Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék az ügyészség igazságszolgáltatáson belüli helyét és szerepét, valamint szervezeti felépítésének alapjait. Cél továbbá, hogy a hallgatók átlássák az ügyészség fő feladatait, különös tekintettel a közvádlói szerepre és a közérdek védelmére. A tantárgy megalapozza a hallgatók igazgatási készségeit az ügyészségi szervezeti működés megértésével és támogatásával kapcsolatban. Fejleszti azon képességüket, hogy felismerjék az ügyészségi feladatokat és megismerteti őket azok ellátásának szervezeti kereteivel. Hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók a munkaerőpiacon olyan alapvető ismeretekkel és készségekkel rendelkezzenek, amelyek alkalmassá teszik őket ügyészségi szervezetnél végzett érdemi igazgatási munkára.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
- Hatalommegosztás, államforma, kormányforma. Az ügyészség helye az államszervezetben.
- A modern ügyészség kialakulása
- Az ügyészségi büntetőjogi feladatai.
- Az ügyészségi közérdekvédelmi feladatai
- Az ügyészség szervezete. Szervezetalakítási jogkörök
- Az ügyészségi szervezet és működés belső szabályozása
- Hierarchia és igazgatás az ügyészi szervezetben
- Az ügyészég más közjogi intézményekkel kapcsolatos feladatai
- Az ügyészek és ügyészségi alkalmazottak jogállása
- Ügyészségi testületek, érdekvédelem.
- Konzultáció
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Habár az előadások alapvetően frontálisak és fontos az is, hogy elsőéves egyetemisták hallgatják, de egyúttal gyakorlati ismereteket is igyekszünk közvetíteni. Az előadások egyik célja, hogy az oktató szemszögéből bemutassa, miként jelennek meg az egyes elméleti kérdések a mindennapi igazgatási gyakorlatban, és hogyan kapcsolódnak az ügyészségi munkafolyamatokhoz. A hallgatók elsajátítják az ügyészségi igazgatási feladatok logikáját, működésének alapvető mechanizmusait. Az előadás hangsúlyt fektet arra, hogy a megszerzett elméleti ismereteket a hallgatók a későbbi munkájuk során hatékonyan tudják alkalmazni.
Az értékelés kritériuma:
A hallgatók félév közben lehetőséget kapnak arra, hogy ZH-k keretében folyamatosan számot adjanak az előző órák anyagáról. Gyakorlatorientált, rövid kérdések keretében találkoznak a legfontosabb intézményekkel és fogalmakkal. Ez egyrészt visszajelzést ad arról, hogy a megfelelő hangsúlyok figyelembevételével készültek-e, másrészt az eredmény beszámít a kedvezményes vizsgába. Félév végén a ZH-k eredményétől függően (75% feletti eredménynél) kedvezményes írásbeli vizsga tehető, egyebekben szóbeli kollokvium van.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
Hagyományos, frontális előadás.
Kötelező irodalom:
- Csink Lóránt - Varga, Ádám (szerk.): Bírósági-ügyészségi szervezet és igazgatás. Pázmány Press, Budapest, 2021. (csak az ügyészségre vonatkozó rész)
- az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény
- a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
Ajánlott irodalom:
- Polt Péter: Törvény és igazság: Válogatott beszédek, tanulmányok dokumentumok a modern ügyészségről Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó (2021)
- Varga, Ádám: Az ügyészi közérdekvédelem alkotmányjogi alapjai In: Bérces, Viktor - Gerencsér, Balázs Szabolcs (szerk.): Az ügyészség az igazságszolgáltatás rendszerében: 150 év elméleti és gyakorlati tapasztalatai Budapest, Pázmány Press (2023).199-217.
- VARGA Zs. András – JAKAB Hajnalka – VARGA Ádám: „Ügyészség” in JAKAB András – KÖNCZÖL Miklós – MENYHÁRD Attila – SULYOK Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: BODNÁR Eszter, JAKAB András)
- Varga, Zs András - Pintér, Zsuzsanna (szerk.): Az ügyészek büntetőjogon kívüli tevékenysége. Budapest, Pázmány Press (2013).
