Büntetőjog 1.

JOBJ201xx0 Büntetőjog 1.

Tantárgyjegyző: Dr. Belovics Ervin

Oktatás célja: A jogászi hivatás gyakorlásához szükséges büntetőjogi ismeretek biztosítása.

Tantárgy tartalma:

Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntető jogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlődését. A büntető jogszabály tana foglalkozik a büntetőjog forrásaival, a büntetőtörvény rendszerével és szerkezetével, továbbá a büntetőjogszabály értelmezésével. A bűncselekmény tanának keretei között kerül sor a bűncselekmény jogtudomány által kidolgozott, valamint a hatályos törvény által definiált fogalmának, és a törvényi tényállás tanának ismertetésére. A félév a Büntető Törvénykönyv büntethetőségi akadályok rendszerével kapcsolatos elemzésével zárul.

Ennek keretei között a hallgatók megismerkedhetnek az akadályok rendszerezésével, a büntethetőséget kizáró és a büntetőjogi felelősséget megszüntető okok jellemzőivel, illetve legjelentősebb sajátosságaival.

ŐSZI SZEMESZTER

NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

1. A büntetőjog kialakulása, a büntetőjog és az erkölcs. A büntetőjog fogalma.
2. A büntetőjog európai és magyar fejlődéstörténete.
3. A büntetőjogi iskolák. A büntetőjog segédtudományai.
4. A jogállami büntetőjog alapelvei.
5. A büntetőpolitika fogalma, kialakulása, magyar sajátosságai. A büntetőjog forrásai. A büntető törvény rendszere és szerkezete, a büntető jogszabály értelmezése.
6. A büntető törvény hatálya.
7. A bűncselekmény fogalma, történeti fejlődése, a hatályos Büntető Törvénykönyv bűncselekmény fogalmi elemei.
8. A törvényi tényállás tana, a védett jogtárgy, az objektív tényállási elemek.
9. A bűncselekmény alanya, a szubjektív tényállási elemek.
10. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszerezése. A beszámítást kizáró okok. A bűnösséget kizáró okok.
11. A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok.
12. A büntethetőséget megszüntető okok.
13. Konzultációs előadás.

Szemináriumok tematikája:

1. A büntetőjog története, a büntetőjog sajátosságai.
2. A magyar büntetőjog története, a magyar büntető jogtudomány legjelesebb képviselőinek bemutatása.

III.            A büntetőjogi iskolák tételrendszereinek teljeskörű elemzése.

1. A Radbruch formula részletes elemzése. A Radbruch-Hart vita háttere.
2. A büntetőpolitika jellemzői Magyarországon 1948-1990-ig.
3. A büntető törvény időbeli hatályával kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlat áttekintése.

VII.         A társadalomra veszélyesség fogalmának bírói értékelése.

VIII.       Az elkövetési magatartás sajátosságainak elemzése.

1. Szándékosság, gondatlanság.
2. Az ittas vagy bódult állapotban megvalósított bűncselekmények büntetőjogi következményei.
3. A jogos védelem jogintézményének teljeskörű áttekintése a 4/2014. Büntető jogegységi határozat és jogesetek elemzése által.

XII.         Az elévülés sajátosságai.

XIII.       A vizsgatételek áttekintése, a problematikus részek megbeszélése.

1)   A büntetőjog fogalma, kialakulása, a büntetőjog és az erkölcs.

2)   A magyar büntetőjog története a Csemegi Kódextől napjainkig.

3)   A büntetőjog tudományának főbb irányai, a büntetőjogi iskolák. A magyar büntetőjog tudománya.

4)   A jogállami büntetőjog alapelvei

5)   A büntetőpolitika fogalma, kialakulása, az általános és szakmai büntetőpolitika

6)   A büntetőjog forrásai, a büntető törvények rendszere és szerkezete.

7)   A büntetőnorma szerkezete

8)   A büntető törvény értelmezése. Az értelmezés rendeltetése, fajai, módja, alanyai, eredménye.

9)   A büntető törvény időbeli hatálya.

10) A büntető törvény területi és személyi hatálya.

11) A bűncselekmény fogalmának fejlődése, az európai és magyar büntetőjog-tudományban. A bűncselekmény legális fogalma. A bűncselekmény, mint cselekmény.

12) A társadalomra veszélyesség fogalma, jelentősége a jogalkotásban és a jogalkalmazásban

13) A tényállásszerűség és a védett jogtárgy

14) A törvényi tényállás tárgyi oldala (az objektív tényállási elemek). Az elkövetési magatartás.

15) Az elkövetési tárgy, passzív alany az eredmény és az okozati összefüggés.

16) Az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek. Az objektív büntethetőségi feltétel.

17) A bűncselekmény alanya. Az alannyá válás feltételei, a speciális alany.

18) A bűncselekmény alanyi oldala. A szándékosság fogalma, fajtái.

19) A gondatlanság fogalma, fajtái.

20) A vegyes bűnösség, a motívum és a célzat.

21) A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai és azok rendszerezése.

22) A beszámítást kizáró okok. Az ittasság büntetőjogi megítélése.

23) A tévedés.

24) A jogos védelem.

25) A végszükség és a jogszabály engedélye.

26) A sértett beleegyezése, a házi fegyelmi jog gyakorlása és a megengedett kockázatvállalás.

27) A mentelmi jog és a diplomáciai mentesség problémái a büntethetőségi akadályok szempontjából.

28) A büntethetőséget megszüntető okok és azok rendszere

29) A büntethetőség elévülése.

30) A tevékeny megbánás.

31) A magánindítvány és hiányának jelentősége.

Megjegyzés: A felsoroltakon kívül kérdezhető az előadások teljes anyaga, amely a tankönyvre és a jogszabályra együttesen épül. A sikeres vizsgán a tétel átfogó ismertetése szükséges.

A hallgatók által kidolgozott tételsorokat a tanszék oktatói nem ismerik, azokat a tanszék oktatói közül senki nem ellenőrizte, ezért az azokból történő tanulás kockázatot jelent a felkészülés során.

Büntetőjog általános rész – 2023. 09. 26.

Büntetőjog általános rész – 2023. 10. 03.