Alkotmánybíróságok az „illiberális demokráciák” alatt

Oktatás célja:

Az oktatás célja: A két európai „illiberális demokráciát”, a magyar és a lengyel politikai rezsimet rendszeresen éri az a vád, hogy a demokratikus és jogállami intézményrendszerek lebontására törekednek. A kritikák egy része az alkotmánybírósággal szembeni fellépést sérelmezi: mindkét országban jelentős beavatkozásokon esett át ugyanis az alkotmány védelmére hivatott bírói intézmény. A kurzus célja, hogy bemutassa, milyen változásokon esett át 2010 óta Magyarországon, illetve 2015 óta Lengyelországban az alkotmánybíráskodás. Ezek előzményeként a hallgatók rövid áttekintést kapnak a közép-európai (különösen a magyar és a lengyel) alkotmánybíróságoknak a rendszerváltást követő demokratizáció folyamatában és a hatalommegosztás rendszerében betöltött szerepéről. Betekintést nyernek abba, hogy az ún. „illiberális demokráciákban” milyen az alkotmánybíróság és más hatalmi ágak kapcsolatának dinamikája. A kurzus célja, hogy a hallgatók széleskörű ismereteket szerezzenek a magyar mellett a lengyel bírósági reformokról is, amik az európai alkotmányjogi diskurzusnak jelenleg fontos részét képezik. A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók megismerjék a jogra és államra vonatkozó elméleti megközelítéseket, a globális és hazai társadalmi, gazdasági, politikai, jogi folyamatok jellemzőit, a meghatározó alkotmánybírósági, bírósági döntéseket.

Tantárgy tartalma:

• Alkotmánybíráskodás a demokratikus átmenet idején – a lengyel Tribunál és az Alkotmánybíróság kezdeti évei
• Alkotmánybíróságok a közfelfogásban – imázs- és autoritás-építés
• Intézményi és eljárási sajátosságok szerepe a közép-európai alkotmánybíróságok működésében
• Az alkotmánybíró-választás közép-európai módszerei és hatásai
• Az alkotmánybíróság jelentette akadály gazdaságpolitikai/közjogi reformok idején – lengyel és magyar tapasztalatok
• Aktivizmus, judicial review, constitutional review – az

  alkotmánybíróságok szerepe a liberális alkotmányosságban

• A politikai jobboldal viszonya az alkotmánybíróságokhoz
• Lehet-e indokolt a „court-packing”?
• Az alkotmánybíráskodás átalakítása Magyarországon 2010 után
• A lengyel Trybunał Konstytucyjny – alkotmányos válság 2015-2016-ban
• Mítoszok és tények az „illiberális alkotmánybíróságok” kapcsán

Számonkérési és értékelési rendszere:

Az értékelés alapja a kurzusalkalmakon való aktív, konstruktív részvétel, illetve rövid, 1500 szavas esszé megírása.

Irodalom:

Fruzsina Gárdos-Orosz, Kinga Zakariás: Organisational, functional and procedural changes of the Hungarian Constitutional Court 1990–2020 In: Fruzsina Gárdos-Orosz, Kinga Zakariás (eds.): The main lines of the jurisprudence of the Hungarian Constitutional Court, Nomos, Baden-Baden, 2022. 17-44.

Petra Lea Láncos: Passivist Strategies Available to the Hungarian Constitutional Court. ZaöRV 79 (2019), 971-993

Schwartz, Herman. "Eastern Europe's Constitutional Courts." Journal of Democracy 9, no. 4 (1998): 100-114.

Wojciech Sadurski: Constitutional Justice East and West: Democratic Legitimacy and Constitutional Courts in Post-Communist Europe in a Comparative Perspective. Springer, 2010.

Gardbaum, S. (2015). Are strong constitutional courts always good thing for new democracies. Columbia Journal of Transnational Law, 53(2), 285-320.

Kálmán Pócza, Zsófia Papp, Gábor Dobos & Attila Gyulai (2022) Do constitutional courts restrict government policy? The e

ffects of budgetary implications and bloc-politics in the Hungarian Constitutional Court's decisions between 1990 and 2018, East European Politics

Sólyom, L. (2003). The Role of Constitutional Courts in the Transition to Democracy: With Special Reference to Hungary. International Sociology, 18(1), 133–161.

Rosalind Dixon, David Landau: Abusive Constitutional Borrowing: Legal globalization and the subversion of liberal democracy (Oxford Comparative Constitutionalism), OUP, 2021.

Aleksandra KUSTRA-ROGATKA: The Polish Constitutional Court and political „refolution” after 1989: between the continuity and discontinuity of the constitutional narrative. Wroclaw Review of Law, Administration & Economics vol. 6., no. 2. (2016)

Anna Chmielarz-Grochal – Jarosław Sułkowski: Appointment of Judges to the Constitutional Tribunal in 2015 as the Trigger Point for a Deep Constitutional Crisis in Poland. Przegląd Konstytucyjny 2018/2.

Chronowski Nóra: Az alkotmánybíráskodás sarkalatos átalakítása. MTA Law Working Papers 2014/8.

Csink Lóránt: Mozaikok a hatalommegosztáshoz. Budapest, Pázmány Press, 2014.

Drinóczi Tímea – Agnieszka Bień-Kacała: Illiberal Constitutionalism: The Case of Hungary and Poland. German Law Journal vol. 20., no. 8. (2019)

Marcin STĘBELSKI: Parliament versus Constitutional Court: Selected Issues Pertaining to the Constitutional Dispute in Poland. In: SZABÓ Marcel – LÁNCOS Petra Lea – VARGA Réka (szerk.): Hungarian Yearbook of International Law and European Law. Hága, Eleven, 2016.

Mariusz Muszyński: Legal analysis of the election process of the judges of the Constitutional Tribunal in the autumn of 2015. Iustum Aequum Salutare 2017/1.

Piotr Czarny: Viták a lengyel Alkotmánybíróságról 2015-2016. Parlamenti Szemle 2017/2.

Sólyom László: Documenta – Alkotmányjog. Budapest, HVG-Orac, 2019.

Varga Zs. András: Eszményből bálvány? A joguralom dogmatikája. Budapest, Századvég, 2015.

Wojciech Sadurski: Poland’s Constitutional Breakdown. Oxford, Oxford University Press, 2019.