Közigazgatási jog II.

Közigazgatási jog II. Hatósági eljárásjog

(Jogász szak) 2025/2026. tanév II. félév

 

Előadás helye, időpontja: E1 előadó, szerda 12.00-14.00

Tantárgyfelelős: Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár 

Tárgyjegyző: Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár / Hajas Barnabás egyetemi docens / Berkes Lilla egyetemi docens

 

Általános tantárgyi ismeretek

A Közigazgatási jog II. tárgy oktatása nappali munkarendben heti 1x2 óra előadás és 1x1 óra gyakorlat, levelező munkarendben 4x3 óra előadás és 1x2 óra gyakorlat. A Közigazgatási jog II. tananyag elsajátítása is intenzív előadás-látogatást/hallgatást igényel. A nappali munkarendben tanuló hallgatók előadáson a második órától kezdődően zárthelyi dolgozatot írnak a megjelölt megtanulandó tananyagból. A dolgozatokat a gyakorlatvezetők javítják és értékelik. Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozatok 2/3-ának eredményes teljesítése.  A kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak lehetőséget biztosítunk az elővizsga héten szóbeli vizsgát tenni, ennek a zárthelyi dolgozatok csak az egyik összetevője. A vizsgázási kedvezményről és az aláírásról a gyakorlatvezetők az általános értékelésük figyelembevételével döntenek. A nappali munkarendben a vizsga szóbeli. Levelező munkarendben az elmúlt években szokássá vált írásbeli elővizsga lehetősége a félév során dől el.

 

február 11.

A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között; a hatósági tevékenység irányítása. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. Megtanulandó: VI. kötet 19-28; V. kötet 53-88, (csak olvasandó V. kötet 88-160) VAGY: Kék könyv 327-381.

 

február 18.

A hatóságra (mint az eljárás résztvevőjére) vonatkozó általános rendelkezések [a joghatóság, a hatáskör (hatósági jogkör), az illetékesség, mindezek vizsgálata – áttétel, összeütközés, az eljárási kényszer, az ügyintézési határidő, a hatóság hallgatása, eljárás az illetékességi területen kívül, jogsegély, kizárás]. Megtanulandó: VI. kötet 29-32, 39-127.

 

február 25.

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (azaz képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés). Megtanulandó: VI. kötet 32-37, 129-203.

 

március 4.

A hatósági eljárás megindítása és az eljárási feltételek, azaz az eljárás tagozódása; sommás eljárás és teljes eljárás, az eljárás megindítása, a kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, az eljárás felfüggesztése és szünetelése. Megtanulandó: VI. kötet 205-225, 229-238, 395-432.

 

március 11.

Az alkotmányosság követelménye és az eljárási alapelvek. A kapcsolattartás szabályai. Megtanulandó: V. kötet 161-214; X. kötet 137-160, , VAGY: Kék könyv 382-419.

 

március 18.

A tényállás tisztázása és a bizonyítás (az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanú és hatósági tanú, a szemle, a szakértő, a tolmács, a tárgyalás és a hatósági közmeghallgatás, és a bizonyítékok ismertetése az ügyféllel, jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés). Megtanulandó: VI. kötet 239-291.

 

március 25.

A hatóság döntései (a határozat és a végzés). A döntés közlése. Megtanulandó: VI. kötet 293-335.

 

április 15.

Különleges eljárások az ÁKR-ben: igazolvány, bizonyítvány, nyilvántartás. A döntések semmissége. A hatósági ellenőrzés. Megtanulandó: VI. kötet 335-393, 433-488.

 

április 22.

A döntés véglegessége és a jogerő fogalma. A jogorvoslati rendszer alapjai. Jogorvoslatok kérelemre. Fellebbvitel. Közigazgatási per. Megtanulandó: V. kötet 215-224; VI. kötet 489-518; VII. kötet 52-69.

 

április 29.

Jogorvoslatok „ex officio”: módosítás, visszavonás; felügyeleti eljárás, AB határozat utáni eljárás, (kijavítás kicserélés is), ügyészi eszközök. Megtanulandó: VI. kötet 519-578.

 

május 6.

A végrehajthatóság alapkérdései. Megtanulandó: VI. kötet 579-634.

 

május 13.

Konzultáció

 

A kötelező tananyag:

1.) Patyi András (szerk.): A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai V-VI. és X. kötetei (Budapest, Dialóg-Campus, 2018-2019., e-könyv, pdf és epub változata is letölthető az NKE tudásportálon vagy itt az online tankönyvárban):

V.: Patyi András – Varga Zs. András: A közigazgatási eljárásjog alapjai és alapelvei, 53-88; 161-224.

VI: Lapsánszky András et al.: A hatósági eljárás jogintézményei

VII. Varga Zs. András: A közigazgatás kontrolljának jogi eszközei, 52-69.

X.: Budai Balázs – Gerencsér Balázs – Veszprémi Bernadett: A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai, 137-160.

Részben használható a Lapsánszky András - Patyi András - Varga Zs. András: A magyar közigazgatási jog általános tanai. Győr, Széchenyi István Egyetem, 2024, is („Kék könyv”).

2.) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)

 

 

Tételsor

Az alábbi tételsor csak ajánlott, elsősorban a vizsgára felkészülést kívánja elősegíteni. Használata nem kötelező, a vizsgáztató attól szabadon eltérhet. A vizsgára a teljes tananyag ismerete kötelező.

