Tantárgy adatlapja
Tárgyleírás:
A tantárgy keretében az oktatók a hallgatókkal közös gondolkodást folytatnak az e-demokrácia és az e-közigazgatás fogalmairól és jelenkori értelméről; ez a workshop jellegű munka vezet el az elektronikus közigazgatás és a digitális állam strukturális felépítésének megértéséhez. Ezt követően a hallgatók áttekintést kapnak az elektronikus közigazgatás működési előfeltételeinek tekinthető szabályozási, intézményszervezési, költségvetési finanszírozási és infrastrukturális alapjairól. A kurzus második részében erre épül az e-közigazgatási szolgáltató rendszer szisztematikus bemutatása – kezdve a fontosabb állami nyilvántartások és szakrendszerek áttekintésétől, a standard elektronikus ügyintézési szolgáltatások kialakításán keresztül, egészen a digitális szolgáltatást biztosító szervezet kötelezettségeinek ismertetéséig, kitérve ennek során a szolgáltatásokat működtető és folyamatosan fejlesztő informatikus szakszemélyzet helyzetére. A kurzus végéhez közeledve az oktatók az elektronikus közigazgatási és a digitális állami szolgáltatások szakmai és törvényességi felügyeleti, valamint szakpolitikai koordinációs szintjeit mutatják be, ennek összegzése során segítenek értelmezni olyan fogalmakat, mint az okos település (smart city) és ekkor – a kurzus lezárásakor – nyer teljes értelmet a digitális állampolgárság fogalma is.
Tematika:
- Az e-demokrácia fogalma, megvalósulásának lehetőségei
- Az e-közigazgatás fogalma, kialakulásának szükségszerűségei
- Az e-közigazgatás működésének alapfeltételei:
- szabályozási alapok (Ket., Iop. tv., E-ügyintézési tv. DÁP-tv., 346/2010. (XII. 28.) Korm. r., 467/2017. (XII. 28.) Korm. r., 2024. évi LXIX. tv.)
- intézményi alapok (DMÜ Zrt., IdomSoft Zrt., NISZ Zrt., Pro-M Zrt., NKI, NHIT)
- finanszírozási alapok (működés, beruházások, eszközpótlások, értékcsökkenés)
- infrastruktúra alapok (NTG, KAK, KOF, ÁAFK, Adattrezor)
- E-közigazgatási szolgáltató rendszer:
- a fontosabb állami nyilvántartások
- KCR, SZL, EAK, E-ING, OCCR/JSZNY stb.
- a hitelesség, az interoperabilitás és a nemzeti adatvagyon védelmének kérdései
- fontosabb közigazgatási szakrendszerek (NJT-IJR, Önkormányzati ASP, KGR, KSZDR, KIRA, KIR, IKIR, OSZIR, KENYSZI, NOVA, EKR, Poszeidon EKEIDR, FAIR stb.)
- digitális szolgáltatások:
- elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ/KEÜSZ) / digitális állampolgárság szolgáltatások, támogató szolgáltatások
- digitális keretszolgáltatások (eAzonosítás, eAláírás, ePosta, eDokumentum-kezelés, eFizetés, DÁP keretalkalmazás)
- bizalmi szolgáltatások
- a digitális szolgáltatást biztosító szervezet kötelezettségei (DÁP-tv. 39.§, 74-79.§)
- állami/önkormányzati IKT személyzet
- közigazgatási K+F+I (a pilot mint fejlesztési eszköz, AKD, az MI alkalmazása)
- Az e-közigazgatási szolgáltató rendszer szakmai és törvényességi felügyelete
- Az e-közigazgatás szakpolitikai és stratégiai koordinációja
- EU Digitális Évtized 2030 / Nemzeti Stratégiai Ütemterv
- Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS, 2022-2030)
- Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP)
- A smart city fogalma, megvalósulásának jelentősége és lehetőségei
- A digitális állampolgárok jogai és kötelezettségei
Tananyag, ajánlott irodalom:
- Tankönyv:
- a számonkérés alapja az órai anyag (előadásfóliák)
- BUDAI Balázs – GERENCSÉR Balázs Szabolcs – VESZPRÉMI Bernadett: A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2018.
- Hatályos szabályozás, szakpolitikák:
- Digitális Évtized 2030 Nemzeti Stratégiai Ütemterv
(https://www.dmu.gov.hu/cikkek/digitalis-evtized-2030-nemzeti-trategiai-utemterv-tarsadalmasitasa)
- Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS, 2022-2030)
(https://digitalismegujulas.kormany.hu/nds-2022-2030) - Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP) (https://www.dmu.gov.hu/cikkek/nemzeti-digitalis-allampolgarsag-program)
- 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet a kormányzati célú hálózatokról
- 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a Kormányzati Adatközpont működéséről
- a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁP-tv.)
- a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény
- Kötelező irodalom:
- BUDAI Balázs – GERENCSÉR Balázs Szabolcs – VESZPRÉMI Bernadett: A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2018. (I. rész, II. rész: 1. fejezet, 2.1., 2.10., 3.1., 3.2., 3.9.-3.14. alfejezetek, IV. rész)
- Ajánlott irodalom:
- BUDAI Balázs: Az e-közigazgatás fogalma, jogi és stratégiai keretei. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet, Budapest, 2020.
- SÁNTHA György: Utazás a digitális állam körül – e-közigazgatási úti beszámoló az elmúlt 10 évről. Új Magyar Közigazgatás, 2015, 8. évf. 3. sz., pp 69-78.
- Válogatott cikkek, tanulmányok:
- GERENCSÉR Balázs Szabolcs (szerk.): Modellkísérletek a közigazgatás fejlesztésében: Az ún. „pilot projektek” határai elméletben és gyakorlatban. Pázmány Press, Budapest, 2013.
- CZIRFUSZ Dóra – HABÓK Lilla – LÉVAI Dóra – PAPP-DANKA Adrienn: Digitális állampolgárság kutatás 2015. Oktatási Hivatal, Budapest, 2015.
- CZÉKMANN Zsolt: Újabb gondolattöredékek az e-közigazgatás fogalmáról - 10 év változásai. Miskolci Jogi Szemle, 2020, 15(2) pp 7-12.
Követelmény:
Kollokvium, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.
