Tantárgy adatlapja
Oktatás célja:
Az oktatás célja (a KKK 7.1.1. és a 8.1.1. pontjában foglalt elemekre is kitérve):
Megismeri a Szentszék helyét a nemzetközi viszonyokban. Ennek részét képezi a legjelentősebb nemzetközi aktorok: az ENSZ, a NATO és az EU-val való kapcsolat, továbbá a legjelentősebb nemzetállamokkal való diplomáciai kapcsolatait (USA, Oroszország, Kína stb.). Képes lesz a nemzetközi jog atipikus szereplőit azonosítani, a szentszéki struktúrát átlátni, az egyes dikasztériumok hatáskörét megkülönböztetni, illetve a Szentszéket segítő szervezeteket (katolikus karitatív szervezetek, kutató központok, lovagrendek stb.) elhelyezni a válságkezelés mechanizmusában.
A tantárgy kontaktóráin félévente legalább 2x45 perc időtartamban a tantárgyhoz kapcsolódóan katolikus keresztény értékrend, illetve tanítás oktatására kerül sor.
Tantárgy tartalma:
- 1. A Katolikus Egyházat, a Vatikán, illetve az Apostoli Szentszék, mint a nemzetközi jog szuverén alanya.
- 2. A Szentszék jogalanyisága, a Vatikán, illetve az Apostoli Szentszék felépítése, struktúrája, jogalkotási és diplomácia tevékenysége.
- 3. A Szentszék a globális és a regionális biztonsági kihívások
- 4. A Szentszék a globális, illetve a regionális biztonság előmozdításában.
- 5. A vatikáni hírszerzés rendszere.
- 6. A Szentszék a válságterületeken
- 7. A Szentszéket támogató karitatív és missziós szervek.
- 8. Szentszék és a nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU, EBESZ, NATO)
- 9. Szentszék a bilaterális kapcsolatokban. (USA, Kína, Oroszország stb.)
- 10. Szentszék válaszai az újtípusú biztonsági kihívásokra. (Migráció, nukleáris fegyverek leszerelése, vallásközi párbeszéd, környezetvédelem, csapásmérésre alkalmas távirányítású repülőeszközök).
- 11. Ferenc pápa jogalkotása és a kúriaátalakítás a biztonságpolitikai környezet változásainak a tükrében.
A tantárgy kontaktóráin félévente legalább 2x45 perc időtartamban a tantárgyhoz kapcsolódón katolikus keresztény értékrend, illetve tanítás oktatására kerül sor.
Számonkérési és értékelési rendszere:
Esettanulmány – elemzés-értékelés. Egy választott ország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatának bemutatása vagy egy biztonsági helyzet és a katolikus egyház válságkezelő mechanizmusainak bemutatása.
Irodalom:
Ajánlott irodalom:
Ujházi, Lóránd The Role of Pontifical Legates in Facilitating Peace. Ius Canonicum. 61. 122 1-41. 2021.
Ujházi Lóránd: Pápai követek helye és szerepe az egyház békemissziójában az új típusú biztonsági kihívások fényében. Belügyi Szemle: A Belügyminisztérium Szakmai Tudományos Folyóirata (2010-) 69 (2021) 2. Special Issue 138-172.
Ujházi Lóránd: Béke és biztonság, mint állandó közös elem az európai integráció és a "Katolikus Egyház" kapcsolatában. Iustum Aequum Salutare 17. (2021), 2. 119-151.
Ujházi Lóránd: Nuclear Deterrence in the Reflections of the Catholic Church. Iustum Aequum Salutare, 16. (2020), 1. 105-120.
Ujhazi Lorand: The Significance of Charity (Caritas) in the Governing, Sanctifying, and Teaching Mission of the Church. Bogoslovni Vestnik, 80. (2020) 4. 783-802.
Ujházi, Lóránd Pápai követek az üldözött keresztény közösségek védelmében In: Ujházi, Lóránd; Boér, Zoltán; Kaló, József; Petruska, Ferenc (eds.) Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2020 Vác, Hungary : Mondat Kft. (2020) 428 p. pp. 335-346.
Ujházi, Lóránd: A Katolikus Egyház álláspontja a nukleáris elrettentésről. In: Simai, Mihály; Lukács, Eszter (eds.) Az ENSZ jövője a széteső világban Bp, Hungary : United Nations Association of Hungary (2020) pp. 109-130.
Ujházi, Lóránd: Canonical aspects of the relationship between the apostolic Holy See and the People’s Republic of China In: Ujházi, Lóránd; Kaló, József; Petruska, Ferenc (eds.) Budapest Report On Christian Persecution 2019 Bp, Hungary : Háttér Könyvkiadó és Szolgáltató Kft.; Háttér Lap- és Könyvkiadó (2019) 345 p. pp. 235-258.
Resperger, István (eds.) ; Ujházi, Lóránd (eds.) A vallási elemek jelentősége napjaink fegyveres konfliktusaiban és biztonsági kihívásaiban Budapest, Hungary : Dialóg Campus Kiadó - Nordex Kft, Wolters Kluwer (2019) .
Ujházi, Lóránd: Az amerikai katolikus egyház szerepe az Egyesült Államok politikai életében, és befolyása az amerikai elnökválasztásra In: Kuminetz, Géza (eds.) Tanulmányok a keresztény bölcselet, a katolikus teológia és a kánonjog köréből Budapest, Hungary : Szent István Társulat (2019) 356 p. pp. 119-139.
Bryan, J. Hehir: Papal Foreign Policy. In. Foreign Policy 1990. 78. évf. pp. 26-48
Elliott, Abrams: The Influence of Faith: Religious Groups and U.S. Foreign Policy. Oxford: Ethics and Public Policy Center. 2001.
Kurth, James: The Vatican's Foreign Policy. In. The National Interest. 1993. 32. évf. - pp. 40-52
Aimone, Braida: Partecipazione del potere civile nella nomina dei vescovi in accordi conclusi della Santa Sede con i governi civili tra 1965 e il 1976. =Apollinaris. 1977. 50. évf. -pp. 577-586.
Arrieta, Juan, Ignacio: Governance Structure within the Catholic Church. Montreal: Wilson and Lafleur. 2000.
Carulli, Ombretta Fumagalli: Il governo universale della Chiesa e i diritti della persona. Milano: Vita e Pensiero. 2003.
Negrini, Angelo: La Santa Sede y el fenómeno de la movilidad humana. =People on the move. 2002. 34. évf. –pp. 88-89. n. sz.
Schmitz, Heribert: Die Römische Kurie. In.: Listl, Joseph, Scmitz, Heribert: Handbuc des katholischen Kirchenrechts. Regensburg: Verlag Friedrich Pustet: 1999.
Erdő Péter: Az Egyházi Törvénykönyv. Bp.: Szent István Kiadó, 2001.
Veglió, Antonio Maria: Strutture pastorali per i migranti cattolici delle Chiese Orientali. People on the move. 2010. 11. évf. -pp. 147-161.
