I. Polgári jogi szekció

1. A devizahitelesek megsegítésére tett jogalkotói intézkedések
2. A szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményeinek érvényesíthetősége a perben
3. A tagi felelősség áttörése
4. A teljesítésigazolási szakértői vélemények alapján indult perek tapasztalatai
5. A közjegyzőnél indult fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén felmerülő problémák a jogalkalmazásban
6. A tartózkodási hely fogalma az Európai Uniós rendeletekben
7. Gyermek meghallgatása a polgári perekben
8. Az öröklési ügyekre irányadó joghatóság, az alkalmazandó jog és az európai öröklési bizonyítvány
9. A beavatkozás, perbelépés, perbehívás szabályainak módosulása a Pp-ben
10. Az elmúlt időszakban tett jogalkotói erőfeszítések a perek ésszerű határidőben történő befejezése céljából
11. A perek tisztességes lefolytatásához fűződő jog sérelme a hazai és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának tükrében
12. A perek ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jog sérelme a hazai és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának aspektusából
13. Külföldre történő kézbesítés a polgári perekben
14. A költségmentesség szabályozásának alakulása napjainkig
15. A különös bánásmódban részesülő személyek (különös tekintettel a fogyatékkal élőkre) jogai
16. Hazai és nemzetközi jogi megoldások a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás jogintézményével kapcsolatosan
17. Új típusú szerződések az új Ptk-ban
18. Az öröklési jogot érintő változások az új Ptk-ban
19. Az engedményezés új szabályai
20. A biztosítéki célú opciós szerződés alkalmazása
21. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének elméleti és gyakorlati kérdései
22. Bírósági közvetítés a peres eljárás és a jó gyakorlatok tükrében

II. Büntetőjogi szekció

1. Az eljárási feladatok megoszlása elvének érvényesülése de lege ferenda
2. A törvényes vád, a védelemhez való jog és a jogerő összefüggései
3. Laikusok részvétele a büntető igazságszolgáltatásban
4. Az Európai Unió intézményei és a büntető igazságszolgáltatás kapcsolata jogalkalmazói szemszögből
5. A sértetti érdekek érvényesítésének lehetőségei a büntetőeljárásban – a jogalkalmazás és a jogalkotás továbblépési lehetőségei
6. A bírósági eljárás egyszerűsítésének, gyorsításának lehetőségei egy új büntetőeljárási kódex megalkotásának tükrében
7. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme a büntető igazságszolgáltatás aspektusából
8. A határokon átnyúló bizonyítás a büntető igazságszolgáltatás rendszerében
9. A bűncselekményből származó vagyon felderítésének és biztosításának hazai eszközrendszere és működése európai szemszögből
10. A számítástechnikai bűnözéssel szembeni fellépés eszközrendszere
11. A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés aktuális kérdései jogalkalmazói nézőpontból
12. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések gyakorlata az európai alapjogi bíráskodás tükrében
13. A távoltartás funkciója, alkalmazása és végrehajtása hazánkban és az Európai Unióban
14. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének funkciója, gyakorlati kérdései
15. A kölcsönös elismerés elvén alapuló eszközök és az eljárásban résztvevők jogainak érvényesülése a büntető igazságszolgáltatás területén
16. Magánvádas eljárások jogalkalmazói tapasztalatai
17. A teljes és a részleges revízió elve, reformatórius és kasszációs jogkör de lege ferenda
18. A részesi bűnfelelősség kérdései
19. A bűnszervezet kriminológiai és jogalkalmazói aspektusai
20. A fiatalkorúakkal szembeni szankcióalkalmazás sajátosságai
21. A jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések specialitásai
22. A terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi irányai
23. A véleménynyilvánítás szabadságának büntetőjog által kijelölt korlátai
24. A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazási kérdések
25. Gazdasági bűncselekmények és szervezett bűnözés
26. A költségvetés büntetőjogi védelme
27. Csalás és csalás jellegű bűncselekmények aktuális jogalkalmazási kérdései
28. Szándékosság és gondatlanság a közlekedési bűncselekmények terén
29. Kábítószer-bűncselekmények a régi és az új Btk-ban
30. Az emberkereskedelem elleni küzdelem nemzetközi irányainak megjelenése a hazai jogrendszerben
31. A bírákat megillető mentelmi jog gyakorlati kérdései

