(Jogász szak) 2023/2024. tanév II. félév
A Közigazgatási jog IV. tantárgy két – A és B – részből áll, melyeket külön órákon tanítunk. Az alábbi két tantárgyrészből a vizsga egységes, mindkét részt tudni kell. A megajánlott jegyeket az első órán meghatározott feltételekkel a két részből külön-külön lehet megszerezni, tehát lehetséges az is, hogy a végleges jegybe csak az egyik részből megszerzett megajánlott jegyet számítjuk be.
A Közigazgatási jog IV-A. tárgy keretében összehasonlító közigazgatási jogot, valamint az Európai Unió közigazgatási relációinak vizsgálatát tanítunk. A félév során érintett tárgykörök: az összehasonlító közigazgatás módszertan, az európai közigazgatási jogösszehasonlítás alapjai és példák jogösszehasonlításra; a közigazgatási alapértékek szintézise Európában, az EU jog hatása a tagállami közigazgatásra, az EU a statisztikai területi egységek nomenklatúrája, a tagállami uniós koordináció.
A Közigazgatási jog IV-B. tárgy keretében a közigazgatási perek témájával ismertetjük meg a hallgatókat. A félév során érintett tárgykörök: a közigazgatás kontroll-mechanizmusai, az 1/2017. (I. 17.) AB határozat, a közigazgatási jogvita – a generál-klauzula, a közigazgatási bíráskodás története és modelljei, a közigazgatási perekben eljáró bíróságok, alapelvek, hatáskör és illetékesség, felek és érdekeltek, a kereset és az elsőfokú eljárás, a Pp. szabályainak alkalmazása a közigazgatási perekben, a bizonyítás elmélete, bizonyítási szabályok a közigazgatási perben, a jogerő elmélete, a bíróság határozata, jogorvoslatok a közigazgatási perben, az alkotmányjogi panasz általában és a közigazgatási perben, különös közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások.
Gyakorlat csak a "B" részből van:
Nappali tagozaton a gyakorlat gerince a főelőadás tematikája. A gyakorlat teljesítését igazoló aláírás jelenléthez kötött és a félév során összesen két (2) alkalommal elfogadott a gyakorlati foglalkozásokról való hiányzás. A gyakorlatvezető rendszeres számonkérést tart, amelynek formáját és gyakoriságát ő határozza meg.
Közigazgatási jog IV-A.
Előadás helye, időpontja: E3 előadó (Prof. Dr. Radnay József terem), csütörtök 8.00-10.00
Tantárgyfelelős: Gerencsér Balázs Szabolcs habilitált egyetemi docens
Előadás-tematika
március 7.
Jogösszehasonlító módszer a közigazgatásban
március 14.
Kormányzati rendszerek és központi államigazgatási modellek Európában. Az agency-jelenség.
március 21.
Önkormányzati és területi igazgatási modellek, enklávék és tengeren túli országrészek. A metropolisz-jelenség.
április 4.
Közigazgatási eljárásjogi alapkérdések Európában. A bírósági felülvizsgálat modelljei.
április 11.
A nemzetközi közjog hatása közigazgatásra.
április 18.
Tagállami közigazgatás az Uniós döntéshozatalban: kormányzati koordináció – I.
április 25.
Tagállami közigazgatás az Uniós döntéshozatalban: kormányzati koordináció – II.
május 2.
Közös európai közigazgatási értékek, azaz létezik-e európai közigazgatási jog?
május 9.
EU jog hatása a közigazgatási anyagi, szervezeti és eljárási jogra. A ReNEUAL-projekt.
május 16.
Az EU területi statisztikai jegyzéke (a NUTS rendszer)
május 23.
Konzultációs óra.
A kötelező tananyag:
Gerencsér Balázs Szabolcs (szerk): Összehasonlító és Európai Uniós közigazgatási jog (a nemzeti közigazgatás külső meghatározottsága) Pázmány Press, 2024. megjelenés alatt!
