Az országos Kutatók Éjszakája programsorozat valóságossá, kézzel tapinthatóvá teszi a tudományos kutatások jelentőségét, közelebb hozza a társadalom tagjaihoz az egyetemeken és kutatóműhelyekben folyó munkát. Így lesznek egyetemi műhelyeink a „remény laboratóriumai”, ahogy az Antiqua et Nova enciklika fogalmaz a felsőoktatási katolikus egyetemek szerepéről korunk kihívásai kapcsán.[1]
2025 szeptemberében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara három rendezvénnyel csatlakozott az országos előadásokhoz. A szürke farkas megváltozó fajvédelmi státusza, a vadászati jogok útvesztői, vagy a mesterséges intelligencia zeneipari hatása közös jellemzője az aktuális szabályozási kihívások mellett a kutatói kíváncsiság.
A zene mindenkié? A zenei plágiumok és az AI-használat hatása
A Kutatók Éjszakája olyan közeg, amelyet a PPKE JÁK Polgári Jogi Tanszékének Szellemi Tulajdonjogi Kutatócsoportja is mindig fontosnak tart – immár negyedik alkalommal hirdettek meg a kreatív szektorhoz kötődő eseményt "A zene mindenkié?" A zenei plágiumok és az AI-használat hatása az előállításra és a fogyasztásra címmel.
Ezúttal tehát a zene és a zeneipar került terítékre – az érdeklődők számára először Dr. Pogácsás Anett egyetemi docens foglalta össze a zenei átdolgozások, plágiumok és mesterséges intelligencia használat által generált kényes határvonalakat, a jogi szabályozás általános megközelítését.
Ezt követően a zeneipar aktív tagjaival közös beszélgetésre került sor – dr. Mihályi Réka énekesnő és Dr. Békés Gergely ügyvéd más-más nézőpontból közelítették meg a felmerült kérdéseket, így a két moderátorral, Dr. Pogácsás Anettel és Dr. Ujhelyi Dáviddal, valamint a bekapcsolódó résztvevőkkel együtt alkotói és előadóművészi, valamint előadóművészi érdek- és jogképviseleti oldalról is körüljárták ezt az összetett témát. A különböző álláspontok hamar találkoztak abban, hogy a problémák valójában épp a személyes jelenlét és az előadművész jelentőségét fokozzák. Bár a technológia sok új kérdést vet fel, számos dilemmát generál az alkotói folyamat kapcsán, de az emberi részvétel a zenei közegben méginkább nélkülözhetetlenné és értékké válik.
A résztvevők nem csak a közös gondolkodásba kapcsolódtak be – tudásukat egy interaktív teszt segítségével ellenőrizhették, ahol egyúttal véleményüket, meglátásukat is kifejezhették az új trendek és a zeneipari kihívások kapcsán.
A nagyon tartalmas este újabb bizonyítéka volt annak, hogy a kreatív ipar mindig ad muníciót a kutatóknak, és mindannyiunk számára komoly tétje van annak, hogy milyen irányba mozdul a szabályozás a trendek nyomán.
A szürke farkas védelme – a vadak és az ember együttélése
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézetének GENEZIS Kiválósági Diákműhelye a Kutatók Éjszakája országos programsorozat keretében kerekasztalt tartott a szürke farkas fajvédelmi státuszának változása okán. A kerekasztal vendégei voltak: Dr. Bándi Gyula a jövő nemzedékek szószólója, professzor emeritusz (PPKE JÁK), Sütő Dávid a nagyragadozó program igazgatója (WWF), Dr. Köböl-Benda Vivien PhD biodiverzitás kutató. A kerekasztalt Tahyné dr. Kovács Ágnes docens hívta össze és nyitotta meg. Német Dóra a téma GENEZIS-es kutatója nyitóelőadása után került sor a beszélgetésre. Az Európai Bizottság szerint Európában[2] több mint 20 000 farkas él, populációik és elterjedési területük növekszik.
