Tantárgy adatlapja
Tárgyleírás:
Az ingatlan értékelés című tantárgy bevezeti a hallgatókat az ingatlanok értékmeghatározásának szakterületére. Ismerteti az ingatlan értékmeghatározására irányuló szakvélemények alkalmazási területeit, a legfontosabb értékfogalmakat, értékelési módszereket, az értékmeghatározásra irányuló szakvélemények legfontosabb tartalmi elemei, valamint a leggyakoribb értékelési hibákat.
Tematika:
I. Az ingatlanértékelés céljai
I.1. Az ingatlanértékelés tulajdonjog átruházása előtt
I.2. Az ingatlanértékelés hitelnyújtás előtt
I.3. Az ingatlanértékelés biztosítási ügyekben
I.4. Az ingatlanértékelés adóügyekben
I.5. Az ingatlanértékelés beruházási tanácsadás és ingatlan hasznosítás esetében
I.6. Az ingatlan értékelés bírósági ügyekben
I.7. Az ingatlanértékelés hatósági ügyekben
II. Értékeléssel kapcsolatos legfontosabb szabályozások, értékbecsői státuszok és elvárások
II.1. A TEGoVA és szabályzatai
II.4. Értékelők státuszai
II.4.1 Független és nem független értékbecslők
II.4.2. Összeférhetetlenség
II.4.3 Külső és belső értékbecslők
II.5. Elvárások az ingatlan értékelőkkel kapcsolatban
II.5.2 Elvárások szakmai és együttműködési feltételei
III.1. Piaccal kapcsolatos fogalmak
III.5. Beépítési fogalmak
IV.1. Az értékelés megrendelése
IV.2. Az értékelési eljárás lépései
IV.2.2 A legnagyobb mérvű, legelőnyösebb hasznosítás elemzése
IV.2.3 Az értékelési módszer kiválasztása
IV.2.4 Értékjelzések összehangolása
IV.2.5 Értékelő jelentés készítése
V. Az értékelő jelentés (értékbecslés) tartalma
V.1. Az értékbecslésre vonatkozó dokumentumok tartalmát meghatározó tényezők
V.2. Értékbecslések általános formái
V.3. Az értékelések felhasználhatóságát biztosító elemek
VI. Az ingatlanértékelési módszerek típusai és alkalmazási körük
VI.1. Az ingatlanértékelési módszerek típusai
VI.1.1 A piaci típusú értékelési módszerek
VI.1.2 A nem piaci típusú értékelési módszerek
VI.2. Az általánosan használt értékelési modellek és az általuk meghatározható érték típusok
VII. Az adásvételi ügyletek összehasonlításán alapuló érték megközelítés
VII.2. A módszer alkalmazhatósági köre
VII.3. A módszer alkalmazhatósági feltétele
VII.4. A módszer alkalmazásának általános lépései
VII.5. Az értékelési módszer alaptípusai
VII.6. Az összehasonlító ingatlanok és jellemzői
VII.7. Az összehasonlítás szempontjai
VII.8. Az összehasonlító elemzés és értékkorrekció
VII.9. Az egyes piaci összehasonlító modellek bemutatása
VII.9.1 Az összehasonlító értékelés értéknövelő, értékcsökkentő tényezők elemzésével
VII.9.2 Az összehasonlító értékelés kiigazításos technikával
VII.10. Pontosságbecslés a kiigazításos technika alkalmazásával
VIII.2. A módszer alkalmazási köre
VIII.3. A módszer alkalmazásának feltételei
VIII.4. A módszer alkalmazásának lépései
VIII.4.1 A hozamalapú modell altípusának kiválasztása
VIII.4.1.1 Közvetlen tőkésítési modell
VIII.4.1.2 Diszkontált cash-flow modellek (DCF modell)
VIII.4.1.3 A hozamalapú modellek összehasonlító vizsgálata
VIII.4.2 Az előrejelzési időszak meghatározása a DCF modell esetében
VIII.4.3 A várható cash-flow meghatározása
VIII.4.4 A cash-flow előrejelzés készítése
VIII.4.5 A kiszállási érték meghatározása
VIII.4.6 Az elvárt hozamráta becslési módjai és alkalmazási területük
VIII.4.7 Közvetlen tőkésítési ráta meghatározása
VIII.4.8 Az értékelés végrehajtása
IX. Műszaki (költségalapú) értékelés
IX.2. A módszer alkalmazási köre
IX.3. A módszer alkalmazásának feltétele
IX.4. A módszer alkalmazásának lépései
IX.4.2 A felépítmény újraelőállítási költségének meghatározása
IX.4.2.1 Az újraelőállítási költség fogalma és fajtái
IX.4.2.2 Az újraelőállítási költség elemei
IX.4.2.3 Az újraelőállítási költség lehetséges kiszámítási módjai
IX.4.2.4 Az Áfa kezelése az újraelőállítási költség meghatározása során
IX.4.3.1 Az általánosan használt avulási tényezők
IX.4.3.2 Speciális esetben használt avulási tényezők
IX.4.4 Az értékcsökkenések és avulások meghatározása
IX.4.4.1 Műszaki avulás (értékvesztés) meghatározása
IX.4.4.2 A funkcionális értékvesztés meghatározása
IX.4.4.3 A környezeti értékvesztés meghatározása
IX.4.4.4 A stratégiai értékvesztés meghatározása
IX.4.5 A piaci korrekció meghatározása
IX.4.6 Az eredő avulás meghatározása
IX.4.7 A végleges érték kiszámítása
X. Maradványérték alapú értékelés
X.2. A módszer alkalmazási köre
X.3. A módszer alkalmazásának feltétele
X.4. Az értékmeghatározás módszertana
X.5. A módszer alkalmazásának lépései
X.5.1 A fejlesztett ingatlan legfontosabb méretadatainak meghatározása
X.5.2 A fejlesztett ingatlan tervezhető értékesítési árának meghatározása
X.5.3 A fejlesztés költségeinek meghatározása
X.5.4 Az elvárt nyereség, hozam, vagy árbevétel arányos nyereség megállapítása
X.5. 5 A maradványérték kiszámítása
X.6. Beruházási, használati és piaci érték meghatározása a maradványérték alapú módszerrel
XI. Érték megállapításhoz kapcsoló egyéb számítások és elemzések
XI.1. A párhuzamos értékelési módszerek alkalmazása
XI.2. Végleges érték megállapítása
XI.3. A végérték megbontása felépítmény és telekértékre
XI.4. Az értékelések érvényességi idejének meghatározása
XII. Az egyes felépítményes ingatlantípusok értékelésénél alkalmazott értékelési módszerek
XII.1. A lakossághoz kötődő ingatlanok értékelése
XII.2. Üzleti, kereskedelmi ingatlanok értékelése
XII.3. Nem, vagy nem tipikusan kereskedelmi ingatlanok értékelése
XII.4. Speciális ingatlanok értékelése
XIII. Nem felépítményes ingatlanok értékelése
XIII.1. Az építési telkek és fejlesztési területek értékelése
XIII.2.1. Termőföld értékelése piaci összehasonlító értékeléssel
XIII.2.2 Termőföld értékelése hozam alapú módszerrel
Kötelező irodalom:
dr. Hajnal István: Ingatlanfejlesztés Magyarországon (BME adta ki 2000-ben)
dr. Hajnal István : Ingatlan értékelés Magyarországon (BME adta ki 1999-ben)
Sóos János: Ingatlangazdaságtan (2002-es kiadás)
Követelmény:
Kollokvium, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.