2024/2025. tanév I. félév

Előadás helye, időpontja: földszinti E1 előadó, szerda 12.00-14.00
Tantárgyfelelős: Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár 
Tárgyjegyző: Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár / Hajas Barnabás egyetemi docens / Berkes Lilla egyetemi docens

 

Általános tantárgyi ismeretek

A Közigazgatási jog I. oktatása nappali munkarendben gyakorlat nélkül heti 1x2 óra, levelező munkarendben 4x3 óra. A Közigazgatási jog I. tananyag elsajátítása intenzív előadás-látogatást/hallgatást igényel. A nappali munkarendben tanulók első órától kezdődően megkapják a következő órára elolvasandó/megtanulandó tananyagot; abból a rákövetkező órán zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozatok 2/3-ának eredményes teljesítése. A zárthelyi dolgozatok eredményét a vizsgába beszámítjuk. A nappali munkarendben tanulók vizsgája szóbeli. Levelező munkarendben az írásbeli elővizsga lehetősége a félév során dől el.

 

Az előadások tematikája (nappali munkarendben)

szeptember 11.
Az állam céljai. Az igazgatás fogalma. Az igazgatás, mint a hatalomgyakorlás technológiája. A közigazgatás (alkotmány)jogi kötöttsége.

szeptember 18.
A közigazgatás feladatai és funkciói. A közigazgatás, mint működés, normativitás és szervezet. A közigazgatás fogalma, elhatárolása egyéb állami tevékenységektől. Kormányzás és közigazgatás. 

szeptember 25.
Közigazgatás és közigazgatási jog. Közigazgatási tevékenységfajták – szervezetrendszer és igazgatás. Közszolgáltatások.

október 2.
A közigazgatás szervezete. A központi államigazgatási szervek I. 

október 9.
A központi államigazgatási szervek II.

november 6.
A területi és helyi államigazgatási szervek.

november 13.
A helyi önkormányzatok. Atipikus és vegyes szervek. Közigazgatási jellegű tevékenységek a végrehajtó hatalmon kívül.

november 20.
Az aktustan alapfogalmai. Az aktusok jogi kötöttsége. Aktushibák. A közigazgatási jogviszonyok. 

november 27.
Jogszabálytani alapok. A közigazgatási jog fogalma. A közigazgatási jog szabályozási területei és forrásai. A közigazgatási jogi norma.

december 4.
A közszolgálati jog alapjai.

december 11.
Konzultáció

 

Kötelező tananyag:

  • A vizsga megkezdésének feltétele a Nemzeti hitvallás ismerete (beugró memoriter).
  • A változó jogszabályi környezet miatt az előadások anyaga kötelező tananyag.
  • Lapsánszky András – Patyi András – Varga Zs. András: A magyar közigazgatási jog általános tanai (Győr, Universitas, 2024) kivéve a 114-218, 312-419 és 434-506. oldalak (utóbbiak a következő félévek tananyagához tartoznak).

Használható (habár nem fedi le teljesen a szükséges ismereteket, és helyenként részletesebb annál a korábbi évek elektronikus tananyaga is: Patyi András (szerk.): A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai I-III. kötete (Budapest, Dialóg-Campus, 2017-2018., e-könyv, pdf és epub változata is letölthető az NKE tudásportálon vagy itt az online tankönyvárban):

I.: Varga Zs. András: A közigazgatás és a közigazgatási jog alkotmányos alapjai, 9-24., 31-94., 131-228. oldal

II.: Patyi András: A közigazgatási működés jogi alapkérdései, nélkülözhetetlen részei a következők: 13-16., 18., 24-25., 41-46., 55-58., 106., 120-126., 149-160., 189-207.  oldalak

III.: Lapsánszky András – Patyi András – Takács Albert: A közigazgatás szervezete és szervezeti 

Magyarország Alaptörvénye

 

Tételsor

Az alábbi tételsor csak ajánlott, elsősorban a vizsgára felkészülést kívánja elősegíteni. Használata nem kötelező, a vizsgáztató attól szabadon eltérhet. A vizsgára a teljes tananyag ismerete kötelező. A vizsga a „beugrót” követően szóbeli. 

I.
1; A közigazgatás fogalma és alkotmányos meghatározottsága.
2; A települési önkormányzat jogállása, jogalanyisága, képviselete. A helyi önkormányzat szervezete I.: A képviselő-testület, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottságai. 

II.
1; A közigazgatási jog forrásai és a közigazgatás közreműködése a jogalkotásban.
2; A fővárosi, vármegyei kormányhivatalok sajátos jogállása, elhelyezése a közigazgatás szervezetrendszerében. A fővárosi, vármegyei kormányhivatalok feladat- és hatáskörének típusai (ellenőrzés, államigazgatási jogkör, koordináció stb.), jellemzői, szervezete.

III.
1; A közigazgatási anyagi jog.
2; A központi szervek és a helyi önkormányzatok viszonyrendszerének főbb jellemzői, a központi szervek önkormányzatokat érintő hatáskörei. A felterjesztési jog.

IV.
1; A közigazgatási funkciók és feladatok, ezek összefüggése a közigazgatás fogalmi elemeivel. Funkciók a „hatalmi” és a modern államban.
2; A köztestületek

V.
1; A közigazgatási tevékenységfajták fogalma, osztályozása. 
2; A közszolgálati felelősségi rendszer (fegyelmi, büntetőjogi, kártérítési). 