III. Munkajogi, közigazgatási jogi és európai jogi szekció

1. Munkajogi védőháló és szakadásai a régi és az új munkajogi szabályozás tükrében
2. Európai Uniós jog implementálásának legújabb hatásai az új Munka Törvénykönyvére
3. Home office/otthon dolgozás társadalomtudományi aspektusai – hogyan változtatja az egyén személyiségét, a családi és munkakapcsolatait?
4. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
5. A versenytilalmi megállapodás és a titoktartási klauzula hatásai munkahely váltás esetén
6. A munkáltató és munkavállaló fegyveregyenlősége a munkaviszony alatt és a bíróság előtt
7. Az európai munkajogi kollíziós szabályok elemzése
8. Fogyatékkal élők munkavállalási esélyei és lehetőségei
9. A sztrájkjog nemzetközi és magyarországi történeti fejlődése és jelenlegi szabályozottsága
10. A tanúnyilatkozatok értékelésének nehézségei a vagyonosodási vizsgálatot érintő adójogi perekben
11. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében rögzített "Magán és családi élet tiszteletben tartásához való jog" érvényesülése a magyar idegenrendészeti jogszabályokban
12. Az adótitok védelmének gyakorlati kérdései a közigazgatási perekben
13. A polgári perrendtartás alkalmazásának szabályai a végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásokban
14. A tudati állapot vizsgálatának szükségessége az ÁFA levonási joggal kapcsolatos perekben
15. Bűncselekményből származó jövedelem adóztatása
16. A menekültügyi bíráskodás fejlődése Magyarországon
17. A főtanácsnok szerepe az Európai Unió Bíróságán
18. Magyar előzetes döntéshozatali kérdések a közigazgatási ügyszakban: az előterjesztés szükségességének kérdése
19. Az Európai Unió csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez: realitás vagy távoli jövő? A folyamat értékelése, különösen az Európai Unió Bíróságának 2/13. számú véleménye tükrében

IV. Bírósági általános igazgatási szekció

1. Továbblépés az Országos Bírósági Hivatal országos programjaiban – új kezdeményezések, a bővítés lehetőségei
2. Lehetséges új területek felvétele az országos programok körébe
3. A bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése – az ügyfélkapcsolatok erősítését szolgáló intézkedések
4. Hatékonyabb panaszügyintézés a bíróságokon
5. A bírósági ügyintézést segítő további intézkedések az idegenrendészet és a menekültügy területén
6. A nemzetközi érintettségű bírósági eljárások időszerű intézését segítő lehetséges intézkedések
7. Tudományos kutatás iránti kérelmek és közérdekű adatigénylések egyes igazgatási kérdései – a szabályozás lehetséges irányai
8. Távmeghallgatás és kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján a bírósági eljárásokban
9. Az önálló bírósági titkári, ügyintézői hatáskörbe utalt munkavégzés mérése
10. Az időszerűséget és a két éven túl folyamatban lévő bírósági eljárások csökkentését elősegítő intézkedések
11. Központi és helyi képzési rendszer reformja

A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kérjük írni. Kérjük, hogy a dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel lássák el. A végjegyzetek használatát mellőzzék, a lábjegyzeteket arab számmal számozzák 1-től kezdődően. Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén szíveskedjenek feltüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

A pályamunkák kizárólag postai úton nyújthatók be az Országos Bírósági Hivatal Elnökének címezve (1055 Budapest, Szalay u. 16.).

Postára adási határidő: 2015. október 5.

Részvételi feltételek:

A pályázat bírósági és joghallgató tagozaton kerül meghirdetésre, azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló fenti határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

Pályázatának valamennyi elemén a pályázónak szükséges feltüntetnie az általa választott, maximum három szóból álló jeligét. A pályázatot egy nagyméretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „Mailáth György Tudományos Pályázat 2015", illetve a jeligét.
A borítékban el kell helyezni a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot), továbbá kettő példány elektronikus adathordozón (kizárólag CD vagy DVD). Mindkét elektronikus adathordozónak tartalmaznia kell a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül).
A pályázónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn. E nyilatkozatot is a fent körülírt nagyméretű borítékban kell elhelyezni.

Mellékelni kell továbbá, ugyancsak a választott jeligével ellátott, lezárt, kisméretű borítékban elhelyezve a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), valamint a konzulens nevét, munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén).

A pályázónak fentieken túl nyilatkoznia kell arról is, hogy hozzájárul-e a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez, továbbá az OBH által történő közzé tételéhez, illetve díjazásuk esetén vállalniuk kell a pályamunkának az OBH által szervezett tudományos konferencián történő ismertetését is. A hozzájáruló nyilatkozatot ugyancsak a kisméretű, jeligés borítékban kell elhelyezni.

A dolgozat valamennyi példányának borítóján fel kell tüntetni a jeligét, a szekciót, tagozatot, a választott téma számát és megnevezését. A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

Díjazás

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

1. hely: emlékplakett, 200.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)

2. hely: emlékplakett és 150.000,- Ft

3. hely: emlékplakett és 100.000,- Ft

A pályadíj adó- és járulékköteles jövedelem. A kiemelkedő pályamunkák az Országos Bírósági Hivatal Elnökének döntése alapján különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakemberei értékelik szekciónként szervezett Bíráló Bizottságok keretében. A Bíráló Bizottságok tagjai valamennyien bírák. Az értékelés alapján a Bíráló Bizottságok tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak odaítélésére, illetve javaslatot tehetnek az OBH Elnöke részére különdíj vagy egyéb elismerés odaítélésére. A Bíráló Bizottságok a jeligék alapján csak a díjazásra/közlésre (pénzdíj és egyéb jutalom) javasolt szerzőket azonosítják, a többi pályázót csak abban az esetben, ha a Bizottság a pályamunka jogi szakkönyvtárban történő elhelyezését, vagy a dolgozat megjelentetését javasolja és a készítő hozzájárult a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia könyvtárában történő megőrzéséhez, illetve az OBH által történő közzé tételéhez.