Tantárgy adatlapja
Tárgyleírás:
A tárgy keretében a hallgatók átfogó képet kapnak a 21. századi innovatív technológiákról az információs társadalmat és a digitális gazdaságot meghatározó globális információs-technológiai infrastruktúra rendszer működési jellemzőiről, megismerhetik és megérthetik a napjaink gazdaságát meghatározó infokommunikációs piac fejlődéstörténetét, ezen belül az informatikai hardver- és szoftverpiacok fejlődési trendjeit, különös tekintettel a fejlett vállalatirányítási rendszerek és a különféle vállalati szakrendszerek, folyamat-menedzsment (workflow) rendszerek kifejlődésének fontosabb állomásaira. A hallgatók az oktatók segítségével rendszerezik az elektronikus információbiztonsággal, az elektronikus hitelességgel és a bizalmi szolgáltatásokkal, a különféle kriptográfiai eljárásokkal, a nagy adathalmazokkal (BigData) az informatikai felhő (cloud), a blokklánc (block chain) a dolgok internete (internet of things) technológiákkal, valamint a széles körben elterjedt automatizációs és Mesterséges Intelligencia alapú megoldásokat alkalmazó rendszerekkel, illetve a fejlett robottechnológiákkal (advanced robotics) kapcsolatos ismereteiket. Mindezek előfeltételét képezik a legújabb európai és magyarországi információs-technológiai, illetőleg adatjogi tárgyú szabályozások megértésének és befogadásának. A szakirányú továbbképzés keretében másodikként oktatott tárgy tehát azt a műszaki és gazdaságtudományi kompetencia alapot kívánja biztosítani, amely szükséges a jogi adatbázisok, valamint a piacon egyre szélesebb körben elterjedt – fejlett technológiákon alapuló – LegalTech megoldások és informatikai alkalmazások működésének megértéséhez és felhasználásához.
Tematika:
- a globális hardverpiac története, fontosabb gyártók és szolgáltatók világszerte és Magyarországon
- a globális szoftverpiac története, fontosabb gyártók és szolgáltatók világszerte és Magyarországon
- kezdeményezések nyílt forráskódú megoldások elterjesztésére (EU, Magyarország)
- az integrált vállalatirányítási rendszerek szerepe és jelentősége a gazdasági fejlődésben
- a tárgyak okos (smart) eszközökké alakulása és a dolgok internetének (internet of things) létrejötte, „Ipar 4.0”
- válaszok az adattárolási kihívásokra, a nagy adathalmazok (BigData) és az informatikai felhő rendszerek alkalmazásának technológiai, gazdasági és társadalmi kérdései
- az elektronikus hitelesítési és kriptográfia megoldások fejlődésének története
- a blokklánc alapú nyilvántartások, a kriptovaluták és a nem helyettesíthető tokenek (NFT) alkalmazásának gazdasági jelentősége
- az automatizáció fejlődéstörténete a logikai (szakértői) rendszerektől a statisztikai modelleken alapuló gépi (mély) tanuló (machine learning) rendszereken át, egészen a nagy nyelvi modellekig (large language models)
- a különféle Mesterséges Intelligencia alapú technológiák (AI, Open AI, Chat GPT, GenAI stb.) elterjedése és gazdasági jelentősége napjainkban
- a fejlett robotika (advanced robotics) várható gazdasági és társadalmi következményei
- viszonyulás a diszruptív technológiákhoz, 21. századi etikai és szabályozási kihívások: kísérletek a gépek és az emberek viszonyának rendezésére, „Ipar 5.0”
Tananyag, ajánlott irodalom:
- Tankönyv: nincs megadva, ill. a számonkérés alapja az órai anyag (előadásfóliák)
- Hatályos szabályozás, szakpolitikai dokumentumok:
- 1582/2022. (XI. 30.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Digitalizációs Stratégiájának (2022–2030) elfogadásáról
https://kormany.hu/dokumentumtar/nemzeti-digitalizacios-strategia-2022-2030
- Kötelező irodalom:
- KERESZTES Éva Réka – BÖLCSKEI Attila – BUDAI László – TALATA István: Digitális technológiai innovációk és üzleti alkalmazási lehetőségeik. In: I. CSERNYÁK László konferencia közleményei. Budapesti Gazdasági Egyetem, 2023, Budapest, pp 152-159.
- Ajánlott irodalom:
- RASHID, M. A., HOSSAIN, L., & PATRICK, J. D.: The evolution of ERP systems: A historical perspective. In Enterprise resource planning: Solutions and management (pp. 35-50). IGI global, 2002.
- BÁNKUTY-BALOGH Lilla: A mesterséges intelligencia elterjedésének geoökonómiai hatásai és Magyarország. Külgazdaság, 2022, 66(7-8), pp 102-130.
- Válogatott cikkek, tanulmányok:
- SZALAVETZ Andrea – SOMOSI Sarolta: Ipar 4.0-technológiák és a magyarországi fejlődés-felzárkózás hajtóerőinek megváltozása – gazdaságpolitikai tanulságok. Külgazdaság, LXIII. évf., 2019. március–április, pp 66-93.
- WESTERMAN, G., – BONNET, D., –MCAFEE, A.: Leading Digital: Turning Technology into Business Transformation; Harvard Business Press: Boston, MA, USA, 2014.
- BUKHT, R., & HEEKS, R.: Defining, conceptualising and measuring the digital economy. Development Informatics working paper, (68), 2017.
- BRITISH COMPUTER SOCIETY: The Digital Economy, BritishComputer Society, London, 2014.
- MOUHA, R.: Internet of Things (IoT). Journal of Data Analysis and Information Processing, 2021, 9, pp 77-101.
- REDDY, S. – REINARTZ, W.: Digital Transformation and Value Creation: Sea Change Ahead. GfK Marketing Intelligence Review, 2017, 9(1), pp 10-17.
- SCHWAB, K.: The Fourth Industrial Revolution; Currency Press: New York, NY, USA, 2017.
Követelmény:
Kollokvium, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.