Ez a természetvédelmi sikertörténet azonban egyes régiókban az emberi tevékenységgel való növekvő konfliktusokhoz vezetett, különösen az állatállomány tekintetében. Ennek nyomán az Európai Parlament az EU farkasvédelmi státuszát „szigorúan védettről” „védettre” változtatta 2025 tavaszán,[3] hogy összhangba hozza azt a Berni Egyezménnyel.[4] A tagállamok mostantól nagyobb rugalmasságot kapnak farkaspopulációik kezelésében, hogy javítsák az emberekkel való együttélést, és minimalizálják az EU-ban növekvő farkaspopuláció hatását. Emellett jobban tudnak majd intézkedéseket hozni az adott regionális körülményekhez igazítva, érvényesítve a szubszidiaritás elvét. A tagállamoknak ugyanakkor továbbra is biztosítaniuk kell a farkas kedvező védettségi helyzetét, és a farkast továbbra is szigorúan védett fajként sorolhatják fel a nemzeti jogszabályokban, és szigorúbb intézkedéseket hozhatnak a védelmére.[5]
A résztvevők a farkasok ökológiai szerepe vonatkozásában hangsúlyozták, hogy a farkasok nem mesterséges telepítéssel tértek vissza Európába, hanem természetes úton, a 20. század közepétől kezdve. Ez a nemzetközi védelmi intézkedéseknek (pl. Berni Egyezmény, EU élőhelyvédelmi irányelv) köszönhető, amelyek csökkentették az üldözést. Magyarországon az 1920-as és 1980-as évek között többször észleltek farkasokat, de rendszeresen kilőtték őket; az 1980-as évek végétől kezdve stabilabb állomány alakult ki, főként az Északi-középhegységben (pl. Bükk, Mátra). Jelenleg hat falkával, 50-100 egyeddel számolnak, de a pontos becslés genetikai monitoringot igényel. A farkasok ökológiai jelentősége kiemelkedő: kulcsszerepet játszanak az ökoszisztéma egyensúlyában, mint "zászlóshajó fajok". Szabályozzák a növényevő populációkat (pl. őz, szarvas), ami megelőzi a túlszaporodást és a mezőgazdasági károkat. Példaként említették a Yellowstone Nemzeti Parkot, ahol a farkasok visszatelepítése pozitív hatással volt a környezetre, bár a rendszerek bonyolultabbak, más fajok (pl. hódok) is szerepet játszanak. Az aktuális szabályozási változást közvetetten Svájc kezdeményezte a Berni Egyezmény módosításával, de az EU eleinte ellenezte. Konfliktusok főleg gazdákkal adódnak: a farkasok támadhatnak haszonállatokra (pl. juhokra), de ezek töredékét teszik ki a betegségek vagy rossz tartás miatti veszteségeknek. Kártérítés létezik uniós és tagállami szinten, de nem mindig hatékony. Megoldást a villanypásztorok, őrző kutyák (pl. kuvasz), prevenció jelenthet. A gazdák felelőssége is hangsúlyos – "jó gazda gondossága" –, de ennek támogatottsága hiányzik. Magyarországon nincs egységes rendszer; projektekből (pl. EU LIFE) adnak eszközöket, sok esetben alulfinanszírozott a természetvédelem. Példákat említettek Szlovéniából és Szlovákiából: ott integrált erdészeti-vadgazdálkodási rendszerek működnek, ahol a természetvédelem és gazdálkodás együttműködik. Kitértek a turizmus kettős hatására, amely növeli a természetjárást, de túlterheli az ökoszisztémát. Magyarországon (pl. Kék Túra) és Szlovéniában (pl. nemzeti parkok) a tömegturizmus zavarja a vadakat, akik kerülik a turistákat. Megoldások körében kiemelt az oktatás (iskolai ökológia hangsúlyozása) szerepe, szabályok (pl. etetés tiltása, időbeli korlátozások), regisztrációs díjak (pl. Észak-Amerikában). A szakmai-tudományos beszélgetést követően a jelenlévők a GENEZIS Diákműhely által tartott kvíz keretében mérhették le biodiverzitási ismereteiket.
„Vad? Kár!” – mit mond a biológus, a gazda, a vadász és a jogász?
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Ereky István Közjogi Kutatóközpontja 2025. szeptember 26-án szakmaközi kerekasztalt szervezett „Vad? Kár!” címmel, amely a vad és az ember együttélésének kérdéseit vizsgálta ökológiai, gazdasági, vadászati és jogi nézőpontból. A kerekasztalt Gerencsér Balázs hívta össze és moderálta. A rendezvény célja a konfliktusmegelőzés és -kezelés, valamint a vadgazdálkodás és mezőgazdaság közötti együttműködés új lehetőségeinek feltérképezése volt. A beszélgetésen dr. Marosán Miklós osztályvezető habilitált egyetemi docens, dr. Németh Gergely vármegyei agrárkamara-elnök, dr. Mikó András ügyvéd és dr. Bleier Norbert tájegységi fővadász vett részt, akik a biológiai, agrárgazdasági, jogi és gyakorlati tapasztalatokat ütköztették és közelítették egymáshoz.
