Közigazgatási jog II.

Közigazgatási jog II. Hatósági eljárásjog

(Jogász szak) 2023/2024. tanév II. félév

 

Előadás helye, időpontja: E1 előadó, szerda 12.00-14.00

Tantárgyfelelős: Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár 

Tárgyjegyző: Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár / Hajas Barnabás egyetemi docens / Berkes Lilla egyetemi docens

 

Általános tantárgyi ismeretek

A Közigazgatási jog II. tárgy oktatása nappali munkarendben heti 1x2 óra előadás és 1x1 óra gyakorlat, levelező munkarendben 4x3 óra előadás és 1x2 óra gyakorlat. A Közigazgatási jog II. tananyag elsajátítása is intenzív előadás-látogatást/hallgatást igényel. A nappali munkarendben tanuló hallgatók előadáson a második órától kezdődően zárthelyi dolgozatot írnak a megjelölt megtanulandó tananyagból. A dolgozatokat a gyakorlatvezetők javítják és értékelik. Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozatok 2/3-ának eredményes teljesítése, valamint a gyakorlaton való jelenlét. A kiemelkedő teljesítmény eredményeként megajánlott jegyet lehet szerezni, ennek a zárthelyi dolgozatok csak az egyik összetevője, a megajánlott jegyekről a gyakorlatvezetők az általános értékelésük figyelembevételével döntenek. A nappali munkarendben a vizsga – megajánlott jegy kivételével – szóbeli. Levelező munkarendben az elmúlt években szokássá vált írásbeli elővizsga lehetősége a félév során dől el.

 

március 6.
A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között; a hatósági tevékenység irányítása. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. Megtanulandó: VI. kötet 19-28; V. kötet 53-88, (csak olvasandó V. kötet 88-160). 

március 13.
A hatóságra (mint az eljárás résztvevőjére) vonatkozó általános rendelkezések [a joghatóság, a hatáskör (hatósági jogkör), az illetékesség, mindezek vizsgálata – áttétel, összeütközés, az eljárási kényszer, az ügyintézési határidő, a hatóság hallgatása, eljárás az illetékességi területen kívül, jogsegély, kizárás]. Megtanulandó: VI. kötet 29-32, 39-127.

március 20.
Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (azaz képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés). Megtanulandó: VI. kötet 32-37, 129-203.

március 27.
A hatósági eljárás megindítása és az eljárási feltételek, azaz az eljárás tagozódása; sommás eljárás és teljes eljárás, az eljárás megindítása, a kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, az eljárás felfüggesztése és szünetelése. Megtanulandó: VI. kötet 205-225, 229-238, 395-432.

április 3.
Az alkotmányosság követelménye és az eljárási alapelvek. A kapcsolattartás szabályai. Megtanulandó: V. kötet 161-214; X. kötet 137-160.

április 10.
A tényállás tisztázása és a bizonyítás (az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanú és hatósági tanú, a szemle, a szakértő, a tolmács, a tárgyalás és a hatósági közmeghallgatás, és a bizonyítékok ismertetése az ügyféllel, jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés). Megtanulandó: VI. kötet 239-291.

április 17.
A hatóság döntései (a határozat és a végzés). A döntés közlése. Megtanulandó: VI. kötet 293-335.

április 24.
Különleges eljárások az ÁKR-ben: igazolvány, bizonyítvány, nyilvántartás. A döntések semmissége. A hatósági ellenőrzés. Megtanulandó: VI. kötet 335-393, 433-488.

május 8.
A döntés véglegessége és a jogerő fogalma. A jogorvoslati rendszer alapjai. Jogorvoslatok kérelemre. Fellebbvitel. Közigazgatási per. Megtanulandó: V. kötet 215-224; VI. kötet 489-518; VII. kötet 52-69.

május 15.
Jogorvoslatok „ex officio”: módosítás, visszavonás; felügyeleti eljárás, AB határozat utáni eljárás, (kijavítás kicserélés is), ügyészi eszközök. A végrehajthatóság alapkérdései. Megtanulandó: VI. kötet 519-608.

május 22.
Konzultáció

 

A kötelező tananyag:

1.) Patyi András (szerk.): A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai V-VI. és X. kötetei (Budapest, Dialóg-Campus, 2018-2019., e-könyv, pdf és epub változata is letölthető az NKE tudásportálon vagy itt az online tankönyvárban):

V.: Patyi András – Varga Zs. András: A közigazgatási eljárásjog alapjai és alapelvei, 53-88; 161-224.

VI: Lapsánszky András et al.: A hatósági eljárás jogintézményei

VII. Varga Zs. András: A közigazgatás kontrolljának jogi eszközei, 52-69.

X.: Budai Balázs – Gerencsér Balázs – Veszprémi Bernadett: A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai, 137-160.

2.) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)

3.) A vizsga „beugró” részéhez kiadott memoriter (pdf).

 

Tételsor

Az alábbi tételsor csak ajánlott, elsősorban a vizsgára felkészülést kívánja elősegíteni. Használata nem kötelező, a vizsgáztató attól szabadon eltérhet. A vizsgára a teljes tananyag ismerete kötelező.

