Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy a közigazgatás által elérni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatározó tételes anyagi közigazgatási jog legfontosabb területeit mutatja be. A tárgy két fő részből áll: egyrészt a közigazgatási anyagi jogból (szakigazgatások joga), amelynek elsajátításához a jogászi munkához széles körben alkalmazható, kérdések megválaszolásán és strukturált gondolkodáson alapuló módszer nyújt segítséget, továbbá része a szankciótan, azaz a közigazgatásban alkalmazott szankciók elmélete és a szabálysértési jog.
A fő cél nem elsősorban az egyes szakigazgatások egyenkénti mélyreható elsajátítása, hanem néhány kiemelt jelentőségű ágazat megismerésén keresztül annak a módszertannak (a Tanszékünk által kifejlesztett “5 kérdéses módszer”) a megértése, amely alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy későbbi munkájuk során bármelyik szakigazgatás útvesztőiben boldoguljanak.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Anyagi jog alapfogalmai, rendszere. Általános-különös hatáskörök. Közfeladat, közigazgatási struktúra, térszerkezet.
Szervezeti jogi ismétlés: szervek, szervrendszer. Államigazgatás-közigazgatás, centralizáció-decentralizáció, koncentráció-dekoncentráció, tipikus-atipikus szervek.
A közigazgatási jogi felelősség és szankció fogalma, elméleti kérdései. A bírság és egyes szankciók.
Szabálysértési jog.
Gazdasági igazgatás: energetika.
Gazdasági igazgatás: építési jog, vízügyi igazgatás.
Humán igazgatás: oktatási jog - oktatásigazgatás.
Közadatok, adatpolitika.
Közigazgatás nyilvántartásai. A Statisztika szervei és feladataik.
Rendészeti igazgatás 1 (általános, alkotmányos): rendőrség, rendészet.
Rendészeti igazgatás 2. (különös): idegenrendészet, menekültügy.
E-közigazgatás, e-közszolgáltatások.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Nappali tagozaton a gyakorlat gerince a főelőadás tematikája, azaz a közigazgatási anyagi jog és a szankciótan. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatokon jogesetmegoldásra (főleg a szankciótani részeknél) és a csoportmunkára (főleg az anyagi jogi részeknél). A hallgatók az öt kérdéses módszer alapján minden órára az adott anyagrészből felkészülnek, akár egyéni akár csapatmunkában jogesetek segítségével feldolgozzák. Az öt kérdéses módszer nemcsak a jogszabályok feldolgozására, hanem a jogesetek megoldására is használható, amelyet a gyakorlaton szintén alkalmaznak a hallgatók.
Az értékelés kritériuma:
Az aláírás feltétele az órai zárthelyi dolgozatok 60%-ának eredményes teljesítése. A zárthelyi dolgozatok eredményét a vizsgába beszámítjuk.
Ezeken felül a gyakorlatvezetők rendszeres számonkérést tarthatnak, amelynek formáját és gyakoriságát ők határozzák meg. A hallgatóknak a félév során tanúsított egyéni teljesítménye a félév végi kollokviumba beleszámít.
Lehetőséget biztosítunk a gyakorlatvezetőnél az elővizsga héten kollokválni azoknak a hallgatóknak, akik az aláírást megszerezték.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
A tananyag átadása egyrészt hagyományos frontális előadáson, elméleti ismeretek átadásával, gyakorlati példákkal, prezentációk folyamatos alkalmazásával történik. Az órai zárthelyi dolgozatok írása része az oktatási módszernek és egyúttal az értékelésnek is, amelyek segítségével a hallgatók gondolkodási és érvelési készségei fejlődnek. A rövid, 3 kérdés megválaszolásával az adott órára előre kiadott irodalomból tudnak a hallgatók rövid, szabad szavas válaszokat adni, amelyek szorosan kapcsolódnak a leadott tananyaghoz. A kérdések gyakorlat orientáltak, jogeset-jellegűek.
A gyakorlaton a hallgatók egyéni és/vagy csoportos munkában dolgozzák fel a tananyagot. Lehetőség van kreatív feladatok (jogeset-szemléltetés) vagy különböző eljárási szerepben (pl. kérelmező, hatóság, fellebbező ügyfél, másodfokú hatóság, stb.) a jogeseteket feldolgozni. A gyakorlat tematikája szorosan követi az előadást.
Kötelező irodalom:
- Rózsás Eszter (szerk): Közigazgatási jog különös rész. Ludovika, Budapest, 2021. különösen 11-70, 127-158.
- Lapsánszky András (Szerk.): Közigazgatási jog – Szakigazgatásaink elmélete és működése. Complex-WoltersKluwer, 2020,. pp 454-479 (energetika), 506-528 (vízügy), 658-681 (építés) - lásd repozitóriumot.
- Gerencsér-Varga-Bérces: Szankciótan (egyetemi jegyzet, pdf, 2023)
- Budai Balázs–Gerencsér Balázs Szabolcs–Veszprémi Bernadett: A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai. Dialog Campus, 2018. pp. 137-160 (e-közig, SZEÜSZ, KEÜSZ), 165-224 (adatok, nyilvántartások, statisztika)
Ajánlott irodalom:
- Gerencsér Balázs Szabolcs: Az "öt kérdéses módszer" a közigazgatási anyagi jog oktatásában
- Gerencsér Balázs - Berkes Lilla: Nyilvántartások rendszertana (Új Magyar Közigazgatás, 2014/4)
- Nagy Marianna: Quo vadis domine? - Elmélkedések a szabálysértések helyéről a 2012. évi szabálysértési törvény kapcsán. in: Jogtudományi Közlöny, 2012/5. 217-226.
- 38/2012 (XI.14.) AB határozat
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
a) tudása: T1, T4, T5, T10, T11, T12, T13, T14, T18
b) képességei: K1, K4, K6, K12, K13, K14, K15, K18, K20, K21, K26, K28, K29, K31
c) attitűdje: A2, A3, A5, A6, A9, A10, A11, A12, A13, A14
d) autonómiája és felelőssége: F1, F3, F5, F7
Tantárgy oktatója:
Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD, habilitált egyetemi docens
Dr. Varga Ádám PhD, egyetemi docens
Dr. Berkes Lilla, egyetemi docens
Dr. Kurunczi Gábor, egyetemi docens
Dr. Balogh-Békesi Nóra, egyetemi docens
dr. Oláh József, megbízott oktató
Józsa Fábián megbízott oktató
Jakab Hajnalka megbízott oktató
Ungvári Álmos doktorjelölt, megbízott oktató