Bleier Norbert bevezető előadásában átfogó képet adott a hazai vadgazdálkodás szerkezetéről és a vadkár problémaköréről. Rámutatott, hogy a vadászati rendszer ökológiai, gazdasági és jogi szempontból is összetett, a vadkárok jelentős részét pedig öt nagyvadfaj — a gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó és muflon — okozza. Az állomány az elmúlt évtizedekben nőtt és terjeszkedett, különösen a nyugat-dunántúli térségekben. Magyarországon évente már több mint hárommilliárd forintot tesz ki a vadkárok megtérítése, ami jól mutatja a probléma gazdasági súlyát. A vadkár emberi tevékenységekhez kötődő jogi kategória, amely a mezőgazdasági és vadgazdálkodási érdekek ütközéséből fakad, a felelősséget pedig objektív alapon a vadászatra jogosult viseli. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a vadkár kezelése rendszerszintű megközelítést igényel. A vitában kiemelték, hogy a tartósan magas vadlétszám, a kerítések és élőhelyi viszonyok, valamint a jogi határidők és kötelezettségek együtt alakítják a helyzetet. A megoldások között a megelőzési intézkedések közös finanszírozása, a digitális és terepi kárfelmérés kombinálása, valamint az egyszerűsített egyezségi eljárás szerepelt.
A vita végén a közönség soraiból is több gyakorlati kérdés és javaslat hangzott el, jelezve: a téma nem csupán szakmai, hanem szélesebb társadalmi érdeklődésre is számot tart. A Pázmány jogi karán mind a jogászképzésben, mind a szakirányú továbbképzésben kiemelt helyet kap az agrárjog, amely a teremtett környezethez való szorosabb kapcsolódást is tükrözi.
A kutatók éjszakáján megtartott beszélgetések jól mutatják, hogy a Pázmány jogi kara törekszik a mai aktuális tudományos-szakmai párbeszédhez hozzájárulni, és így a jó gyakorlatok megismertetésével valóban a „remény laboratóriumává” váljon.
Szöveg: Pogácsás Anett, Tahyné Kovács Ágnes, Gerencsér Balázs – mindhárman a PPKE Jog- és Államtudományi Kar docensei.
Forrásmegjelölés:
[1] II. János Pál pápa apostoli konstitúciója, Ex corde Ecclesiae (1990. augusztus 15.),
- pont: AAS 82 (1990), 1479. o.vö.
DICASTERY FOR THE DOCTRINE OF THE FAITH DICASTERY FOR CULTURE AND EDUCATION:ANTIQUA ET NOVA Note on the Relationship Between Artificial Intelligence and Human Intelligence, para 83.
forrás:https://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cfaith/documents/rc_ddf_doc_20250128_antiqua-et-nova_en.html
[2] Farkasok: a képviselők megállapodtak az uniós védelmi státusz módosításáról
Sajtóközlemények Plenáris ülés ENVI 08-05-2025 - 12:17
[3] A Parlament 371 szavazattal, 162 ellenszavazattal és 37 tartózkodással támogatta az élőhelyvédelmi irányelv célzott módosítására irányuló bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozzák a Berni Egyezménnyel, és azt a "szigorúan védett" állapotról "védettre" csökkentsék. A farkasok uniós védelmi státuszának megváltoztatására irányuló bizottsági javaslat a Parlament nyomására érkezett.
[4] Farkasok: a képviselők megállapodtak az uniós védelmi státusz módosításáról
Sajtóközlemények Plenáris ülés ENVI 08-05-2025 - 12:17
[5] A Parlament hozzájárult, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalja az ügyet. A jogszabálytervezet hatálybalépéséhez a Tanácsnak hivatalosan jóvá kellett hagynia. Az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20 nap elteltével bekövetkező hatályba lépés után a tagállamoknak 18 hónap áll rendelkezésükre, hogy megfeleljenek a követelményeknek.
