Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja az, hogy a jogi emlékezet témakörét szűkítve kizárólag a XX. századi történelmi traumáira való reflexiót vizsgálja. A kurzusnak nem előfeltétele az „Emlék- és emlékezettörvények” kurzus elvégzése, de alapoz annak definíciós, történeti előzményeket bemutató részére.
A tárgy oktatásával elérendő cél az, hogy a kollektív emlékezet identitásgeneráló hatása tekintetében a jogi emlékezet sajátos jellegére vezesse a fókuszt. A traumaemlékezet megjelenése az emlék(ezet)törvényeken belül a rendszerváltozást követő időszakra fókuszálódik. Ezért a kurzus az 1989/1990-es fordulatot követő jogi textusok elemzését tűzi ki célul.
A hallgatók az interdiszcplinaritás elvéből kiindulva (kollektív emlékezeti alapok, szociálpszichológiai alapok, áldozatdiskurzus) megtanulják keresni és értelmezni ezeket az emlékezettörvényeket. A keresési metódus kapcsán megismerik a szemiotikai nézőpontot is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
- Az emlékezettörvények kutatásának története
- Az emlékezettörvények definiálási megközelítései – emlékezettörvények vs. jogi emlékezet
- A kollektív emlékezet definiálási megközelítései
- Traumaemlékezet: szociálpszichológiai alapok
- Az áldozatdiskurzus megjelenítése a jogi emlékezetben
- Történelem vagy emlékezet – a történetírás kérdéseinek relevanciája a jogi emlékezetben
- Az I. világháború jogi emlékezete
- Az 1918-1920. közötti időszak jogi emlékezete
- Trianon mint mesternarratíva megjelenése a jogi emlékezetben
- A II. világháború jogi emlékezete
- A Holokauszt jogi emlékezete
- A kollektív bűnösség jogi emlékezete
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc jogi emlékezete
- A szocialista/kommunista diktatúra jogi emlékezete
- A versengő áldozatnarratívák elmélete
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag számozása nem a fentebb megadott 15 témakörnek feleltehető meg.
- A hallgatók megtanulnak jogi emlékezeti textusokat keresni az adatbázisokban. A jogi emlékezet vertikális vs. horizontális elmélete szerint eltérő eredményre jutunk, ha a keresés fókuszában a jogszabály típusa vagy pedig a keresett szimbolikus személy/esemény/helyszín áll.
- A jogi emlékezet textusai felfoghatóak – szemiotikai szempontból – hatalompolitikai jelekként is, így a hallgatók megtanulják, hogy egy adott szöveg miként lesz értelmezhető mint a „kollektív emlékezetre ható” tényező.
- AB határozatokban, Indokolásokban, bírósági határozatokban való keresés is megjelenik.
- A hallgatók arra is példát kapnak a jogi emlékezetben való kutatás során, hogy milyen típusú szabályozás milyen jogszabályi szinten jelenik meg. Ezáltal az alkotmányjogi elméleti tudásuk is gyakorlati megerősítést kap.
- Mivel a kurzus témájának jogi textusait más tanegységeken is tanulják a hallgatók (Btk., Alaptörvény, semmisségi törvények, Alkotmány, stb…), jelen kurzuson egy más szempontú, a kollektív emlékezetet alapul vevő látásmóddal közelítenek ezen textusok felé. Ez holisztikusabb értelmezést „követel meg” a hallgatóktól.
Az értékelés kritériuma:
Részvétel; beadandó
- a megadott szakirodalmak releváns ismerete (az általa választott témának megfelelő);
- önálló szakirodalom felkutatásának képessége;
- releváns jogi textusok felkutatása;
- érvelési készség arra vonatkozóan, hogy hogyan helyezkedik el a választott téma a jogi emlékezetben;
- aránytalanság elkerülése a választott téma tekintetében a jogi és a kulturális emlékezeti struktúrában.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
- egyéni szövegfeldolgozás
- jogi adatbázis használata
- frontális oktatás (kizárólag a bevezető órákon)
- vita
- egyéni projektmunka
Kötelező irodalom:
Jogi emlékezeti szempontból relevánsabb:
- Bán, Marina: The governance of history via law: An overview. Hungarian Journal of Legal Studies. Vol 63, Issue 4, pp315-328
- Izsák-Somogyi Katalin: A lágerpókertől a vöröscsillagon át az árpádsávos zászlóig – szimbólumértelmezés a magyar jogi emlékezetben. Állam- és jogtudomány. 65. évf. 4. sz. (2024), p. 30-48.
Kollektív emlékezeti szempontból relevánsabb:
- Aleida Assmann: Rossz közérzet az emlékezetkultúrában. Múlt és Jövő Kiadó, 2016. ISBN: 978-615-5480-22-5
- Áldozatnarratívák. (szerk.: Valastyán Tamás) Kijárat Kiadó, 2019. ISBN: 978-615-5160-66-0
Ajánlott irodalom:
Jogi emlékezeti szempontból relevánsabb:
- Halász Iván – Schweitzer Gábor: Szimbolika és közjog. Az állami és nemzeti jelképek helye a magyar alkotmányos rendszerben. Budapest, Kalligram, 2010.
- Halász Iván: Jog – emlékezet – kultusz: a történelmi személyiségek helye a jogban. In: Ünnepi tanulmányok Sárközy Tamás 70. születésnapja tiszteletére. Szeged, Lectum, 2010., p. 123-129.
- Izsák-Somogyi Katalin: A kollektív bűnösség és a jogi emlékezet kapcsolata a magyarországi német kisebbség második világháború utáni kitelepítése tükrében. Ügyészek Lapja, 2025/2.
Kollektív emlékezeti szempontból relevánsabb:
- Vajda Júlia: Külső nézőpontból. A zsidó vészkorszak a körülállók, bámészkodók, illetve a szemtanúk elbeszéléseiben. Gondolat Kiadói Kör, 2026, ISBN: 9789635566778
- Trauma-kaleidoszkóp (szerk. Árkovits Amaryl, Terenyi Zoltán, Varga S. Katalin), Budapest, Oriold és Társai, 2023. A kötetből az alábbi szerzők írásait ajánlanám: Bigazzi Sára, Borbándi János, Terenyi Zoltán)
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
a) tudása: T1, T2, T8, T9, T11, T14
b) képességei: K5, K6, K7, K8, K10, K11, K12, K13, K14, K16, K18, K22, K27
c) attitűdje: A2, A3, A5, A6, A7, A10, A11, A12, A14
d) autonómiája és felelőssége: F1, F3, F5
Tantárgy oktatója:
Izsák-Somogyi Katalin, PhD, megbízott oktató, PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék
