Lehetőségek és kihívások - fiatal kutatók konferenciája
2024. Szeptember 5-6.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.
Program
(Program itt letölthető pdf-ben)
Szeptember 5. Csütörtök
Konferenciavacsora a REALaw Young Researchers’ Forum előadóival
Szeptember 6. Péntek
09:00–10:40
Általános Megfontolások
Berkes Lilla (levezető elnök)
Csigi Ádám (PPKE)
Az automatizált jogalkalmazás erényetikai megközelítései
Lugosi Vilmos (PPKE)
Így döntötök ti – Hibás mintázatok tükröződése az algoritmizált döntéshozatalban
Kun László (NKE)
Az adathasználat és az adatkormányzás (Data Governance) alkalmazásának, fejlesztésének lehetőségei a közigazgatási szervezetek működésében
Mozsonyi Norbert (SZE)
Felelősség az e-közigazgatási szolgáltatások okozta károkért
Szabó Zita (SZE)
Digitális kori közigazgatás Magyarországon a hozzáférés és a digitális szakadék tükrében – még mindig a sikerekre várva?
11:20–13:00
Szektorális Kérdések
Sántha György (levezető elnök)
Balázs Bettina (NKE)
A választások digitalizációja
Hokstok Kinga (SZE)
A digitális munkavédelmi felügyeleti rendszerek bevezetésével kapcsolatos kihívások a közigazgatási eljárások tükrében
Lakatos Veronika (PPKE)
Digitalizált hitelképességvizsgálat: szigorúbb szabályozás, bonyolultabb folyamat?
Borboly Csaba (NKE), Bajkó Ernő, Szőcs István (Hargita Megye Tanácsa)
Felelősség az e-közigazgatási szolgáltatások okozta károkért
Ott Anett (PPKE)
Okosfalvak, Okos települések
Kapcsolódó
KUTATÁSI FELHÍVÁS - CALL FOR PAPER
A Iustum, Aequum, Salutare folyóirat és az Ereky István Közjogi Kutatóközpont Digitalizáció a közigazgatásban: Lehetőségek és kihívások címmel meghirdeti a Fiatal Kutatók 2024. évi Konferenciáját, melyre a graduális képzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgatóktól vár absztraktot egyebek között a következő témákban:
· a közigazgatás digitalizációjának uniós és nemzeti követelményei, illetve összehasonlító elemzés az európai közigazgatások digitalizációjáról;
· az általános közigazgatási jogi elvek (pl. hatékony jogorvoslat, arányosság stb.) követelményeinek érvényesülése a digitalizációval összefüggésben;
· az e-közigazgatás uniós adatvédelmi szempontjai;
· felelősség az e-közigazgatási szolgáltatások okozta károkért;
· a hozzáférés és a digitális szakadék az e-közigazgatásban;
· a közigazgatás digitalizációjának kihívásai, beleértve az elfogult vagy diszkriminatív döntések kockázatait stb.
Az absztraktok benyújtásának határideje 2024. május 15.
Kérjük, hogy absztraktjaikat a következő címre küldjék: digitalization@jak.ppke.hu
A Tudományos Bizottság (Berkes Lilla, Gerencsér Balázs Szabolcs, Láncos Petra Lea, Sántha György és Robert Böttner) 2024. május 30-ig választja ki a 2024. évi Fiatal Kutatók Konferenciáján szereplő absztraktokat. A kiválasztott szerzők augusztus 1-ig nyújtják be tanulmány tervezetét; azokat a szerzők a szeptember 6-i konferencián mutatják be. A szerzők tanulmányukat a Tudományos Bizottság közreműködésével 2024. november 15-ig véglegesítik, hogy az a Iustum, Aequum, Salutare (IAS) MTA folyóiratlista szerinti, hazai “A” besorolású folyóiratban 2025-ben megjelenhessen.
