Tantárgy adatlapja
Tárgyleírás
A hallgatók a tantárgy keretében megismerik az orvosi gyógyszerészi egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó felelősségi szabályokat. Ehhez kapcsoltan az egészségügyi törvényben szabályozott kötelezettségek és felelősségi szabályok megismerésén keresztül képet kapnak az általános felelősségi szabályokról. A tantárgy keretében részletesen ismertetésre kerül az etikai felelősség eljárási szabályai, illetőleg az alkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkajogi fegyelmi felelősség szabályai. A felelősség körében kiemelt szerepet kap az egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó polgárjogi felelősség, azaz a kártérítési felelősség szabályai. A hallgatók a tantárgy keretében megismerhetik, hogy a kártérítési igények milyen eljárások keretében érvényesíthetők, így a peres eljáráson túl a közvetítői eljárás,a peren kívüli egyezség szabályaiba is betekintést nyernek. Figyelemmel arra, hogy az egészségügyi tevékenység ellátásnak feltétele a felelősségbiztosítási szerződés így ennek jogi szabályairól a biztosító felelősségének feltételeiről és mértékéről is kapnak tájékoztatót a hallgatók megismerve, hogy a kártérítési eljárás keretében hogyan milyen módon kerül bevonásra a biztosító és milyen szerepe van a peres és peren kívüli eljárásokban.
Tematika
- Orvosi-gyógyszerészi felelősség az egészségügyi törvény alapján
- Felelősség általános szabályai
- Felelősség formái:
- büntetőjogi,
- polgári jogi,
- munkajogi,
- szabálysértési,
- etikai.
- Felelősségbiztosítás az egészségügyben
- Kötelező felelősségbiztosítás
- Biztosítói felelősség limitálása
- Biztosítói kockázat korlátozása
- Biztosító szerepe, polgári jogi felelőssége
- Az egészségügyi ellátás minőségügyére vonatkozó jogszabályok
- A nemzetközi és hazai minőségirányítási rendszerek áttekintése a fenti jogszabályok alapján
- A jogi szabályozással kialakult, a magyar egészségügyre vonatkozó intézményi és szakmai követelmények értelmezése
- A betegek biztonságára vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozások, tapasztalatok
Kötelező irodalom:
Sótoniy Péter: Orvosi felelősség (Semmelweis Kiadó 2006.)
Ajánlott irodalom
Dósa Ágnes: Az orvos kártérítési felelőssége (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2004.)
A vállalkozó orvosok nagy kézikönyve (Complex Kiadó 2011.)
A tantárgy elsajátításának célja, hogy ismerjék a hallgatók az egészségügyi minőségirányítás fogalmát, az irányítási és rendszer szabványokat, minőség eszközöket, technikákat és az ezek bevezetésére és működtetésére vonatkozó hatályos jogszabályokat.
A magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga egyik alapjog az Európai Unió és intézetei, illetve Európa polgárai szerint. Ennek megfelelően a betegek – mint az egészségügyi szolgáltatások igénybe vevői – jogosan várják el, hogy a szolgáltatók minden erőfeszítést megtegyenek biztonságukért. Az egészségügyi ellátórendszer alapvető feladata és célja, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokhoz viszonyítva a lehető legjobb egészségi állapot valósuljon meg úgy, hogy a legoptimálisabb költségfelhasználással, a lehető legjobb minőségű szolgáltatást nyújtsa a betegek megelégedésére.
Mindezen feltételek megvalósulását a jogi, a szakmai szabályokon túl a minőségirányítási rendszerek működtetése biztosítja.
A tantárgy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 119.-124.§-át követve megismerteti a hallgatókat a minőségügyi rendszer fogalmával, a belső minőségügyi rendszerre, a külső minőségügyi rendszerre és a hatósági szakfelügyeletre vonatkozó hatályos jogszabályokkal, nemzetközi és nemzeti szabványokkal és irányelvekkel.
Bemutatásra kerül a 2011/24/EU irányelv mely az ellátás minőségével kapcsolatos követelményeket fogalmazza meg. A követelmények megvalósítását segítik a szabványok, és az ezeket közreadó nemezetközi és hazai szervezetek
Az egészségügyi szolgáltatók minőségfelügyeletét támogató jogszabályok vonatkozó szakaszait az alábbi szabályozók áttekintésével elemezzük:
· 60/2003.(X.20.) ESzCsM rendelet a szakmai minimumfeltételekről
· 33/2013. (V.10.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről
· 18/2013.(III.5.) EMMI rendelet a vizsgálati és terápiás eljárás rendek kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának szabályairól
· 2005. évi LXXVIII.tv. A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, Az Európai Parlament és Tanács
· 2011/24 EU irányelve a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről
A hallgatók az alábbi fogalmakat ismerik meg:
Struktúra: a szolgáltatás nyújtáshoz szükséges eszközök, berendezések, technikák - amelyet a beteg közvetlenül észlel-. (készülék, betegszoba, stb.), valamint a személyi állomány összetétele, képzettsége olyan objektíven meghatározható, mérhető tényező, melynek értékei arányosak az ellátás hatékonyságával.
Folyamat: mindazon folyamatok összessége, amelyeknek célja az adott erőforrások felhasználásával létrejött egészségügyi szolgáltatás. (Pl.: felvétel, előkészítés, diagnosztika, terápia, ápolás-gondozás, személyes törődés, utógondozás.)
Eredmény: a klinikai-orvosi eredmények, a kezelés szubjektívan érzett haszna, a szolgáltatással elért egészségnyereség, valamint a betegek elégedettsége mérhető, értékelhető tényező.
Minőségirányítási rendszer: A minőségirányítás megvalósításához szükséges egészségügyi szolgáltató szervezeti felépítés (struktúra), feladatkörök, eljárások, folyamatok és erőforrások összessége. A minőségügyi rendszer magába foglalja a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének ellenőrzését, értékelését, szükség szerint tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést.
Standard: általános, de egyben szabatos megfogalmazása az előre lefektetett elvárásoknak, amely az egészségügyi szolgáltató valamennyi funkciójának, tevékenységének és működési feltételének leírására irányul.
Standard-alapú értékelés: értékelési folyamat, amely meghatározza egy egészségügyi szolgáltató szervezet vagy ellátó megfelelőségét az előre lefektetett elvárásokhoz képest.
Szakmai irányelv
Az elérhető tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, szisztematikusan kifejlesztett döntési ajánlások sorozata, adott betegségcsoport különböző ellátási módozatainak meghatározása, melynek célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátás minőségét, hatékonyágát, eredményességét, valamint segítse az orvost és a beteget a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában.
Szakmai protokoll: meghatározott betegségcsoportban és ellátási szinten, egy betegség vagy állapot – az elérhető tudományos bizonyítékokkal alátámasztott preventív, diagnosztikai, terápiás, ápolási, gondozási és rehabilitációs – ellátási folyamatával kapcsolatos tevékenységek rendszerezett listája, amely alapját képezi az egészségügyi szolgáltatások szakmai ellenőrzésének és finanszírozásának, továbbá melynek célja az ellátás biztonságának és egyenletes színvonalának biztosítása.
A szabványok rendszeréből ismertetésre kerül az ISO 9000-es szabványcsalád, MSZ EN 15224:2013 szabvány az Egészségügyi szolgáltatásokról és minőségirányítási rendszerekről, a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok, valamint ezek kapcsolatrendszerét szabályozó nemzetközi útmutató is.
