Államelmélet

A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István, Dr. Tattay Szilárd

kredit:
 
4
félév:
 
2
óratípus:
 
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+1; L:15+2
előhallgatás:
Bevezetés a  jogfogalmakba 
számonkérés:
 
kollokvium
A tantárgy tartalma:
 
Az Államelmélet tárgy célja, hogy átfogó képet nyújtson a modern állam fogalmára és különböző aspektusaira vonatkozó elméleti koncepciókról. Ily módon áttekintést ad nemcsak az általános államtan, hanem a kortárs politikai filozófia és politikatudomány eredményeiről is. Emellett a tanegység hozzájárul a hallgatók jogi kultúrájának fejlesztéséhez. A tárgy tartalma: A társadalomtudományi megismerés kérdései. Az általános államtan kialakulása és fejlődése. Az önálló magyar államtudomány kialakulása és fejlődése Magyarországon  (1843-1947). Az államfogalom és összetevői. Állam és társadalom. Az állam mint szervezet. Államforma és politikai rendszer. Az államhatalom korlátai. Az államhatalom erkölcsi igazolásának kérdései.
 
Tananyag:
 
Takács Péter – H. Szilágyi István –  Fekete Balázs (szerk.): Államelmélet. Budapest, Szent István Társulat, 2012.
Takács Péter (szerk.): Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Szent István Társulat, (Budapest, 2003 és változatlan utánnyomásai)
Ajánlott irodalom:
Takács Péter (szerk.): Államelmélet I. Budapest, Szent István Társulat, 2007.

Államelmélet gyakorlat

A tanegység célja:

A gyakorlati órák célja, hogy a tananyag részét képező tíz, az államelmélet klasszikusai által írt szövegek feldolgozását segítse, egyúttal a félévközi teljesítmény mérésével hozzájáruljon a hallgatóknak a szóbeli kollokviumra való felkészüléséhez.

A tanegység tartalma: H. Kelsen: Az államelmélet alapvonalai, Szgy. 91–107. M. Weber: A racionális állam. Államszociológiai töredék, Szgy. 48–70 C. Schmitt: Állami és politikai. A politikai fogalma, Szgy. 130–160. R. Smend: Az állam mint integráció, Szgy. 183–195. J. Maritain: A szuverenitás fogalma, Szgy. 615–633. S. I. Benn: A szuverenitás jelentésváltozatai, Szgy. 634–650. E. v. Hippel: Állam és vallás, Szgy. 767-773. G. Esping-Andersen: Mi a jóléti állam?, Szgy. 585–602. E.-W. Böckenförde: A közvetett/képviseleti demokrácia mint a demokrácia tényleges formája, Szgy. 497–525. H. Arendt: A totalitárius állam, Szgy. 526–562.

Szgy = Takács Péter szerk.: Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Szent István Társulat, Budapest, 2003.

Az aláírás megszerzésének feltétele: a gyakorlati órákon való folyamatos részvétel (2 óránál többet nem mulaszthatnak a hallgatók), valamint a gyakorlatvezetők által kijelölt szövegekből írt extemporálék közül legalább 3-nak „megfelelt” értékűnek kell lennie.

https://jak.ppke.hu/jogbolcseleti-tanszek/oktatott-targyak/osztatlan-jogasz-kepzes/allamelmelet-gyakorlatok

Tételsor  2023/24. tanév tavaszi szemeszter

 ÁE = Takács Péter, H. Szilágyi István, Fekete Balázs (szerk.): Államelmélet. Fejezetek és előadások az állam általános elmélete köréből (Budapest: Szent István Társulat, 2012) [és változatlan utánnyomásai] 

Szgy. = Takács Péter (szerk.): Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből (Budapest: Szent István Társulat, 2003) [és változatlan utánnyomásai]

 A

  1. Az általános államtan kialakulásának előzményei, ÁE 21–23 és 25–33.
  2. A XIX. századi  német államtudomány, ÁE 33–42.
  3. Georg Jellinek államelmélete, ÁE 61–65.
  4. Az állam általános elmélete a weimari köztársaság korában, ÁE 65–74.
  5. Elméleti államtudomány Magyarországon, ÁE 44–48, 50–53 és 100–102.
  6. Az ‘állam’ szó eredete és jelentéstörténete, ÁE 108–113.
  7. Az állam fogalmi megközelítésének irányai, ÁE 142–147.
  8. H. Kelsen: Az államelmélet alapvonalai, Szgy. 91–107.
  9. M. Weber: A racionális állam. Államszociológiai töredék, Szgy. 48–70.
  10. C. Schmitt: Állami és politikai. A politikai fogalma, Szgy. 130–160.
  11. R. Smend: Az állam mint integráció, Szgy. 183–195.
  12. A modern állam kialakulása és jellege, ÁE 113–120.
  13. Társadalom és állam viszonya az európai társadalomfejlődésben, ÁE 341–347.
  14. A hatalom fogalma és fajtái, ÁE 239–245.
  15. Autoritás és legitimitás, ÁE 245–249 és 383–385.
  16.  A szuverenitás, ÁE 249–254.
  17.  J. Maritain: A szuverenitás fogalma, Szgy. 615–633.
  18.  S. I. Benn: A szuverenitás jelentésváltozatai, Szgy. 634–650.
  19. Az államhatalom, ÁE 260–270.

B

  1. Az államterület, ÁE 180–185.
  2. Az állam határai, ÁE 193–200.
  3. Államkapcsolatok, ÁE 362–369.
  4. Az állampolgárság fogalma, ÁE 204–210.
  5. Az állampolgársági jogviszony tartalma és a személyi fenségjog, ÁE 216–221.
  6. A bürokrácia fogalma és elméletei, ÁE 291–303.
  7. Közszolgálat, közigazgatás és politika, ÁE 322–330.
  8. Centralizáció és decentralizáció, ÁE 330–336.
  9. A politikai rendszer és az állam, ÁE 370–375.
  10. Az államok rendszerezése, ÁE 352–361.
  11. A modern állam történelmi és koncepcionális típusai, ÁE 120–129.
  12. E. v. Hippel: Állam és vallás, Szgy. 767-773.
  13. Az állami beavatkozás, ÁE 348-351.
  14. G. Esping-Andersen: Mi a jóléti állam?, Szgy. 585–602.
  15. A demokráciára vonatkozó kortárs elméletek, ÁE 376–381.
  16. E.-W. Böckenförde: A közvetett/képviseleti demokrácia mint a demokrácia tényleges formája, Szgy. 497–525.
  17. Politikai kötelezettség és polgári engedetlenség, ÁE 386–396.
  18. Állam és erőszak, ÁE 397–404.
  19. H. Arendt: A totalitárius állam, Szgy. 526–562.