Ajánlott irodalom:
K Zweigert and H Kötz, AN INTRODUCTION TO COMPARATIVE LAW Oxford: Clarendon Press, 1998. 3rd edn. Trans by Tony Weir. 2-62. www.pierre-legrand.com/zweigert-and-kotz.pdf
Mathias Siems: Comparative Law. Cambridge University Press, 2014.
Lőrincz Lajos: Összehasonlítás a közigazgatásban. In: Lőrincz (szerk). Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás. Bp. 2006. Unió kiadó, 7-19.
Temesi István: A regionalizmus. In: Lőrincz (szerk). Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás. Bp. 2006. Unió kiadó. 245-465.
Patyi András: Az eljárásjogi szabályozás és kodifikáció európai áttekintése (összehasonlító közigazgatási eljárásjog) in. Patyi (szerk.): Közigazgatási jog II., Bp-Pécs: Dialóg-Campus, 2006. 16. Fejezet
Közigazgatási jog IV-B.
Előadás helye, időpontja: E3 előadó (Prof. Dr. Radnay József terem), csütörtök 15.00-17.00
Tantárgyfelelős: Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár
Tantárgyjegyző: Varga Zs. András tszv. egyetemi tanár, Horváth E. Írisz egyetemi docens
Előadás-tematika
március 7.
A közigazgatás kontroll-mechanizmusai
március 14.
Az 1/2017. (I. 17.) AB határozat. A közigazgatási jogvita – a generál-klauzula.
március 21.
A közigazgatási bíráskodás története és modelljei
április 4.
A közigazgatási bíróságok. Alapelvek. Hatáskör és illetékesség. Felek és érdekeltek
április 11.
A kereset és az elsőfokú eljárás.
április 18.
A Pp. szabályainak alkalmazása.
április 25.
A bizonyítás elmélete. Bizonyítási szabályok a közigazgatási perben
május 2.
A bíróság határozata.
május 9.
A jogerő elmélete
május 16.
Jogorvoslatok a közigazgatási perben. Az alkotmányjogi panasz általában és a közigazgatási perben.
május 23.
Különös közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások
A kötelező tananyag:
1.) A változó jogszabályi környezet miatt az előadások anyaga kötelező tananyag.
2.) Patyi András (szerk.): A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai V., VII-IX. köteteinek (Budapest, Dialóg-Campus, 2018-2019., letölthető itt az online tankönyvárban), kijelölt részei:
- Patyi András – Varga Zs. András: A közigazgatási eljárásjog alapjai és alapelvei (11-53, 163-170, 225-231 o.)
VII. Varga Zs. András: A közigazgatás kontrolleszközei (49-71, 73-93, 105-123, 267-279 o.)
VIII. Patyi András: A közigazgatási bíráskodás elmélete és története (csak elolvasandó)
- Wopera Zsuzsa – Lapsánszky András – Horváth E. Írisz: Közigazgatási perjog
3.) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.)
Budapest, 2024. február hó.
Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár
Horváth E. Írisz egyetemi docens
Gerencsér Balázs habilitált egyetemi docens
Tételsor:
A rész
- Közigazgatás - szuverenitás - nemzetközi hatások
2. Összehasonlító jogi alapfogalmak (jogrendszer, jogcsalád, jogi kultúra, comparatum, tertium comparationis)
3. A jogösszehasonlítás céljai, felhasználási területei. Transzplantálás vs. Transzpozíció.
4. A funkcionális jogösszehasonlítás és kritikája
5. Alternatív jogösszehasonlító módszerek (Gazdaság és jog, statisztikai összehasonlítás)
6. A nyolc lépéses jogösszehasonlítási módszer: (1-2) vizsgálat előkészítése
7. A nyolc lépéses jogösszehasonlítási módszer: (3-4) forrásgyűjtés, fordítási kérdések
8. A nyolc lépéses jogösszehasonlítási módszer: (5-6) adatgyűjtés-rendszerezés. A vignette-kutatás.
9. A nyolc lépéses jogösszehasonlítási módszer: (7-8) Elemzés és Ellenőrzés
10. Jogösszehasonlító munka szerkezete (lineáris és többrétegű jogösszehasonlítások)
11. Hasonlítsa össze a kormányzati rendszereket a vizsgált országokban!
12. Milyen területi sajátos és atipikus egységeket ismer Európában (metropoliszok, tengeren túli területek, enklávék, stb)?