I. Eljárásfajták és a hatósági eljárás fogalmi elemei – eljárástípusok a fogalmi általánosság szintjén
Az eljárást megindító kérelmek típusai és azok elhatárolása
A végrehajtás felfüggesztése, és megszüntetése

 

II. Az Ákr. személyi hatálya, az ügyfél, ügyfélfogalmak
A hatósági döntés fogalma, a döntések csoportosítása jogi hatás szerint
Külföldi határozat végrehajtása; magyar határozat végrehajtása külföldön

 

III.       1. Harmadik személyek irat-betekintési joga, a bárki által hozzáférhető iratok

Az eljárás tagolódása; az eljárás megindítása hivatalból; értesítés az eljárás megindításáról
Meghatározott cselekmény végrehajtása, ingóság kiadása

 

IV. A közigazgatási hatósági eljárás meghatározása és fogalmi elemei
Az eljárás megtagadása – eljárási akadályok
Ingó-végrehajtás, ingatlan-végrehajtás

 

V. Az eljárás megszüntetése
Az eljárást kezdeményező aktus és a hatósági intézkedés
Végrehajtás munkabérre

 

VI. Az általános és különös eljárási szabályok
Az eljárás felfüggesztése és szünetelése
A pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás

 

VII.     1. A hatósági eljárásjog kodifikációjának története
Az eljárási kényszer és az ügyintézési határidő
A végrehajtás foganatosítása és annak módozatai

 

VIII.    1. A hatáskör és az illetékesség általános szabályai; az illetékességi okok
A kérelem fajtái és tartalmi elemei
A közigazgatási végrehajtás jellemzői, a végrehajtás elrendelése

 

IX. Az eljárási jogviszony hatósági alanyai
Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés
A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése

 

X. A jogorvoslathoz való jog és az Ákr. jogorvoslati rendszere
A képviselet fogalma, fajtái és a meghatalmazotti képviselet
A végzések véglegessége és végrehajthatósága

 

XI. Elektronikus kapcsolattartás
A törvényes és az ügygondnoki képviselet
Az automatikus döntéshozatal és a sommás eljárás összehasonlítása

 

XII.     1. A kérelem tartalma, formája és a hiánypótlás intézménye
A határozatok véglegessége
A felügyeleti eljárás

 

XIII.    1. A kizárás fogalma és a kizárással érintettek
Az eljárási jogviszony tárgya, a hatósági ügy
A közigazgatási per, mint jogorvoslati eszköz

 

XIV.    1. Az idézés és az értesítés
A kizárási okok
A véglegesség és jogerő fogalma

 

XV. Az iratok fogalma, a magánokirat
A tényállás tisztázása és a bizonyítás fogalma, tárgya, a bizonyítási teher és kötelezettség
A végrehajtási kifogás és a biztosítási intézkedés

 

XVI.    1. A bizonyítás szabadsága és az ügyfél nyilatkozata a tényállás tisztázásában
A határozat végrehajthatósága
A költségviselés szabályai

 

XVII.  1. Közokirat a bizonyításban
A fellebbezéssel támadható döntések, a fellebbezési jogosultság, határidők
Az ügyész feladatai, eljárásjogi helyzete és intézkedési lehetőségei a közigazgatási eljárásban (általában)

 

XVIII. 1. A döntés közlésének a kézbesítésen kívüli formái, a közzététel
A nem alakszerű határozatok; a végzés fogalma és típusai
Az eljárási költség fogalma és típusai

 

XIX.    1. A hatósági eljárás alapelvei általában, a törvényesség és a hivatalbóliság
A tanúzási kötelezettség, a vallomástétel akadályai
A semmisségi okok joghatása és időbeli alkalmazhatósága

 

XX. A rendeltetésszerű joggyakorlás és a tényszerűség elve
Bizonyítás tanúval, tanúvédelem és a hatósági tanú
A semmisség fogalma és a semmisségi okok a hatósági eljárásban

 

XXI.    1. A hatáskör és illetékesség vizsgálata, áttétel, ideiglenes intézkedés
A szemle a bizonyításban
A fellebbezés joghatásai, a fellebbezés elbírálása

 

XXII.  1. Ügyfélképesség, eljárási képesség, jogutódlás
A szakértő kizártsága és bizonyítás szakértővel
A hatósági szerződés

 

XXIII. 1. A költségtakarékosság elve
A hatósági nyilvántartás
Az igazolás

 

XXIV. 1. A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv, ügyfél-nyilvánosság és tájékoztatási kötelezettség
Az illetékesség, a hatásköri és illetékességi vita
Bizonyítékok ismertetése az ügyféllel

 

XXV.  1. A hatóság hallgatása (fogalma és eljárás)
Egyezségi kísérlet és az egyezség jóváhagyása
A jogorvoslat fogalma és szabályozási elvei, a jogorvoslati rendszer

 

XXVI.1. A tisztességes eljáráshoz való jog, az anyanyelv-használat elve
Határidőfajták és a határidő számítása az eljárásjogban
A hatósági ellenőrzés fogalma és sajátosságai

 

XXVII.1. A joghatóság és eljárás külföldön
Irat-betekintési jog az ügyfél oldalán
A hatósági igazolvány és bizonyítvány

 

XXVIII. 1. A jogsegély a hatósági eljárásban
A határozat fogalma, fajtái és az alakszerű határozatok
Jogorvoslat saját hatáskörben: módosítás, visszavonás

 

XXIX. 1. Döntéstípusok és a döntések jogi kötöttsége
Az eljárás akadályozásának következményei
A hatósági döntés kézbesítése és a kézbesítéssel kapcsolatos vélelem

 

Budapest, 2024. január 6.

Varga Zs András

tanszékvezető, egyetemi tanár