Tantárgy adatlapja

Tárgy neve: Épület-, földingatlanok értékbecslése
Tárgy kódja: JSDI-IF-2232
Óraszám: N: 0/0/0, L: 12/0/0
Kreditérték: 8
Az oktatás nyelve: magyar
Követelmény típus: Kollokvium
Felelős kar: JÁK
Felelős szervezeti egység: Deák Ferenc Továbbképző Intézet
Tárgyfelelős oktató: Molnár Mária
Tárgyleírás:

Tárgyleírás:

Az ingatlan értékelés című tantárgy bevezeti a hallgatókat az ingatlanok értékmeghatározásának szakterületére. Ismerteti az ingatlan értékmeghatározására irányuló szakvélemények alkalmazási területeit, a legfontosabb értékfogalmakat, értékelési módszereket, az értékmeghatározásra irányuló szakvélemények legfontosabb tartalmi elemei, valamint a leggyakoribb értékelési hibákat.

Tematika:

Bevezetés

I. Az ingatlanértékelés céljai

I.1. Az ingatlanértékelés tulajdonjog átruházása előtt

I.2. Az ingatlanértékelés hitelnyújtás előtt

I.3. Az ingatlanértékelés biztosítási ügyekben

I.4. Az ingatlanértékelés adóügyekben

I.5. Az ingatlanértékelés beruházási tanácsadás és ingatlan hasznosítás esetében

I.6. Az ingatlan értékelés bírósági ügyekben

I.7. Az ingatlanértékelés hatósági ügyekben

II. Értékeléssel kapcsolatos legfontosabb szabályozások, értékbecsői státuszok és elvárások

II.1. A TEGoVA és szabályzatai

II.2. A RICS és szabályzata

II.3. Hazai előírások

II.4. Értékelők státuszai

II.4.1 Független és nem független értékbecslők

II.4.2. Összeférhetetlenség

II.4.3 Külső és belső értékbecslők

II.5. Elvárások az ingatlan értékelőkkel kapcsolatban

II.5.2 Elvárások szakmai és együttműködési feltételei

III. Alapfogalmak

III.1. Piaccal kapcsolatos fogalmak

III.2. Értékfogalmak

III.3. Költségfogalmak

III.4. Terület fogalmak

III.5. Beépítési fogalmak

IV. Értékelés folyamata

IV.1. Az értékelés megrendelése

IV.2. Az értékelési eljárás lépései

    IV.2.1 Adatgyűjtés

    IV.2.2 A legnagyobb mérvű, legelőnyösebb hasznosítás elemzése

    IV.2.3 Az értékelési módszer kiválasztása

    IV.2.4 Értékjelzések összehangolása

    IV.2.5 Értékelő jelentés készítése

V. Az értékelő jelentés (értékbecslés) tartalma

V.1. Az értékbecslésre vonatkozó dokumentumok tartalmát meghatározó tényezők

V.2. Értékbecslések általános formái

V.3. Az értékelések felhasználhatóságát biztosító elemek

VI. Az ingatlanértékelési módszerek típusai és alkalmazási körük

VI.1. Az ingatlanértékelési módszerek típusai

    VI.1.1 A piaci típusú értékelési módszerek

    VI.1.2 A nem piaci típusú értékelési módszerek

    VI.1.3 A vegyes módszerek

VI.2. Az általánosan használt értékelési modellek és az általuk meghatározható érték típusok

VII. Az adásvételi ügyletek összehasonlításán alapuló érték megközelítés

VII.1. A módszer alapelve

VII.2. A módszer alkalmazhatósági köre

VII.3. A módszer alkalmazhatósági feltétele

VII.4. A módszer alkalmazásának általános lépései

VII.5. Az értékelési módszer alaptípusai

VII.6. Az összehasonlító ingatlanok és jellemzői

VII.7. Az összehasonlítás szempontjai

VII.8. Az összehasonlító elemzés és értékkorrekció

VII.9. Az egyes piaci összehasonlító modellek bemutatása

 VII.9.1 Az összehasonlító értékelés értéknövelő, értékcsökkentő tényezők    elemzésével

    VII.9.2 Az összehasonlító értékelés kiigazításos technikával

VII.10. Pontosságbecslés a kiigazításos technika alkalmazásával

VIII. A hozamalapú értékelés

VIII.1. A módszer alapelve

VIII.2. A módszer alkalmazási köre

VIII.3. A módszer alkalmazásának feltételei

VIII.4. A módszer alkalmazásának lépései

    VIII.4.1 A hozamalapú modell altípusának kiválasztása

    VIII.4.1.1 Közvetlen tőkésítési modell

    VIII.4.1.2 Diszkontált cash-flow modellek (DCF modell)

