Tantárgy adatlapja
A tantárgy tartalma:
A tárgy a szociológia szemléletmódjának megfelelően elsősorban nem a jogászok, hanem a társadalom szempontjából mutatja be és elemzi a modern jog jellegzetes jelenségeit. A szociológiai jogfogalom bevezetését követően kerülnek tárgyalásra a jogszociológia meghatározó elméleti keretei, illetve az empirikus kutatások módszertani problémái. Ezekután az anyag sorra veszi a jogszociológia jellegzetes problémakröreit: a jog képzédésének és érvényesülésének problémáit, a jog és a társadalmi szerkezet összefüggéseit, a jog és a kultúra, a politika és a gazdaság kölcsönhatásait. A tárgy végezetül külön figyelmet szentel a hazai joggyakorlat szociológiai elemzésének, különös tekintettel a hazai roma kisebbség jogi helyzetére.
Tananyag:
H. Szilágyi István − Cserne Péter: Társadalmi-jogi kutatások. Előadások a jogi antropológia és a jogszociológia köréből (egyetemi jegyzet). (Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogbölcseleti Intézete, 2004 [és változatlan utánnyomásai])
Ajánlott irodalom:
John Griffiths: „A jogalkotás társadalmi működése”. In: H. Szilágyi István (szerk.): Jog és antropológia (Budapest: Szent István Társulat 2005), 239–271.
Agnes T. M. Schreiner: „Rítus és jog”. In: Jog és antropológia, 314–321.
Peter Winn: „Jogi rítus”. In: Jog és antropológia, 322–338.
Loss Sándor – H. Szilágyi István: „A cigány per”, Beszélő 6 (2001/4), 31–41; in: Szabadfalvi József (szerk.): Amabilissimus. A legszeretetreméltóbbak egyike. Loss Sndor emlékkönyv. (Debrecen: DE ÁJK 2005) 77–90.
Az írásbeli beszámoló témái:
- Vázolja a szociológiai szemlélet, a társadalmi kontroll és a társadalmi mérnökösködés összefüggéseit!
- Hasonlítsa össze a klasszikus rendszerelmélet és az autopoetikus rendszerelmélet felfogását a jog társadalmi helyzetére vonatkozóan!
- Vázolja a jog és a politika funkcionális összefüggéseit!
- Mutassa be az „utólagos racionalizáció” szerepét a jogalkalmazás lélektani menetében!
- Elemezze a jog ösztönalapjainak problémáit!
- Mutassa be a jogi pluralizmus eszméjének fejlődését!
- Vázolja a gazdaság és a jog összefüggéseinek makro-szociológiai elméleteit!
- Melyek a kulturális jogösszehasonlítás új perspektívá
;i és milyen nehézségek rejlenek benne?
- Vázolja az instrumentális jogszemlélet sajátosságait és kritikáját!
- Elemezze egy konkrét példa kapcsán a rituális vitarendezés működését!
- Vázolja a „harmadik személy” vitarendezésben játszott szerepeit!
- Vázolja a jogászságnak a jogalkotásban betöltött szerepét!
- Vázolja a szociológiai jogfogalmak csoportosítását egy-egy konkrét elmélet bemutatásával!
- Mennyiben árnyalhatja a közép-európai jogi kultúrákról alkotott képet a kulturális megközelítés?
- Mutassa be a nyelvi szimbólumok jelentőségét a jog integratív funkciója szempontjából!
- Vázolja a jog gazdasági elemzésének főbb irányzatait!
- Mit jelent a jogszociológiai szemlélet „immanens kritikai jellege”?
- Vázolja a jog és a reciprocitás különböző formáinak összefüggéseit!
- A jogegyenlőség érvényesülése mellett működhet-e a jog „elnyomó funkciója”?
- Mutassa be egy konkrét kutatás ismertetése kapcsán a félautonóm társadalmi mező elméletét!
- Mutassa be Max Weber kutatásainak jelentőségét a jog szociológiai elemzése szempontjából!
- Hasonlítsa össze az empirikus kutatás makro- és mikroszociológiai módszereit!