Fiatal kutatók konferenciája
A közigazgatás digitalizálása már több mint egy évtizede szerepel az európai tagállamok napirendjén, hogy a közigazgatásaikat hatékonyabbá és interoperábilissá tegyék. A digitalizáció számos előnyt jelenthet a közigazgatás területén: felgyorsíthatja az eljárásokat, egyben csökkentheti a személyzeti és raktározási kiadásokat egy olyan időszakban, amikor a kormányok a kiadások mérséklésére törekednek. Emellett megteremti a személyes és egyéb adatokat tartalmazó közigazgatási nyilvántartások interoperabilitásának kereteit, ami rendkívül fontos az egyablakos ügyintézés szempontjából. Az e-közigazgatás hozzáférést biztosít a távoli területeken élő lakosok számára és megteremti a távmunkához szükséges kereteket a közigazgatási személyzet számára, biztosítva a közigazgatás megfelelő működését olyan válság- vagy vészhelyzetekben, mint például háború vagy világjárvány.
A közigazgatás digitalizálása azonban komoly kihívásokat is rejt magában: az adatvezérelt algoritmikus döntéshozatal komoly legitimitási vagy diszkriminációs problémákat vethet fel. Erre példa az Egyesült Királyságban 2020-ban kirobbant érettségi algoritmus-botrány, ahol az alkalmazott szoftver a leghátrányosabb helyzetű tanulók jegyeit kerekítette le túlzottan. Az automatizált döntéshozatal magában hordozza a tisztességtelen döntések kockázatát, például ha kiiktatja az ügyintéző mérlegelési jogkörét az egyes szolgáltatásokra való jogosultsággal kapcsolatos döntésekben. Ellenőrzés nélkül az algoritmusok akár idegengyűlölő döntéseket is hozhatnak: a hollandiai gyermekgondozási segély-csalási botrány jó példa erre. A hatóságok a csalással gyanúsított, jellemzően kisebbségekhez tartozó családokat kizárólag egy öntanuló, elfogult adatokkal táplált algoritmus „kockázati profilja” alapján büntették, sokukat az anyagi csődbe kergetve.
Az uniós adatkezelési intézkedéscsomag az adatmegosztás feltételeinek szabályozásával az uniós polgárok, illetve gazdaság javát szolgáló, adatvezérelt innovációt hivatott ösztönözni. A tagállamokon belül, illetve között zajló adatcserét vagy a digitális (pl. közigazgatási) nyilvántartások interoperabilitását azonban nem csak szemantikai és műszaki kihívások, hanem olyan jogi követelmények is akadályozhatják, mint az adatbiztonság és adatvédelem. 8 A teljes interoperabilitás akár jogsértő is lehet, példa erre a Grindr-botrány, amikor az egészséggel és a szexuális preferenciával kapcsolatos adatok váltak különböző vállalatokon között hozzáférhetővé.
A digitalizáció egyenlőtlen fejlődése, a hozzáférés vagy az ellenőrzés hiánya szintén problémás lehet. A Magyarországon rövidesen bevezetésre kerülő „digitális állampolgárság” tartalmazza az állampolgár összes jogosítványát és személyi igazolványát, lehetővé teszi az elektronikus aláírást, a hatóságokkal való kommunikációt, sőt a fizetést is. Mivel azonban a digitális állampolgársághoz tartozó funkciók digitalizálásának technikai üteme eltérő, az egyének nem férhetnek majd egyszerre hozzá a digitális állampolgárság funkcióinak teljes köréhez. Emellett a digitális analfabéták, a hardverrel vagy internetcsatlakozással nem rendelkező polgárok, például a lakosság idősebb vagy szegényebb rétege, de akár a kisebbségi nyelvek beszélői is nehézségekbe ütközhetnek a közigazgatási szolgáltatásokhoz való jogaik gyakorlása során az átalakult, digitális közigazgatási környezetben. Az érintettek ilyenkor arra kényszerülnek, hogy másokat vegyenek igénybe ügyeik digitális intézéséhez, de akár joghátrányhoz is vezethet, ha például a digitális analfabéta szülők képtelenek kommunikálni pl. KRÉTÁ-n keresztül. Végül az is kockázatokat rejt magában, hogy a digitalizációval a közigazgatási dolgozók munkája is megfigyelhetővé válhat, ami a magánélethez való jog sérelmét okozhatja (vö. EJEB, 62617/00. sz. Copland kontra Egyesült Királyság ügy, 2007. április 3).
Időpont: 2024. szeptember 6.
Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar
