Közigazgatási jog
jogász szak
2024.
1. A közigazgatás fogalma és igazgatástani alapjai.
2. A jogállamiság és az alkotmányosság elveinek hatása a közigazgatásra. A közigazgatás törvény alá rendeltsége.
3. A közigazgatási jog, mint a közjog része. Az alkotmányjog és a közigazgatási jog kapcsolata és elhatárolása.
4. A közigazgatás, mint szervezet (struktúra) felépítése, elvei.
5. A közigazgatási jog (szisztéma) szabályozási területei, sajátosságai.
6. A közigazgatási aktustan.
7. A közigazgatási jogviszonytan.
8. Közigazgatási funkciók, feladatkörök és tevékenységfajták.
9. A szervezeten belüli igazgatás. Az irányítás, a felügyelet, az ellenőrzés.
10. Közszolgálat (főbb ismérvek, a jogviszony típusai és sajátosságai). A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták sajátosságai a Kp-ben
11. A Kormány és működése, a kormány ügyrendje. A miniszterek, a minisztériumok.
12. A központi államigazgatás és az önkormányzatok kapcsolata.
13. A központi államigazgatási szervek.
14. A helyi önkormányzatok szervezete és működése.
15. A közigazgatási eljárás fogalma. A magyar közigazgatási hatósági eljárásjog története. Az Ákr. hatálya.
16. Joghatóság, hatáskör, illetékesség. Hatásköri, illetékességi összeütközés.
17. Az eljárási jogviszony. A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei.
18. A hatósági eljárás megindítása és megindulása. Igazolási kérelem.
19. A tényállás tisztázása és a bizonyítás elmélete. Bizonyítás a hatósági eljárásban és a közigazgatási perben.
20. Döntések a közigazgatási hatósági eljárásokban. A döntés közlése.
21. A közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere. Fellebbezés és felügyeleti eljárás.
22. A közigazgatás kontroll-mechanizmusai. A bírói kontroll.
23. A közigazgatási per, a közigazgatási jogvita, a generálklauzula.
24. A közigazgatási perekben eljáró bíróságok rendszere, hatáskörök. Egyesbíró és bírói tanácsok.
25. Eljárástípusok és határozatok a közigazgatási perben.
26. Jogorvoslatok a közigazgatási perben. A jogegységi panasz. Az alkotmányjogi panasz.
27. A jogerő elmélete. Véglegesség és jogerő.
28. Állami nyilvántartások, igazgatási nyilvántartások.
29. Az állami statisztikai tevékenység és a statisztika szervei.
30. A jelölt által választott ágazati igazgatás bemutatása (helye az alkotmányos rendszerben, alanyok, hatáskörök, különös eljárási szabályok, kontrolleszközök).
31. Rendészeti igazgatás. A Rendőrség.
32. A közigazgatási jog komplex felelősségi rendszere. Objektív és szubjektív felelősségi formák sajátosságai a közigazgatásban.
33. Szabálysértések és közigazgatási jog. Szabálysértési törvény mint kódex. Szabálysértési felelősség és eljárásfajták.
34. A közigazgatási szankciók típusai és funkciói. A közigazgatási bírság elhatárolása az eljárási bírságtól és a szabálysértési bírságtól.
35. Nemzetközi és uniós normák érvényesülése a tagállami közigazgatásban.
36. Európai Unió másodlagos jogának végrehajtása, az Uniós igazgatás és tagállami közigazgatások kapcsolata (szervezeti, anyagi és eljárási értelemben)
37. A statisztikai területi egységek jegyzéke (NUTS): az 1059/2003/EK rendelet bemutatása és hazai alkalmazása.
38. Tagállami közigazgatás az uniós döntéshozatalban: az uniós koordináció fogalma, típusai, szereplői és azok feladata.
