Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célkitűzése a mai magyar állam- és jogrendszer történelmi előzményeinek bemutatása. Ennek során a hallgatók képet kapnak arról, milyen okok miatt és milyen módon formálódott állam- és jogrendünk a polgári átalakulásig, valamint elsajátíthatják a fontosabb szakmai alapfogalmakat. A tárgynak a jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
- A törzsszövetség időszakának közszervezete és az államalapítás: A törzsszervezet, a törzsek nemzetté egyesülése, a vezér és a nemzetbírák, az egyeduralmi elv kialakulása
- Központi szervek az Árpádok korában: A király jogállása, a trónbetöltés és a koronázás. A király egyházkormányzati jogai. A királyi tanács.
- Helyi szervek és igazságszolgáltatás az Árpádok korában: A királyi vármegye, a városok kialakulásának kezdetei. A központi és helyi bíráskodás szervezeti felépítése.
- A rendiség kialakulása Magyarországon.
- A rendi kor központi szervei: A király és az országos méltóságok, a trónbetöltés elveinek változásai, a királyi hatalom terjedelme. Az országgyűlés kialakulása és működése. A Szent Korona tan. A Habsburg kor kormányszékeinek szervezete és hatásköre.
- A rendi kor helyi szervei és igazságszolgáltatása: A nemesi vármegye, a városok és községek. Az igazságszolgáltatás szervezeti rendszere.
- Az osztrák-magyar és a magyar-horvát kiegyezés.
- Az országgyűlés szervezete és működése a polgári korban.
- A végrehajtó hatalom gyakorlása 1848 után (király, kormányzó, köztársasági elnök, kormány).
- Az igazságszolgáltatás szervezete és működése (1867-1949).
- A helyi önkormányzatok a kiegyezés után (1848-1949).
- A szabadságjogok érvényesülése 1848 után.
- Diktatórikus államberendezkedések Magyarországon.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Az előadások témaköreihez kapcsolódó jogforrások megismerése, értelmezése, elemzése, fontos fogalmak felismerése, és magyarázata csoportos foglalkozás körében.
Az értékelés kritériuma:
A tárgy teljesítéséhez elvárt az előadások látogatása. A vizsgán az itt elhangzottak számonkérésére is súlyt fektetünk.
A vizsgán ki kell derüljön, a hallgató tud gondolkodni az anyagban, látja az összefüggéseket, érti az alapfogalmakat, nemcsak elmondja.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
A főkollégium keretében – többek között – hagyományos, frontális elméleti előadás, vizuális és auditív szemléltetőeszközök (prezentáció), ill. egyéb interaktív elemek használata.
Kötelező irodalom:
- Szabó István: Magyar alkotmánytörténet segédanyag
- Képes György (szerk.): Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet a polgári korban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2013. ISBN: 9789633121566
- Megyeri-Pálffi Zoltán (szerk.): Előadások a magyar alkotmánytörténet köréből. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010. ISBN: 789633180846
Ajánlott irodalom:
- Gosztonyi Gergely - Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2020. ISBN: 9789632763279
- Horváth Attila (szerk.): Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest, 2014. ISBN: 9786155305900
- A magyar jogtörténet forrásai (Szerk.: Mezey Barna) Bp. 2006. Osiris Kiadó ISBN: 9789633898031
- Horváth Attila- Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel Kiadó, 1999. ISBN: 2050000016370
- Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel Kiadó, 2000. ISBN: 0669001713083
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
- tudása: T1, T5
- képességei: K1, K2
- attitűdje: A8
- autonómiája és felelőssége: F2
Tantárgy oktatója:
- Dr. Szabó István
- Dr. Völgyesi Levente