VI.
1; A helyi önkormányzat szervezete II.: A polgármester. Az alpolgármester. A jegyző. A képviselő-testület hivatala.
2; A szervezetrendszeren kívüli igazgatás fogalma, elhatárolási szempontjai. A szervezetrendszeren kívüli igazgatás összefüggése a jogállamiság elvével, a bírósági felülvizsgálat jogintézményével, a tevékenységfajták igazgatás módja és a hatalom erőssége szerinti osztályozásával, a jogérvényesítéssel, a szabályozási módszerekkel, valamint az igazgatottak körével.

VII.
1; A közigazgatási tevékenységfajták igazgatás módja szerinti osztályozása; a jogérvényesítés – jogérvényesülés.
2; A közszolgálati jogviszony keletkezése, megszűnése. A közszolgálati jogviszony tartalmának főbb szabályai. 

VIII.
1; A szervezetrendszeri és szervezetrendszeren kívüli igazgatás alapvető fogalmi elemei.
2; A közigazgatási alaki jog és a szervezeti jog.

IX.
1; Szervezetrendszeri tevékenységfajták I.: Az irányítás (fogalma, hatóköre-viszonyai, eszközrendszere, szabályozási módja, alanyai – típusai, megosztott irányítás).
2; A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek rendszere, típusai, tartalma.

X.
1; Szervezetrendszeri tevékenységfajták II.: A szervezetrendszerben érvényesülő felügyelet és ellenőrzés fogalma, típusai, eszközei. Az irányítás, a felügyelet és az ellenőrzés elhatárolása, összefüggései.
2; A területszervezés alapjai. 

XI.
1; Szervezetrendszeri tevékenységi formák sajátos típusai: a) a hatósági tevékenység „irányítása”, b) a belső igazgatás, c) a mellérendeltségi kapcsolatrendszer.
2; A helyi önkormányzati rendszer „eredete”, története, általános jellemzői. A helyi önkormányzatok típusai. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozási rendszer alapvető elvei, struktúrája, jellemzői, összefüggései. 

XII.
1; A közigazgatási cselekmények fogalma, rendszere, kategorizálási szempontjai. A közigazgatási cselekményekhez kapcsolódó alapfogalmak. A közigazgatási aktusok elhatárolása a nem jogi hatású cselekményektől.
2; A közigazgatási jog fogalma és szabályozási területei.

XIII.
1; Az aktusok, az aktustan általános fogalmi elemei, elméleti alapjai, jelentősége és jogszabályi megjelenése, használata az Alkotmánybíróság gyakorlatában.
2; A helyi önkormányzatok szabályozásának alkotmányos alapjai. A helyi önkormányzás, a helyi közügy és a helyi önkormányzat fogalma. A közvetlen önkormányzás. Az önkormányzati alapjogok. 

XIV.
1; A közigazgatási jogi norma fogalmának elemei, szerkezete, rendszerezésének szempontjai, fő csoportjai és egyes típusai. 
2; A helyi önkormányzatok társulásai.

XV.
1; A nem jogi hatású cselekmények és az egyéb jogi eszközök fogalma, fajtái.
2; A központi államigazgatási szervek I.: A Kormány és szervei jogállása, hatásköre, működése. 

XVI.
1; A közigazgatási jogi aktusok osztályozása, típusai. 
2; Az államigazgatás területi és helyi szerveinek általános szervezési elvei, fogalma, hatásköre, illetékessége. A különös hatáskörű területi államigazgatási szervek. Az államigazgatás helyi szintje, a járások

XVII.
1; A közigazgatási aktusok és a bírósági felülvizsgálat. A közigazgatási aktusok jog alá rendeltsége (materiális és formális értelemben vett közigazgatási jogi aktusok, administratio pura – administratio contentiosa).
2; Az autonóm államigazgatási szervek sajátos jogállása, jellemzői, típusai. Az egyes autonóm államigazgatási szervek jogállása, feladat- és hatásköre, szervezete.

XVIII.
1; A közigazgatási aktusok jogi kötöttsége általában; a mérlegelés.
2; A központi államigazgatási szervek II.: A minisztérium jogállása, szervezete, feladat- és hatásköreinek rendszere, a miniszterek jogállása, sajátos funkciója. A Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Miniszterelnöki Kományiroda. A tárca nélküli miniszterek.

XIX.
1; A méltányosság; az aktusokkal szembeni követelmények és a hibás aktusok.
2; A közigazgatás szerv és szervezet, szervtípusok.

XX.
1; A közigazgatási jogviszony fogalma, sajátos fogalmi elemei, alanyainak köre, tartalma, időtartama. A jogi tények.
2; Az államigazgatási szervek tipológiája, jogállása, jellemző ismérvei.

XXI.
1; A közigazgatási jogviszonyok.
2; A központi államigazgatási szervek III.: A kormányzati főhivatalok, a központi hivatalok, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal jogállásának összehasonlítása, irányítása, felügyelete. A rendvédelmi szervek. 

Budapest, 2024. augusztus 19.

Varga Zs. András
tanszékvezető egyetemi tanár