Tantárgy adatlapja

A tantárgy céljának rövid ismertetése:

Egy új űrkorszak hajnalán vagyunk, ahol az űrszegmens lassan az információs társadalom „központi idegrendszerévé” válik. A magánpiaci tőke térnyerése, az átrendeződő világrend okozta geopolitikai konfliktusok, az űrbéli fegyverkezési verseny, valamint a technológiai fejlődés okán új űrkorszakról beszélünk. Miközben az űripar robbanásszerű fejlődésen megy keresztül, addig a nemzetközi jogi környezet nem tudja tartani a lépést a fejlődéssel. Részben ennek következményeként európai uniós szabályozás, valamint számos nemzeti jogrend szabályozza immár az űrtevékenységet.

 

Mára tehát a világűrjog már korántsem a nemzetközi jog egy egzotikus, sok gyakorlati kérdést nem boncolgató területe, hanem egy olyan új jogterület, melynek tárgya egy szárnyait bontogató iparág jogi szabályozása nemzetközi, regionális (EU) és nemzeti szinten.

 

A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat mindazon jogi kérdésekbe, melyek a kereskedelmi alapokra helyezett űrszektort érintik, természetesen kitérve azon technológiai és politikatudományi alapismeretekre is, melyek szükségesen a jogi problémák megértéséhez

 

Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:

1. Bevezetés, a gyakorlati feladat kiosztása
2. A geopolitikai (policy) és technológiai alapismeretek, melyek a jogkérdések megértéséhez szükségesek
   1. az űrszegmens gyakorlati jelentősége, legfontosabb alkalmazások, a gyakorlati feladat meghatározása
   2. A második világháborútól Elon Musk-ig: az emberi űrtevékenység rövid története.
   3. Az új űrverseny szereplői I.: Egyesült Államok és a kereskedelmi űrtevékenység promótálása, valamint Kína és Oroszország űripara és űrpolitikája
   4. Az új űrverseny szereplői II.: az Európai Unió ambíciói a világűrben
3. A kereskedelmi űrtevékenység jogi kérdései
   1. Az emberi űrtevékenység nemzetközi jogi szabályozása, intézményrendszere, különös tekintettel azon jogforrásokra, mely a kereskedelmi űrtevékenységet érinti
   2. Felelősség. Az államok felelőssége a kereskedelmi űrtevékenységért: miképpen szabályozzák az államok nemzeti szinten az űrtevékenységet. Ezen kívül a kárfelelősség az űreszközzel okozott károkért.
   3. A világűrben található erőforrások kereskedelmi kiaknázásának jogi kérdései, valamint a Föld-megfigyelés jogi környezete
   4. A műholdak forgalom-szabályozása, valamint jogi eszközök az űrszemét keletkezésének megakadályozására.
   5. Az űrtávközlés joga
   6. Az Európai Unió űrtevékenységgel kapcsolatos jogforrásai, valamint az Európai Űrügynökség jogi és intézményi kerete
   7. Atipikus szerződések az űriparban
4. Gyakorlati feladat bemutatása
5. Összegzés

 

Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:

A félév elején a hallgatók egy feladatot kapnak, mely egy gyakorlati jogi, szabályozási probléma megoldásából áll. Ezt kis csapatokban (csoport létszámtól függően) kell kidolgozniuk és bemutatniuk a félév végén. A probléma mindig aktualitáshoz illeszkedik (pl. javaslat a magyarországi űripar hazai szabályozására, az űrbéli erőforrások kereskedelmi célú kiaknázásának jogi alapelveire, stb.).

 

Az értékelés kritériuma:

Az órai részvétel kötelező. Amennyiben a hallgató több mint 3 alkalommal hiányzik, úgy tárgyfelelős általál meghatározott többletfeladatot köteles elvégezni.

Az érdemjegybe beleszámít az órai részvételen tanúsított aktivitás (Kahoot eredmények, aktivitás), valamint a beszámoló minősége.

 

Az alkalmazott oktatási módszerek:

A kurzus során öt módszert ötvözünk:

1. Az óra egy Kahoot teszttel kezdődik, amely az elmúlt óra ismeretanyagára kérdez rá. Ez játékos és interaktív formája az ismeretek felfrissítésének.
2. A következő óra ismeretanyagát előre el kell majd olvasni.
3. Az elméleti ismeretek frontális előadás formájában kerülnek.
4. Gyakorlati feladat: első alkalommal ismertetett problémára megoldás egy prezentáció keretében.
5. Opcionálisan (lehetőségekhez mérten) a tárgyfelelős igyekszik tanulmányi utat szervezni pl. az ENSZ Világűrbizottság ülésére.

 

Kötelező irodalom:

1. Bartóki-Gönczy Balázs – Sulyok Gábor (szerk.): Világűrjog, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022. ISBN 978-963-531-591-8
2. Vári Péter (szerk.): Ég és Föld közötti kapcsolatok, Wolters Kluwer, 2020, ISBN 978-963-295-959-7, III. és V. fejezet
3. Bartóki-Gönczy Balázs – Sulyok Gábor (eds.): The New Space Age – Legal and Policy Perspectives, Ludovika University Press, 2024, ISBN: 978-963-653-149-2, Part II and III.
4. Bartóki-Gönczy Balázs: Law in Space - Regulating Space Activities, In: Heinrich, Kreft; Andreas, Dripke; Jochen, M. Richter (szerk.), DC Publishing (2026) pp. 349-374., 26 p.

 

Ajánlott irodalom:

1. Edl András: Colony 01, Challenges of Establishing Permanent Human Presence on other Planets, Ludvika University Press, 2024. ISBN: 978-963-653-139-3
2. Bartóki-Gönczy Balázs, Ganczer Mónika, Sulyok Gábor: Space sustainability: Current regulatory challenges, Hungarian Journal of Legal Studies, 65: 2 pp. 260-281., 22 p. (2024)

 

A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:

a) tudása:

b) képességei:

c) attitűdje:

d) autonómiája és felelőssége:

 

Egy új, dinamikusan fejlődő jogterület alapismereteit sajátítják el a hallgatók.

 

Tantárgy oktatója:

Dr. Bartóki-Gönczy Balázs PhD, habilitált egyetemi docens, a Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézet vezetője (NKE), valamint megbízott oktató (PPKE JÁK)

A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel

Keresés

Képzés neve	Képzéskód	Képzési szint	Tagozat	Képzés nyelve	Félévszám	Felelős kar
igazságügyi igazgatási	JALJ-II	alapképzés (BA/BSc/BProf)	Levelező	magyar	6 félév	JÁK
igazságügyi igazgatási	JANJ-II	alapképzés (BA/BSc/BProf)	Nappali	magyar	6 félév	JÁK
jogász	JOLJ-JOG	osztatlan képzés	Levelező	magyar	10 félév	JÁK
jogász	JONJ-JOG	osztatlan képzés	Nappali	magyar	10 félév	JÁK