Tantárgy adatlapja
Tárgyleírás:
Egy versenyképes Európában kulcsfontosságú a szellemi tulajdonjogok hatékony védelme. Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal közös tanulmánya 2013-ban rávilágított, hogy Európában a munkahelyek egyharmada (77 millió munkahely) függ közvetlenül vagy közvetve szellemi tulajdonjogot intenzíven használó iparágaktól. Ezekben a szellemi tulajdonjogot intenzíven használó iparágakban a munkavállalók jövedelme 40%-al haladja meg a más iparagban dolgozok jövedelmét.
A tantárgy célja a legfontosabb EU szakpolitikák, anyagi és eljárási szabályok, esetjog bemutatása a szellemi tulajdonjogok területén. A szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesülése nélkülözhetetlen, hogy Európa egy a beruházások és az innováció számára vonzó térség maradjon. Az előadások során a hatályos joganyag mellett az aktuális jogalkotási kezdeményezések, szakmai vitás kérdések is bemutatásra kerülnek
Tematika:
1) Szellemi termékek védelmének kategóriái: Szerzői jog, szomszédos jogok; találmányi szabadalom, használati, illetve formatervezési (ipari) minta védelem; védjegyjog, földrajzi árujelzők védelme. Know-how védelem, oltalom a tisztességtelen versennyel szemben. Automatikus védelem ex lege, illetve az iparjogvédelem körében közigazgatási aktus folytán, a különbség okai.
2) A szellemi termékek jogvédelmének szívós territorialitása, ennek fogalma és történeti okai. Késői, térben és időben eltérő kialakulásuk magyarázata. Az egyes szellemi termékekre vonatkozó jogvédelem kiváltó indoka: Az európai polgárosodást kiváltó műszaki-gazdasági fejlődés, a szellemi termékeket felhasználó ipar feudális privilégiumait felváltó árupiaci verseny fenntarthatóságának polgári jogi biztosítása. Országonként nagy idő eltolódással történt bekövetkezésének magyarázata és napjaink észak-dél feszültségének egyik jelentős oka. Elméleti igazolások: Természetjog, közérdek, pragmatikus megközelítés. Jogpolitikai legitimáció: eredetileg az akkoriban egyetlen abszolút magánjoghoz, a tulajdonjoghoz viszonyító minősítés; majd, a személyiségi abszolút jog elkülönülésével a szellemi termékekre vonatkozó kizárólagos jogok önmagukból eredeztetett elismerése, legújabban emberi jogi megalapozásuk. A szellemi tulajdon koncepciója mint államközi legitimációs terminológia a nem dologi szellemi értékek kizárólagos védelmétől vonakodó államok felé, először az iparjogvédelem terén; a közösségi jogban a szerzői, szomszédos, valamint az ipari és kereskedelmi jogok leegyszerűsítő gyűjtő fogalma. Dogmatikai sajátosságok: eleve időben és tartalomban korlátozott, a tulajdonjogtól és a személyhez fűződő jogoktól eltérően tehát nem abszolút kizárólagos jogok. Praktikus érvek a szellemi termékek kizárólagos jogi védelme mellett: Ösztönzés, jutalmazás; iparjogvédelem terén a feltárás követelményének ellensúlyozása.
3) A szívósan fennmaradó territorialitás két- és többoldalú áthidalásának nemzetközileg kialakult elvei. A szerzői és szomszédos, másrészt az iparjogvédelmi jogok eltérő biztosításának nemzetközi kihatása: a belföldiekkel való egyenlő elbánás elve mellé a bejelentés elsőbbségének joga párosult.
Az európai belső piaci régió jogának a szabad mozgások és verseny követelményeinek (i) a szellemi termékeken fennálló tagállami „ipari és kereskedelmi tulajdon” tiszteletben tartásával, valamint (ii) a territoriális jogosítást lehetővé tevő nemzetközi egyezményekkel való ütközéséből eredő alapvető konfliktusa. A kétféle belső piaci konfliktus bírói értelmezéssel való feloldása.
4) A uniós iparjogvédelmi (védjegyjogi, szabadalmi jogi, növényfajta stb.védelem) bírói gyakorlatnak alakulása és elemzése. Az ipari és kereskedelmi tulajdon fogalmának és az iparjogvédelmi bírói döntéseknek előbb a szomszédos jogok, majd a szerzői jogok gyakorlására való kiterjesztése. Különböztetés a jog fennállása és gyakorlása között. A jog sajátos tartalma és lényeges funkciója. A párhuzamos import kizárásának alapvető tilalma.
5) A terjesztési jog belső piaci kimerülésének tana és a jogkimerülés határterületei. Szerzői művek felhasználása szolgáltatás formájában nem esik jogkimerülés alá.
6) A uniós „szellemi tulajdonjog” normatív szabályozása a vonatkozó nemzetközi egyezmények keretébe illeszkedően. A WIPO szerepe. A TRIPS egyezmény átfogó alapozása. Az Európai Unió kompetenciájának kérdései a szellemi termékek harmonizálása, illetőleg egységesítése terén. (EKSZ 94, 95. és 308 cikkek).
7) Szerzői és azzal szomszédos jogok irányelvi harmonizálása: Berni Uniós Egyezmény, 1961. évi Római Egyezmény a szomszédos jogokról, 1971. évi genfi Egyezmény a hangfelvétel készítők jogáról, az 1996. évi WIPO szerződések, melyek létrehozásában az Európai Közösség is részt vett és azokhoz csatlakozhat) - uniós jogalkotás. Számítógépi programok védelme. Bérbeadás és nyilvános haszonkölcsönzés. Szomszédos jogok védelme. Védelmi idők harmonizálása. Adatbázisok szerzői jogi és sui generis jogvédelme, a viszonosság feltételével, az USA joggyakorlatától eltérően. A szerzők képzőművészeti alkotásaik eredeti példányán biztosított „követő jog” kötelező bevezetése és harmonizálása
8) A digitalizáció alapfogalmai és információs társadalmi kihatásai. Az elektronikus kereskedelemről és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelvek felelősségi szabályai. A szerzői és szomszédos jogok egyes szempontjainak összehangolása az információs társadalomban: Egybevetés az USA jogával és ítélkezésével. Az új szerzői jogi irányelv, valamint az EUB legújabb gyakorlata a szerzői jogok területén.
