Oktatás célja:

Az oktatás célja (a KKK 7.1.1. és 8.1.1. pontjában foglalt elemekre is kitérve):

Az alternatív tárgy keretében áttekintjük a kollektív igényérvényesítés problematikáját, történetét, különféle modelljeit Magyarországon és külföldön. A hatályos szabályozás megismerésén túl kitekintünk a közérdekű igényérvényesítés hazai tárgyalási gyakorlatára is. Feltérképezzük a szektorális szabályokat és ezek gyakorlatát. Áttekintjük a terület európai és hazai fejlesztési lehetőségeit.

A tárgy a tudásfejlesztésen kívül a hallgatók attitűdjét formálja (a témához tartozó ügyek komplexitása miatt rendszerszemléletet igényel és fejleszt). Jogász szakterület-specifikus szakmai ismereteket közvetít.

Tantárgy tartalma:

• A
  • A kollektív igényérvényesítés szükségessége, joggazdaságtani kérdések, nemzetközi tapasztalatok
  • A közérdekű per (actio popularis) fogalma és története
  • A közérdekű perek szabályozása, valamint az általános és különös szabályok
  • Perindítás
  • A közérdekű per ítélete és anyagi jogerőhatása
  • Közérdekű perlés a gyakorlatban (Szituációs gyakorlatok: VW emissziós botrány, vörös iszap-katasztrófa, lepkés ügy, devizahiteles-perek)
  • Közérdekű perlés az aktuális gyakorlatban
  • A társult perek szabályozása a magyar polgári perrendtartásban I.
  • A társult perek szabályozása a magyar polgári perrendtartásban II.
  • Kollektív jogérvényesítés az Európai Unió jogában
  • Class action az Amerikai Egyesült Államokban
  • Mintaperek szabályozása Németországban és a Volkswagen dízelbotrány

Számonkérési és értékelési rendszere:

A „megfelelt” minősítés feltétele az órákon történő részvétel, a „kiválóan megfelelt” minősítés feltétele egy referátum megtartása. „Nem felelt meg” minősítést az a hallgató kap, aki több mint kettő órát mulaszt.

Irodalom:

−     Aleku Mónika: Közérdekű kereset. In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára. HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. és Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016., 755-766.

−     Aleku Mónika: Gondolatok a közérdekű perlésről egy kúriai döntés margóján In: Themis-Az ELTE Állam-és Jogtudományi Doktori Iskolájának elektronikus folyóirata 2016. június, 5-15.

−     Aleku Mónika: Ügyészi közérdekvédelem Európában. Magyar Jog, 2017/12., 746-756.

−     Aleku Mónika: A Pp. jogalkalmazói tapasztalatai – egy speciális perbeli résztvevő szemszögéből. Eljárásjogi Szemle, 2018/3., 1-8.

−     Aleku Mónika – Goldea Zsuzsanna: Az ügyész. In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára. HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. és Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016., 131-152.

−     Aleku Mónika – Goldea Zsuzsanna: Az ügyész részvétele a perben. In: Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja. I/III. HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018., 250-258.

• Harsági Viktória: Sokalanyú<

  span style="font-size:11pt;"> eljárások az angol jogban – képviseleti eljárások és a csoportos perlés. Jogtudományi Közlöny, 2015/1.

• Harsági Viktória: A modellválasztás dilemmái kollektív igényérvényesítés hazai szabályozásánál. Eljárásjogi Szemle, 2016/1.
• Harsági Viktória: Európai válaszok a kollektív igényérvényesítés szükségességének kérdésére – Főbb európai modellek és a hazai szabályozás kialakítása. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei. Jogtudományi Monográfiák 9. Sorozatszerkesztő: Schanda Balázs. Pázmány Press, Budapest, 2018.
• Gelencsér Dániel: Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon I. – a gyakorlat tükrében. Eljárásjogi Szemle, 2016/3., 31-45.
• Gelencsér Dániel: Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon II. – a gyakorlat tükrében. Eljárásjogi Szemle, 2016/4., 25-37.
• Jagusztin Tamás: A közérdekű igényérvényesítés elméleti kérdései. Állam- és Jogtudomány, 2018/1., 32-56.
• Jagusztin Tamás: A fogyasztóvédelmi törvény alapján történő közérdekű perlés tapasztalatai – kitekintéssel a hatályos Polgári Perrendtartás (Pp.) szabályozására. Ügyészek Lapja, 2018/4-5., 41-51.
• Jagusztin Tamás: Az új Pp. margójára – a kollektív igé

  n style="font-size:11pt;">nyérvényesítés jelene a magyar magánjogban. Magyar Jog, 2018/5., 272-282.

• Józon Mónika: „Kié a fogyasztó?”: A gyengébb fél (a fogyasztó) védelme a tagállamok és az Európai Unió között megosztott fogyasztóvédelmi hatáskör útvesztőiben. Európai Jog, 2018/6., 32-43.
• Miczán Péter: Gondolatok az igényérvényesítési jogról és a közérdekű csoportos képviseletről. Magyar Jog, 2012/9., 526-543.
• Nagy Csongor István: Csoportos igényérvényesítés összehasonlító jogi modelljei I. Az amerikai class action. Külgazdaság Jogi Melléklete, 2010/9-10., 89-110.
• Nagy Csongor István: Csoportos igényérvényesítés összehasonlító jogi modelljei II. Külgazdaság Jogi Melléklete, 2010/11-12., 121-151.
• Nagy Csongor István: Javaslat a csopor

  tper honi szabályozására az új Polgári Perrendtartás kodifikációjának apropóján. Magyar Jog, 2014/4, 203-213.

• Pribula László: Fogyasztóvédelem az új polgári perrendtartásban. Ügyészek Lapja, 2018/4-5., 5-18.
• Ribai Csilla: Az alanytöbbség problémája a polgári perben. Forrás: http://www.fvszemle.hu/aktualis_szam/2012_majus/paragrafus/alanytobbseg
• Szamel Katalin (szerk.): Közérdek és közigazgatás. MTA Jogtudományi Intézet, Budapest, 2008.
• Szamel Katalin: A közérdek érvényesülésének lehetőségei a környezetvédelemben. Közjogi Szemle, 2008/1., 16-28.
• Szalai Ákos: Kollektív keresetek joggazdaságtana. Iustum Aequum Salutare, X., 2014/1., 163-181.
• Szalai Ákos: Kollektív keresetek a kontinensen – joggazdasági elemzés. Magyar Jog, 2016/4., 217-225.
• Szá

  e="font-size:11pt;">dvári Lilla: Az actio popularis „továbbélése”, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportok jogvédelmére. Fontes Iuris, 2018/4., 14-20.

• Temesi István: Szemelvények a közérdek fogalma meghatározásának köréből a külföldi jogirodalom és joggyakorlat alapján. In: Szamel Katalin (szerk.): Közérdek és közigazgatás. MTA Jogtudományi Intézet, Budapest, 2008., 107-121.
• Udvary Sándor: A közérdekű és társult perek a polgári perrendtartásban. Jogtudományi Közlöny, 2018/5., 221-230.
• Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára. HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. és Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016.
• Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja. I/III. HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018.
• Wallacher Lajos: A közérdekből indított per. In: Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata. Wolters Kluwer, Budapest, 2017.