    VIII.4.1.3 A hozamalapú modellek összehasonlító vizsgálata

    VIII.4.2 Az előrejelzési időszak meghatározása a DCF modell esetében

    VIII.4.3 A várható cash-flow meghatározása

    VIII.4.4 A cash-flow előrejelzés készítése

    VIII.4.5 A kiszállási érték meghatározása

    VIII.4.6 Az elvárt hozamráta becslési módjai és alkalmazási területük

    VIII.4.7 Közvetlen tőkésítési ráta meghatározása

    VIII.4.8 Az értékelés végrehajtása

IX. Műszaki (költségalapú) értékelés

IX.1. A módszer alapelve

IX.2. A módszer alkalmazási köre

IX.3. A módszer alkalmazásának feltétele

IX.4. A módszer alkalmazásának lépései

    IX.4.1 Telekértékelés

    IX.4.2 A felépítmény újraelőállítási költségének meghatározása

    IX.4.2.1 Az újraelőállítási költség fogalma és fajtái

    IX.4.2.2 Az újraelőállítási költség elemei

    IX.4.2.3 Az újraelőállítási költség lehetséges kiszámítási módjai

    IX.4.2.4 Az Áfa kezelése az újraelőállítási költség meghatározása során

    IX.4.3 Értékcsökkenések

    IX.4.3.1 Az általánosan használt avulási tényezők

    IX.4.3.2 Speciális esetben használt avulási tényezők

    IX.4.4 Az értékcsökkenések és avulások meghatározása

    IX.4.4.1 Műszaki avulás (értékvesztés) meghatározása

    IX.4.4.2 A funkcionális értékvesztés meghatározása

    IX.4.4.3 A környezeti értékvesztés meghatározása

    IX.4.4.4 A stratégiai értékvesztés meghatározása

    IX.4.5 A piaci korrekció meghatározása

    IX.4.6 Az eredő avulás meghatározása

    IX.4.7 A végleges érték kiszámítása

X. Maradványérték alapú értékelés

X.1. A módszer alapelve

X.2. A módszer alkalmazási köre

X.3. A módszer alkalmazásának feltétele

X.4. Az értékmeghatározás módszertana

X.5. A módszer alkalmazásának lépései

    X.5.1 A fejlesztett ingatlan legfontosabb méretadatainak meghatározása

    X.5.2 A fejlesztett ingatlan tervezhető értékesítési árának meghatározása

X.5.3 A fejlesztés költségeinek meghatározása

    X.5.4 Az elvárt nyereség, hozam, vagy árbevétel arányos nyereség megállapítása

    X.5. 5 A maradványérték kiszámítása

X.6. Beruházási, használati  és piaci érték meghatározása a maradványérték alapú módszerrel

XI. Érték megállapításhoz kapcsoló egyéb számítások és elemzések

XI.1. A párhuzamos értékelési módszerek alkalmazása

XI.2. Végleges érték megállapítása

XI.3. A végérték megbontása felépítmény és telekértékre

XI.4. Az értékelések érvényességi idejének meghatározása

XII. Az egyes felépítményes ingatlantípusok értékelésénél alkalmazott értékelési módszerek

XII.1. A lakossághoz kötődő ingatlanok értékelése

XII.2. Üzleti, kereskedelmi ingatlanok értékelése

XII.3. Nem, vagy nem tipikusan kereskedelmi ingatlanok értékelése

XII.4. Speciális ingatlanok értékelése

XIII. Nem felépítményes ingatlanok értékelése

XIII.1. Az építési telkek és fejlesztési területek értékelése

XIII.2. Termőföld értékelése

    XIII.2.1. Termőföld értékelése piaci összehasonlító értékeléssel

    XIII.2.2 Termőföld értékelése hozam alapú módszerrel

XIII.3. Ültetvény értékelése

Kötelező irodalom:

dr. Hajnal István: Ingatlanfejlesztés Magyarországon (BME adta ki 2000-ben)

dr. Hajnal István : Ingatlan értékelés Magyarországon (BME adta ki 1999-ben)

Sóos János: Ingatlangazdaságtan (2002-es kiadás)

Követelmény:
Kollokvium, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.

 

 

 

A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel

ingatlanforgalmi szakjogász JSLJ-IF-2014 szakirányú továbbképzés Levelező magyar 4 félév JÁK
szechenyi-img-alt