Tantárgy adatlapja
Tárgyleírás:
A tantárgy az Európai Unió társasági jogi szabályozását átfogóan mutatja be. Az európai társasági jogot a XX. század harmadik harmadától irányelvek, rendeletek, illetve nemzetközi egyezmények sora határozza meg. Ezeket a jogforrásokat részletesen, történelmi fejlődésük szerint is bemutatjuk. A tantárgy keretein belül ismertetjük a Lisszaboni Szerződésben található négy alapszabadságra vonatkozó közös szabályokat, különös tekintettel a letelepedés szabadságára és a tőke szabad áramlására vonatkozó szabályokat, elemezzük a kapcsolódó jogeseteket, részletesen bemutatjuk a vonatkozó másodlagos uniós jogforrásokat valamint kitérünk a nemzetközi magánjogi és a nemzetközi szerződések által meghatározott sajátos szabályokra, amelyeket Magyarország az Európai Unió tagállamaként köteles átvenni és alkalmazni.
Tematika:
Európai társasági jog
1. A belső piac joga
Jogi alapok a Lisszaboni Szerződésben.
A négy szabadság konvergenciája, különös tekintettel a letelepedés szabadságára.
2. A letelepedés szabadsága
Az elsődleges és a másodlagos letelepedés.
A társaságok személyes joga: a székhely és a bejegyzés elve.
Magyar vonatkozások.
3. Az Európai Bíróság jogfejlesztő gyakorlata
A Daily Mail, Centros-, Überseering-, Inspire Art és a Cartesio-ítéletek bemutatása.
A határokon átívelő formaváltás problémája a SEVIC Systems és a VALE-ügyek bemutatásával.
4. A társasági jogharmonizáció programja
A társasági jogharmonizáció célja, módja és eszközei.
Rendelet, irányelv, nemzetközi egyezmény.
5. A társasági jog európai harmonizációja irányelvekkel
a. A tagállamok jogharmonizációs feladatai
A társasági jogi irányelvek tartalma.
Értelmezési nehézségek (pl. minimum és maximum szabályok).
b. Az EK-irányelvek részletes bemutatása magyar jogi összehasonlítással
- A gazdasági társaságok alapítása (a létesítő dokumentum érvényessége, publicitási követelmények, induló tőke stb.);
- tőkevédelmi szabályok;
- egyszemélyes társaságok;
- átalakulási szabályok (egyesülés-szétválás);
- székhelyáthelyezés;
- megszűnés;
- érdekcsoportok a társasági jogban, takeover;
(a részvényesek, a legfőbb döntéshozó szerv, a menedzsment és ennek ellenőrzése, a hitelezővédelem és a kisebbségek védelme);
- vállalatcsoportok (terminológiai kérdések, konszernjog).
6. Európai társasági formák
a. Európai gazdasági egyesülés (ege)
b. Európai részvénytársaság (SE)
c. Az európai szövetkezet statútuma (SCE)
d. Az európai magántársaság statútuma (SPE)
7. Az európai társasági jog jövője
Új európai társasági formák és a jogharmonizáció további iránya.
Ajánlott irodalom:
Berke Barna – Fazekas Judit – Gadó Gábor – Gyulai-Schmidt Andrea – Király Miklós – Kisfaludi András – Miskolczi Bodnár Péter: Európai társasági jog KJK-KERSZÖV Budapest, 2004.
Gyulai-Schmidt Andrea: Cartesio ante portas – avagy a társaságok Európai Unión belüli szabad költözési joga I. Európai Tükör 2008/1, 73-93. o.
Cartesio ante portas – avagy a társaságok Európai Unión belüli szabad költözési joga II. Európai Tükör 2008/2, 52-72. o.
Gyulai-Schmidt Andrea: Aranyrészvények Európában, Európai Tükör 2008/11, 44-62.
Gyulai-Schmidt Andrea: Tudományos ülés az európai társasági jog fejlődési tendenciáiról, Jogtudományi Közlöny 2011/1. 56-61
Követelmény:
Kollokvium, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.