13. Mutassa be az ENSZ hatását a közigazgatási jogra!
14. Mutassa be az Európa Tanács hatását a közigazgatási jogra!
15. Az uniós koordináció fogalma és alapelvei
16. Az uniós koordináció modelljei
17. Miniszterek uniós feladatai általában a Statútumrendelet alapján.
18. A koordinátor-miniszter feladatai.
19. A jogharmonizáció koodinációja (a jogalkotásban és a kormány ügyrendjében)
20. Az uniós koordinációban részt vevő szervek. A szakértői csoport.
21. Az Uniós Ügyek Koordinációja: Az EKTB.
22. Az alapmandátum és a tárgyalási álláspont (TÁP) tartalma.
23. Az Országgyűlés szerepe az uniós koordinációban: az egyeztetési eljárás; a tájékoztatás; és az Országgyűlés saját uniós döntéshozatali hatáskörei.
24. Mi az Európai Közigazgatás és közigazgatási jog?
25. Milyen kapcsolatban van az EU jog a közigazgatási anyagi joggal?
26. Milyen kapcsolatban van az EU jog a közigazgatási szervezeti joggal?
27. Mi jellemzi az EU közigazgatási eljárásjogát? Mik a ReNEUAL Modellszabályok?
28. Mi a NUTS rendszer? Hogyan alakult ki? Mi a célja? Milyen uniós és tagállami szervek vesznek részt benne?
29. Mi a „közigazgatási egység" és a „nem-közigazgatási egység" fogalma a NUTS rendeletben? Mit jelent a „gazdasági terület" a NUTS-ban?
30. Hogyan felel meg a NUTS rendszernek a magyar közigazgatás?
31. Rendszerezze a közigazgatást érintő nemzetközi és uniós, közigazgatást érintő hatásokat!
B rész
- A közigazgatás politikai kontroll-mechanizmusai
2. A közigazgatás jogalkalmazói kontroll-mechanizmusai
3. A közigazgatás alternatív kontroll-mechanizmusai
4. A közigazgatási jogvita, generálklauzula
5. A közigazgatási bíráskodás története és modelljei
6. A közigazgatási bíróságok (szervezeti értelemben).
7. A közigazgatási bíróságok hatásköri szabályai
8. A közigazgatási bíróságok illetékességi szabályai
9. Az alperes a közigazgatási perben
10. A felperes a közigazgatási perben
11. Az érdekelt a közigazgatási perben és a perbelépés
12. A kereset és a kereseti kérelem. A védirat.
13. A kereset (benyújtása, továbbítása)
14. Intézkedések a keresetlevél alapján (hiánypótlás, áttétel, visszautasítás)
15. Az azonnali jogvédelem
16. A per előkészítése
17. Társasbíráskodás szabályai közigazgatási perben
18. A bizonyítás a közigazgatási perben
19. A bíróság határozatai (megváltoztatás, megsemmisítés).
20. A jogerő
21. Perorvoslatok a közigazgatási perben: fellebbezés, felülvizsgálat.
22. Perorvoslatok a közigazgatási perben: jogegységi panasz, alkotmányjogi panasz.
23. Tárgyalás, tárgyaláson kívüli elbírálás.
24. Különös közigazgatási perek: az egyszerűsített per, mulasztási per
25. A kizárás szabályai a közigazgatási perben
26. Normakontroll a közigazgatási perjogban
27. Eljárási alapelvek a közigazgatási perben. A Polgári perrendtartás alkalmazása.
