A PPKE Jog- és Államtudományi Kara által szervezett találkozón a PPKE Hittudományi (HTK), Bölcsészet- és Társadalomtudományi (BTK), Információs Technológiai és Bionikai (ITK), illetve Jog- és Államtudományi (JÁK) Karának dékánjai és Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet vezetője is részt vettek.
A rendszerváltás óta eltelt időszakban megerősödött katolikus közoktatási intézmények lényegében már óvodás kortól fogva képesek „kézről kézre" adni a gyerekeket, ezért kívánatos volna, ha ez a folytonosság az egyetemi évekre sem szakadna meg. Ennek előmozdítása volt a célja a találkozónak, hiszen „közös érdeke intézményeinknek, de a társadalomnak és az egyháznak is, hogy minél több magas szakmai tudással rendelkező, katolikus értékei mellett elkötelezett fiatal lépjen ki kapuinkon" – fogalmazott Varga Zs. András egyetemi tanár, a jogi kar dékánja, az együttműködés kezdeményezője. Mindezt elsősorban úgy szeretné elérni, hogy a katolikus hitét hitelesen megélő, egyben magas tudományos színvonalat képviselő oktatók közössége tegye vonzóvá az intézményt a továbbtanulni vágyó diákok számára.
Kránitz Mihály tanszékvezető egyetemi tanár arra emlékeztetett, hogy a hittudományi kar a 380 évvel ezelőtt történt egyetemalapítás óta megszakítás nélkül folytatja a teológiai oktatást, és az országban egyedüliként bocsát ki egyetemi szinten képzett hitoktatókat.
Szolgay Péter egyetemi tanár, az ITK dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kar oktatói folyamatosan törekednek arra, hogy hitelesen képviseljék a katolikus tanítást. A karon folyó oktatás sajátosságaként emelte ki, hogy mivel a hallgatók az egyes tudományágak legkiválóbb képviselőitől sajátíthatják el az orvosi, a biokémiai, a műszaki és az informatikai kutatások legfrissebb eredményeit, ők már arra is képesek lesznek, hogy ezeket a tudományos ismereteket szintetizálják és magas szinten hasznosítsák.
„Négy az egyben" – így határozta meg Szilágyi Csaba egyetemi docens, a BTK dékánja a képzések sajátosságát: négy különböző helyszínen folyik az oktatás, ugyanabban a katolikus szellemiségben és ugyanolyan magas színvonalon, függetlenül attól, hogy óvodapedagógusokat vagy régészeket képeznek a kar kiváló oktatói. Megosztotta azt a tapasztalatát is, hogy a katolikus középiskolákból nagyszerű hallgatók érkeznek az egyetemre, rávilágítva ezzel a gimnáziumokban folyó oktatás és nevelés eredményeire.
A középiskolai vezetők közül többen is hangsúlyozták, hogy a gimnáziumi oktató-nevelő munka sok esetben pont akkor fejeződik be, amikor a fiatalok a legfontosabb döntéseiket hozzák meg, amikor a felnőtté válás nehézségeivel kell megküzdeniük. A párválasztás, a hivatásválasztás, az egzisztencia megalapozásának időszakában kerülnek ki az addig biztonságot jelentő és irányt mutató közösségből, és megnyugtatóbb érzés lenne az értük felelősséget vállaló pedagógusok számára is, ha egykori diákjaik olyan helyen tanulnának tovább, ahol ugyanazzal a szellemiséggel és értékrenddel találkoznak, amit gimnáziumi éveik alatt is tapasztaltak.
A találkozón szóba került az is, hogy az intézmények a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) felméréseiből rendszeresen tájékozódhatnak, mennyit ér éppen a piacon egy „pázmányos" diploma.
A megbeszélés során a karok ismét felajánlották és megerősítették, hogy továbbra is tájékoztatják a gimnáziumokat a szakmai programokról, konferenciákról, igény esetén pedig szakmai segítséget nyújtanak a gimnáziumokban folyó minőségbiztosítási tevékenységben, pedagógus-továbbképzésben, illetve az állampolgári ismeretek osztályfőnöki órák keretén belüli oktatásában.
Fotó: PPKE ITK Vízmű