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
- tudása: T1, T2, T3, T11, T14
- képességei: K1, K2, K3, K5, K7
- attitűdje: A3, A4, A7, A8
- autonómiája és felelőssége: F2, F5
a) tudása:
A hallgató ismeri az ügyészség igazságszolgáltatáson belüli helyét, feladatait és szervezeti felépítésének alapjait. Tisztában van az ügyészség legfontosabb funkcióival, különösen a közvád képviseletével és a közérdek védelmével kapcsolatos szerepével. Ismeri az ügyészségi szervezet hierarchiáját, az egyes szintek feladatait és azok együttműködését. Megérti az ügyészségi igazgatás alapfogalmait, a szervezet működését biztosító irányítási és ellenőrzési feladatokat. Képben van az ügyészek kinevezésére, jogállására és felelősségére vonatkozó legfontosabb szabályokkal, és azok szervezeti működésre gyakorolt hatásával. Ismeri az ügyészség és más igazságügyi szervek együttműködésének alapjait. Tisztában van az ügyészség szerepével a közérdek érvényesítésében és a jogbiztonság fenntartásában. Rálátása van arra, hogy ezek az ismeretek hogyan kapcsolódnak a munkavégzéshez egy ügyészségi szerven belül.
b) képességei:
A hallgató képes megérteni és bemutatni az ügyészségi szervezet felépítését és fő feladatait. Képes felismerni az ügyészség feladatait a különböző eljárási helyzetekben, például a vádemelés vagy a jogvédelmi tevékenység során. Képes jogszabályi alapon megmagyarázni az ügyészségi szervezeti szintek közötti feladatmegosztás logikáját. Önállóan képes rendszerezni az ügyészség igazgatási feladataival kapcsolatos alapvető tudnivalókat, például az irányítás folyamatát. Képes gyakorlati szituációkban felismerni, hogy mely ügyészségi szervezeti egység illetékes egy adott feladat ellátására. Képes átlátni a napi hivatali feladatvégzés során jelentkező adminisztratív és igazgatási teendők összefüggéseit. Képes együttműködni és kommunikálni az ügyészségi szervezet munkatársaival a szervezeti működéshez kapcsolódó feladatokban. Képes a megszerzett tudás alapján érdemben részt venni a szervezet munkáját támogató igazgatási tevékenységekben.
c) attitűdje:
A hallgató nyitott az ügyészségi szervezet működésének megértésére, és érdeklődést mutat a gyakorlati felhasználhatóság iránt. Törekszik a szervezeti felépítés és feladatkörök tisztázására annak érdekében, hogy a későbbi munkavégzés során átláthatóan tudjon együttműködni a munkatársakkal. Fontosnak tartja a közérdek védelmét és az igazságosság iránti elkötelezettséget az ügyészségi feladatok kapcsán. Érzékeny a jogbiztonság és a törvényesség érvényesülésének kérdésére a napi gyakorlatban. Nyitott az ügyészség szervezeti kultúrájának és eljárási rendjének megismerésére, és motivált arra, hogy felelősségteljes munkát végezzen ezen a területen. Kész elsajátítani a szakmai előírásokat és a szervezet belső szabályait, hogy azok ismeretében pontosabban tudja ellátni a feladatait. Fontos számára a csapatmunka és a szakmai tisztelet a hivatali környezetben. Törekszik arra, hogy munkájával hozzájáruljon a szervezet hatékony működéséhez.
d) autonómiája és felelőssége:
A hallgató képes önállóan értelmezni és alkalmazni az ügyészségi szervezet működésével kapcsolatos alapvető szabályokat. Képes felismerni és követni a szervezeti hierarchia által meghatározott eljárásrendet a munkavégzés során. Felelősséget vállal a rábízott igazgatási és adminisztratív feladatok pontos és határidőre történő elvégzéséért. Képes önállóan dönteni a saját feladatkörébe tartozó ügyviteli kérdésekben, miközben tudja, mikor szükséges a feletteseihez fordulnia. Felismeri, hogy a szervezeten belüli munka pontos és jogszerű ellátása hozzájárul az ügyészség hatékony működéséhez és a közbizalom fenntartásához. Tisztában van a munkavégzéséhez kapcsolódó adatkezelési és titoktartási kötelezettségekkel, és ezeket felelősséggel betartja. Képes aktív szerepet vállalni az ügyészségi szervezet működését támogató folyamatokban. Felelősséget érez azért, hogy munkájával a közérdek érvényesülését és a szervezet jó működését támogassa.
Tantárgy oktatója:
Dr. Varga Ádám PhD, egyetemi docens