9) Regisztrációhoz kötött iparjogvédelmi kizárólagos jogok harmonizációja és azon túlmenő egységesítése. Szabadalmi jog: Párizsi Uniós Egyezmény - Szabadalmi Együttműködési Egyezmény - Európai szabadalom; Egységes Európai Szabadalom. A „londoni” egyezmény és Magyarország. Számítógép útján megvalósuló találmányok szabadalmazása.
10) Növényfajták védelme: Upov egyezmény és vonatkozó közösségi rendelet. Biotechnológiai találmányok védelmét harmonizáló irányelv. Üzleti titok és know-how védelem: Elhatárolás a találmány és egyéb információ fogalmi köreitől. TRIPS egyezmény és kizárólagos know-how licenszírozás, az üzleti titokról szóló irányelv.
11) Védjegyjog: Párizsi Uniós Egyezmény – Madridi Uniós Egyezmény és Protokol, a Közösség csatlakozása utóbbihoz. Védjegyjogi harmonizáció és uniós védjegy. A védjegy funkciójának bővülése. Domain nevek és védjegyek védelme. Az uniós védjegyreform és az EUB legújabb gyakorlata a védjegyjog területén. Földrajzi árújelzők védelme, származási jelzés és eredet megjelölés.
12) Licencia szerződések. Általában és a „szellemi tulajdon” felhasználása engedélyezésének versenyjogi korlátjai. Vonatkozó csoportmentesítési rendeletek. Technológia átadás. A piacuralmi helyzettel való visszaélés szellemi tulajdon alapján. Elhatárolás a joggal való visszaélés polgári jogi fogalmától. Egyedi jogosítás megtagadásával és közös jogkezeléssel való visszaélés kritériumai. Az „essential facility” (megkerülhetetlen eszköz) tana és a joggal való visszaélés elhatárolásának kérdése.
Kötelező irodalom:
Tattay Levente – Pintz György – Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga, Pázmány Press, 2021.
Boytha, Gy.: Iparjogvédelem, szerzői jog. In: Az Európai Közösség kereskedelmi joga. Szerk. Király, M. KJK KERSZÖV, 2008, IV. Fejezet.
Ajánlott irodalom:
- Grad-Gyenge Anikó: Egy modern szerzői jog, Wolters Kluver, 2019.
- Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez (szerk. Gyertyánfy Péter), 2020
- William Cornis, David Llewelin: Intellectual Property, Sweet and Maxwell, 2013.
- WIPO Intellectual Property Handbook, Geneva, 2004 http://www.wipo.int/about-ip/en/iprm/
https://www.wipo.int/edocs/pubdocs/en/intproperty/489/wipo_pub_489.pdf
- Keeling, D.T.: Intellectual Property Rights in EU Law, vol.I. Oxford EC Law Library, 2003.
- J.H.H. Weiler: Teaching material on EU IP (http://jeanmonnetprogram.org/wp-content/uploads/UNIT12-EU-2004-05.pdf)
- Merges, Menell & Lemley, Intellectual Property in the New Technological Age: 2007 Statutory Supplement
- Rachelle Dreyfun (ed.), The Oxford Handbook of Intellectual Property Law (2017-18, Oxford University Press)
- Tashiko Takenaka (ed.), Research Handbook on Patent Law and theory (2019, Elgar)
- Mira T. Sundara Rajan (ed.), The Cambridge Handbook of Intellectual Property in Centra-Eastern Europe (2019, Cambridge University Press)
- Martin Wilson, Art law and the business of art (2019, Elgar)
- Ilanah Fhima and Dev S. Gangjee, The Confusion Test in European Trade Mark Law, 2019, Oxford University Press
- Eleonora Rosati, Copyright and the Court of Justice of the European Union, 2019, Oxford University Press
- Pedro De Miguel Asensio: Conflict of Laws and the Internet, 2020, Elgar
- Paul Kuruk, Traditional knowledge, genetic resources, customary law and Intellectual Property (2020, Elgar)
- Jani McCutcheon, Fiona McGaughey (ed.), Research Handbook on Art and Law (2020, Elgar)
- Dreyfus and Kwall, Intellectual Property: Cases and Materials on Trademark, Copyright and Patent Law (Foundation Press; 1996).
- Abott, Cottier and Gurry, The International Intellectual Property System (1999)
- Dinwoodie, Hennessey and Perlmutter, International Intellectual Property Law and Policy (2001)
- Markus Reitzig, Strategic Management of Intellectual Property, 45, 2004, MITSloan Management Review 35 - http://sloanreview.mit.edu/wp-content/uploads/saleable-pdfs/45308.pdf
- Anne Layne -Farrar, The Brothers Grimm Book of Business Models: A Survey of Literature and Developments in Patent Acquisition and Litigation, 2012 – http://ssrn.com/abstract=2030323
- William W. Fisher III, Strategic Management of Intellectual Property, vol. 55. nr. 4, 2013, California Management Review- https://www.hbs.edu/faculty/Publication%20Files/CMR5504_10_Fisher_III_7bbf941f-fe1b-4069-a609-9c6cd9a8783b.pdf
- Butterworths Intellectual Property Law Handbook [Paperback]
Követelmény:
Kollokvium, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.