I. 1. Eljárásfajták és a hatósági eljárás fogalmi elemei – eljárástípusok a fogalmi általánosság szintjén
2. Az eljárást megindító kérelmek típusai és azok elhatárolása
3. A végrehajtás felfüggesztése, és megszüntetése

 

II. 1. Az Ákr. személyi hatálya, az ügyfél, ügyfélfogalmak
2. A hatósági döntés fogalma, a döntések csoportosítása jogi hatás szerint
3. Külföldi határozat végrehajtása; magyar határozat végrehajtása külföldön

 

III. 1. Harmadik személyek irat-betekintési joga, a bárki által hozzáférhető iratok
2. Az eljárás tagolódása; az eljárás megindítása hivatalból; értesítés az eljárás megindításáról
3. Meghatározott cselekmény végrehajtása, ingóság kiadása

 

IV. 1. A közigazgatási hatósági eljárás meghatározása és fogalmi elemei
2. Az eljárás megtagadása – eljárási akadályok
3. Ingó-végrehajtás, ingatlan-végrehajtás

 

V. 1. Az eljárás megszüntetése
2. Az eljárást kezdeményező aktus és a hatósági intézkedés
3. Végrehajtás munkabérre

 

VI. 1. Az általános és különös eljárási szabályok
2. Az eljárás felfüggesztése és szünetelése
3. A pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás

 

VII. 1. A hatósági eljárásjog kodifikációjának története
2. Az eljárási kényszer és az ügyintézési határidő
3. A végrehajtás foganatosítása és annak módozatai

 

VIII. 1. A hatáskör és az illetékesség általános szabályai; az illetékességi okok
2. A kérelem fajtái és tartalmi elemei
3. A közigazgatási végrehajtás jellemzői, a végrehajtás elrendelése

 

IX. 1. Az eljárási jogviszony hatósági alanyai
2. Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés
3. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése

 

X. 1. A jogorvoslathoz való jog és az Ákr. jogorvoslati rendszere
2. A képviselet fogalma, fajtái és a meghatalmazotti képviselet
3. A végzések véglegessége és végrehajthatósága

 

XI.1. Elektronikus kapcsolattartás
2. A törvényes és az ügygondnoki képviselet
3. Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás

 

XII. 1. A kérelem tartalma, formája és a hiánypótlás intézménye
2. A határozatok véglegessége
3. A felügyeleti eljárás

 

XIII. 1. A kizárás fogalma és a kizárással érintettek
2. Az eljárási jogviszony tárgya, a hatósági ügy
3. A közigazgatási per, mint jogorvoslati eszköz

 

XIV. 1. Az idézés és az értesítés
2. A kizárási okok
3. A véglegesség és jogerő fogalma

 

XV. 1. Az iratok fogalma, a magánokirat
2. A tényállás tisztázása és a bizonyítás fogalma, tárgya, a bizonyítási teher és kötelezettség
3. A végrehajtási kifogás és a biztosítási intézkedés

 

XVI. 1. A bizonyítás szabadsága és az ügyfél nyilatkozata a tényállás tisztázásában
2. A határozat végrehajthatósága
3. A költségviselés szabályai

 

XVII. 1. Közokirat a bizonyításban
2. A fellebbezéssel támadható döntések, a fellebbezési jogosultság, határidők
3. Az ügyész feladatai, eljárásjogi helyzete és intézkedési lehetőségei a közigazgatási eljárásban (általában)

 

XVIII.  1. A döntés közlésének a kézbesítésen kívüli formái, a közzététel
2. A nem alakszerű határozatok; a végzés fogalma és típusai
3. Az eljárási költség fogalma és típusai

 

XIX.    1. A hatósági eljárás alapelvei általában, a törvényesség és a hivatalbóliság
2. A tanúzási kötelezettség, a vallomástétel akadályai
3. A semmisségi okok joghatása és időbeli alkalmazhatósága

 

XX. 1. A rendeltetésszerű joggyakorlás és a tényszerűség elve
2. Bizonyítás tanúval, tanúvédelem és a hatósági tanú
3. A semmisség fogalma és a semmisségi okok a hatósági eljárásban

 

XXI. 1. A hatáskör és illetékesség vizsgálata, áttétel, ideiglenes intézkedés
2. A szemle a bizonyításban
3. A fellebbezés joghatásai, a fellebbezés elbírálása

 

XXII.  1. Ügyfélképesség, eljárási képesség, jogutódlás
2. A szakértő kizártsága és bizonyítás szakértővel
3. A hatósági szerződés

 

XXIII. 1. A költségtakarékosság elve
2. A hatósági nyilvántartás
3. Az igazolás

 

XXIV. 1. A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv, ügyfél-nyilvánosság és tájékoztatási kötelezettség
2. Az illetékesség, a hatásköri és illetékességi vita
3. Bizonyítékok ismertetése az ügyféllel

 

XXV.  1. A hatóság hallgatása (fogalma és eljárás)
2. Egyezségi kísérlet és az egyezség jóváhagyása
3. A jogorvoslat fogalma és szabályozási elvei, a jogorvoslati rendszer

 

XXVI. 1. A tisztességes eljáráshoz való jog, az anyanyelv-használat elve
2. Határidőfajták és a határidő számítása az eljárásjogban
3. A hatósági ellenőrzés fogalma és sajátosságai

 

XXVII. 1. A joghatóság és eljárás külföldön
2.  Irat-betekintési jog az ügyfél oldalán
3. A hatósági igazolvány és bizonyítvány

 

XXVIII. 1. A jogsegély a hatósági eljárásban
2. A határozat fogalma, fajtái és az alakszerű határozatok
3. Jogorvoslat saját hatáskörben: módosítás, visszavonás

 

XXIX. 1. Döntéstípusok és a döntések jogi kötöttsége
2. Az eljárás akadályozásának következményei
3. A hatósági döntés kézbesítése és a kézbesítéssel kapcsolatos vélelem

 

Budapest, 2026. január 20.

Varga Zs. András

tanszékvezető, egyetemi tanár