihívásaiba, és ennek során megismerkedhessenek globalizáció és a digitalizáció
emberi jogokra gyakorolt hatásaival és dilemmáival. A tantárgy az emberi jogok
elméleti alapjainak és fejlődési útjának, valamint „alkotmányjogiasodásának” és
„nemzetköziesedésének” áttekintését követően a modernkor gazdasági és
technológiai fejlődésének fényében a legújabb kihívások vizsgálatára
összpontosít. Ennek megfelelően a tantárgy törekszik fényt deríteni az üzleti
világ és az emberi jogok között fellelhető összefüggésekre, amelyhez feltárja a
gazdasági globalizáció, valamint benne az integrált üzleti működés kedvező és
kedvezőtlen hatását a nemzetközi elismerést nyert emberi jogok érvényesülésére.
A tantárgy célja, hogy ennek keretében megkísérelje feltárni az emberi jogok
lehetséges szerepét a nem állami szervezetek, így különösen a transznacionális
vállalatok, valamint a vállalati láncok működését övezően, valamint ennek
keretében vizsgálja meg azt is, hogy az államok hogyan teljesíthetik emberi
jogi kötelezettségeiket ezen szervezetek tevékenységével összefüggésben. Ennek
érdekében a tanórák során a hallgatók megismerkedhetnek a jelenleg hatályos
nemzetközi normarendszerrel, ideértve az olyan nem kötelező jellegű forrásokat
is, mint az üzleti világ és emberi jogokra irányadó ENSZ alapelvek (a
továbbiakban: UNGP), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei (OECD Guideline). A hallgatók a tantárgy felépítése szerint általános
betekintést nyerhetnek a 2011-ben elfogadott UNGP szerkezetébe és működésébe,
amelynek célja, hogy megelőzze, valamint orvoslást nyújtson az üzleti világ
szereplői által elkövetett emberi jogi jogsértések miatt. A szemeszter számba
veszi az üzleti világ és az emberi jogok kapcsolatát rendező nemzetközi
szerződés létrehozásának kilátásait is.
A szemeszter második része
a globalizációval részben összefüggő, de attól mégis különálló „digitális
forradalom” által felvetett emberi jogi dilemmákat tárgyalja. A „digitális
forradalom” adatszerzési, tárolás és feldolgozási eredményeinek, valamint a
társadalmi viszonyokra, az üzleti kapcsolatokra, illetve az állami működésére
és a rendészetre gyakorolt hatásainak számba vétele alapján vizsgálja, miként
alakul át a modern rendészet bűnüldöző funkciója bűnmegelőző jellegűvé, illetve
az ezzel összefüggésben megerősödő „megfigyelő állam” milyen jellegű alapjogi,
emberi jogi dilemmákat vet fel. A digitalizációval összefüggésben a tantárgy
során az is figyelmet kap, hogyan hat a véleménynyilvánítási és a
sajtószabadságra a média jelenleg zajló „demokratizálódása”, illetve ezzel összefüggésben
melyek az állami szabályozás mellett és ellen szóló érvek. Végül, de nem utolsó
sorban a tantárgy a mesterséges intelligencia, valamint az ahhoz kapcsolódó
technológiák állami (rendészeti, nyomozati, illetve igazgatási)
felhasználásának emberi jogi vonatkozásait is áttekinti.
A tantárgy teljesítése révén a hallgatók
-
képesek lesznek felismerni és azonosítani a modernkori emberi jogi dilemmákat
-
elsajátítják
a kritikai gondolkodási módszereket a jelenkor gazdasági globalizáció és a
digitalizációval összefüggésben
- képesek lesznek logikusan felépített és megalapozott jogi érvelés
kidolgozására olyan területeken, ahol az államok közpolitika és szabályalkotási
önállósága veszélyeztetett
Tantárgy
tartalma:
1. témakör:
- Bevezetés:
A tantárgy céljának, struktúrájának és követelményeinek ismertetése. Az
emberi jogok eredete és fejlődéstörténete, valamint osztályozása
- A
emberi jogok „alkotmányjogiasodása”, majd pedig „nemzetköziesedése”
§ Az
emberi jogok állami és nemzetközi intézményrendszere
2. témakör:
- A
nem állami szereplők megerősödése, valamint az általuk jelentett kihívás:
a gazdasági globalizáció és az integrált üzleti működés hatása az emberi
jogokra;
- A
transznacionális vállalatokat szabályozására törekvő nemzetközi
szerződéskötési kísérletek;
- A
UNGP és az OECD Guideline szerkezete és működési mechanizmusai
yle="font-family:Wingdings;
mso-fareast-font-family:Wingdings;mso-bidi-font-family:Wingdings">§
3. témakör:
- A
digitális korszak fejlesztései, eredményei, valamint azok jellegadó
sajátosságai és hatása a társadalmi és üzleti kapcsolatokra, valamint a
rendészetre, az igazgatásra, illetve igazságszolgáltatásra;
- A
digitális forradalom emberi jogi vonatkozásai és veszélyei
- Az
úgynevezett „megfigyelő állam” jelensége és megerősödése
- A
rendészet és a bűnüldözés változó hangsúlyai a digitális korszakban:
megmenthető-e a magánszféra védelme és a biztonsághoz fűződő érdek közötti
egyensúly?
4. témakör:
- A
digitális platformok és a média demokratizálódásának jelensége: a
vélemények pluralizmusához vezet, vagy éppen ellenkezőleg, egyszínűvé
teszi a társadalmi vitákat?
- A
nagy technológiai cégek szerepe, illetve növekvő befolyása a
véleménynyilvánítási szabadság határainak megszabása, illetve a közéleti
viták formálásának terén. Az állami szabályozás olvadó szerepe a digitális
korszakban és ennek hatása a jelenkori véleménynyilvánítási szabadságra
A „robotjogászok” és az emberi
jogok: mesterséges intelligencia felhasználásának legújabb területei. Jó szolga
vagy veszélyforrás? – a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt
hatása. Szabályozási kilátások.
Számonkérési
és értékelési rendszere:
A
foglalkozásokon való megjelenés és aktív részvétel
Az
ajánlott irodalmak témakörökhöz kapcsolódó ismerete
Félévi írásbeli vizsga, valamint
záródolgozat teljesítése
Irodalom:
Ajánlott irodalom:
Andrew CLAPHAM, Human
Rights obligation of non-state actors (OXFORD UNIVERSITY PRESS 2006);
Andrew CLAPHAM, Human Rights Obligations for Non-State-Actors: Where are
We Now? in F. Lafontaine and F. Larocque (eds); available: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2641390;
John RUGGIE, Just
Business: Multinational Corporation and Human Rights (Norton Global Ethics
Series, 2013).
The Guiding Principles on Business and Human Rights: Implemeting the
United Nations „Protect, Respect and Remedy” framework (2011), available at: http://www.business-humanrights.org/media/documents/ruggie/ruggie-guiding-principles-21-mar-2011.pdf.
David GRAY, The Fourth
Amendment in an age of surveillance, (Cambridge University Press, 2017)
