Közjog és globalizáció – alkotmányosság határok nélkül?

Oktatás célja:

Az oktatás célja: A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az alkotmányjog és a nemzetközi jog határterületeinek fejlődési tendenciáival. ? A legtöbb jogterület igyekszik megoldásokat nyújtani a gazdasági és társadalmi globalizáció jelentette kihívásokra, ez alól mára az alkotmányjog sem jelent kivételt. Bár az alkotmányosság fogalmát hagyományosan a nemzetállamokhoz kötjük, ahogy a politikai közösségek határai halványodni látszanak, úgy egyre gyakrabban merül fel az európai és a globális alkotmányosság kérdése. Beszélhetünk-e alkotmányról vagy alkotmányosságról nemzetállamok nélkül? Elválasztható-e a jog fogalma, különösen az alkotmányjog az állami szuverenitástól A kurzus célja bemutatni a globalizáció és a közjog kölcsönhatásait: hogyan hat a globalizáció az állami alkotmányos rendszerekre, és hogyan lehet a jog a globalizáció eszköze?

A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók megismerjék a jogra és államra vonatkozó elméleti megközelítéseket, a globális és hazai társadalmi, gazdasági, politikai, jogi folyamatok jellemzőit, az európai és nemzetközi jog legfontosabb tételes jogi szabályait, a meghatározó alkotmánybírósági, bírósági döntéseket.

Tantárgy tartalma:

Az európai alkotmányosság és a globális alkotmányosság megosztó fogalmak, az ezekkel kapcsolatos politikai és tudományos viták a multilaterális nemzetközi jogi rezsimek és az európai integráció jövője szempontjából is meghatározóak. Ennek megfelelően a kurzus alapvetően a hallgatók közötti vitára, aktív részvételre épül. Ehhez szükséges a történeti és elméleti kontextus rövid vázlatának ismertetése is. A kurzus során a hallgatók röviden megismerkednek az európai jog és a nemzetközi jog „alkotmányosodásának” folyamatával, a globalizációnak a nemzetállami alkotmányokra gyakorolt hatásaival, valamint a jog, a bíróságok és a jogászok szerepével ezekben a folyamatokban. A kurzus célja, hogy ezeket a folyamatokat és elméleteket a hallgatók közösen értékeljék.

A kurzus során tárgyalt kérdések:

• Mit értünk alkotmány alatt? Hogy lesz a jogból alkotmányjog?
• Mi az állami szuverenitás és az (alkotmány)jog viszonya?
• Mit értünk alkotmányosság alatt? Hogy viszonyul egymáshoz jogállamiság és alkotmányosság?
• Hogyan lehet alkotmányozni?
• Az alkotmányjog „nemzetköziesedése” vs. a nemzetközi jog „alkotmányosodása”
• A globalizáció hatása az alkotmányokra, az alkotmányozási folyamatra
• A nemzetközi jog térnyerése: nemzetek feletti jogrendszerek és bíróságok
• Szükség van-e az alkotmányosság alapelveire a nemzetközi jogban? Értelmezhető-e demokrácia, a jogállamiság („rule of law”) szupranacionális szinten?
• A bíróságok és a jogászok szerepe a globalizációban: az Európai Unió esete

Számonkérési és értékelési rendszere:

Az értékelés alapja a kurzusalkalmakon való aktív, konstruktív részvétel, illetve rövid, 1500 szavas esszé megírása.

Irodalom:

Mark Tushnet, 'The Inevitable Globalization of Constitutional Law' (2009) 49(4) Virginia Journal of International Law 985

Anne-Marie Slaughter, 'Judicial Globalization' (2000) 40(4) Virginia Journal of

International Law 1103

David S. Law and Mila Versteeg, 'The Evolution and Ideology of Global Constitutionalism' (2011) 99 California Law Review 1163

an style="font-size:11pt;">Anthony F. Lang – Antje Wiener: Handbook on Global Constitutionalism. Elgar, 2017.

Tomasso Pavone: The Ghostwriters – Lawyers and the Politics behind the Judicial Construction of Europe. Cambridge University Press, 2022.

J. H. H. Weiler (1991). The Transformation of Europe. The Yale Law Journal, 100(8), 2403–2483.