Tantárgy adatlapja

 Tárgyleírás:

A tárgy keretében az oktatók két nagy szabályozási terület áttekintését és megértését segítik:

• A féléves tárgy első felében a hallgatók az oktatókkal közösen áttekintik az elmúlt két évtized információbiztonsági és informatikai biztonsági tárgyú európai uniós és magyarországi jogalkotását. Ennek során megtanulják és rendszerezik a legfontosabb fogalmakat, továbbá megértik a kibervédelmi rendszerek működtetésének fontosságát. A tárgy keretében a hallgatók áttekintik a terület magyarországi fejlődése szempontjából igen fontos szabályozásokat (törvények, illetve végrehajtási rendeleteik), az Európai Unió kiberbiztonsági irányelveit és külön a pénzügyi szervezetekre kiadott uniós szabályozást. A hallgatók ezt követően az oktatókkal közösen dolgozzák fel az európai uniós előírások átültetését elvégző 2023. évi magyarországi szabályozást.
• A féléves tárgy második felében a hallgatók az Európai Unió bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó, megújított szabályozását (eIDAS/eID), az ezek átültetésében kulcsszerepet játszó magyarországi e-ügyintézési szabályozások történeti fejlődését tekintik át, kitérve ennek során az elektronikus aláírásról szóló törvényre, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket., 2004), az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (E-ügyintézési tv., 2015), valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény (DÁP-tv., 2023) lényegi elemeinek bemutatására.

A tárgy keretében az oktatók – mind kibervédelmi, mind folyamat-automatizációs szempontból – kiemelten foglalkoznak az Európai Unió Mesterséges Intelligenciáról szóló, 2024-ben elfogadott rendeletével (AI Act).

Tematika:

1. Az információbiztonság és az informatikai biztonság fogalmainka elhatárolása
2. A kibervédelem célja és jelentősége
3. A kibervédelmi szabályozás fejlődésének története (nemzetközi, EU-s, hazai):

• Európai Unió kiberbiztonsági irányelvei (Network and Information Security – NIS)
• a pénzügyi szervezetekre vonatkozó európai uniós szabályozás (Digital Operational Resilience Act, DORA)
• az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2023. évi L. törvény és végrehajtási rendeletei (védelmi osztályok, adattrezor stb.)
• a magyarországi kibervédelmi intézményrendszer fejlődése (NBH, NKI, SZTFH felállítása, IBF-ek kijelölése)
• a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (Kibertan tv.) és végrehajtási rendeletei
• a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény és végrehajtási rendeletei

4. A bizalmi szolgáltatások szabályozásának története:

• az Európai Unió 1999/93/EU irányelve és az azt átültető, elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXV. törvény (Eat.)
• az elektronikus ügyintézés szabályozása a magyarországi közigazgatási eljárási kódexekben (Ket. 2004 és 2011, Ákr., 2016)
• Az Európai Unió 910/2014/EU rendelete (eIDAS) és az azt átültető, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015- évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.)
• Az Európai Unió 2024/1183/EU rendelete (eID) és az azt átültető, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁP-tv.)

5. Jogalkotói válaszok a Mesterséges Intelligencia alapú támadások okozta kockázatok mérséklése érdekében az EU Mesterséges Intelligencia szabályozásában (AI Act)

Tananyag, ajánlott irodalom:

1. Tankönyv: nincs megadva, ill. a számonkérés alapja az órai anyag (előadásfóliák)
2. Hatályos szabályozás, szakpolitikák:

1. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv)
2. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (DORA)
3. az Európai Parlament és a Tanács belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU rendeletének (eIDAS)
4. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1183 rendelete (2024. április 11.) a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról (eIDAS 2.0/eID)
5. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet)
6. az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2023. évi L. törvény (Ibtv. – már nem hatályos)
7. a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (Kibertan tv.)
8. a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (Kiberbiztonsági tv.)

3. Kötelező irodalom:

1. KRASZNAY Csaba: Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben - A Budapesti Egyezmény értékelése. Külügyi Szemle, 2021, 20. évfolyam, 1. szám, pp 191-214.

4. Ajánlott irodalom:

1. BALOGH Zsolt: Az informatikai biztonság szabályozása. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2018.
2. MEZEI Kitti: A mesterséges intelligencia jogi szabályozásának aktuális kérdései az Európai Unióban. In Medias Res, 2023, 12. évfolyam, 1. szám, pp 53-70.

5. Válogatott cikkek, tanulmányok:

1. SCHWALM, S. – ALBRECHT, D. – ALAMILLO, I.: eIDAS 2.0: Kihívások, perspektívák és javaslatok az eIDAS 2.0 és az SSI közötti ellentmondások elkerülésére. In Open Identity Summit, 2022, pp 63-74.
2. HÖLBL, M. – KEŽMAH, B. – KOMPARA, M.: eIDAS interoperability and cross-border compliance issues. Mathematics, 2023, 11. évfolyam, 2. szám, pp 430.

Követelmény:
Kollokvium, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.

 

 

A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel

Keresés

Képzés neve	Képzéskód	Képzési szint	Tagozat	Képzés nyelve	Félévszám	Felelős kar
digitális transzformációs igazgatási szakember	JSLJ-DTI	szakirányú továbbképzés	Levelező	magyar	2 félév	JÁK
digitális transzformációs szakjogász	JSLJ-DTJ	szakirányú továbbképzés	Levelező	magyar	2 félév	JÁK