Tantárgy adatlapja
Tárgyleírás:
A gazdasági jognak egy igen fontos része a fizetésképtelenségi jog, hiszen a gazdasági élet szereplőinek már a szerződés megkötésekor, a jogviszony keletkezésekor tisztában kell lenniük azzal, milyen módon lehet kizárni, vagy legalábbis mérsékelni a másik fél fizetésképtelenségének kockázatát. Ugyanígy azt is ismerni kell, hogy milyen következményei lehetnek egy tartozás késedelmes megfizetésének, egy levél megválaszolatlanul hagyásának. A magyar fizetésképtelenségi eljárásokat el kell tudni helyezni olyan más magyar eljárásokhoz képest - kényszertörlési eljárás, végelszámolás, vagyonrendezési eljárás, illetve helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása, vagy természetes személyek adósságrendezési eljárása -, amelyek ugyan eltérnek a gazdálkodó szervezetek elleni eljárásoktól személyükben, vagy céljukban, de mégis szoros kapcsolatban állnak a csődeljárással, felszámolási eljárással. Ezen felül az Európai Unióban, illetve a világ más országaiban megindított fizetésképtelenségi eljárások határokon átnyúló következményeit is ismerni kell. A tárgy arra tesz kísérletet, hogy a magyar jogi környezet és az EU fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendelete segítségével biztos fogódzót nyújtson a hallgatóknak az eligazodásban.
Tematika:
I.
1./ A fizetésképtelenségi jog fogalma, helye a társasági jog rendszerében
2./ A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv), a módosításai és hatásuk
II.
1./ A jelenleg hatályos Cstv-ben szabályozott két eljárás fogalma, egymáshoz való viszonya
2./ Mindkét eljárásra vonatkozó általános rendelkezések.
- a Cstv. személyi hatálya
- értelmező rendelkezések ( gazdálkodó szervezet, adós, hitelező, gazdálkodó
szervezet vezetője.
- az eljárások hatálya alá tartozó vagyon köre
- a tájékoztatási kötelezettség
- a hitelezői választmány
3./ Az eljárások formája; az eljáró bíróság hatásköre és illetékessége
4./ A Pp. mint háttér jogszabály alkalmazása; az eljárás felfüggesztésére, félbeszakadására, szünetelésére és a felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó eltérő rendelkezések; az eljárások megindításának akadálya.
5./ Az egyes eljárásokban résztvevő felek
6./ A Tanács 2000. május 29-i 1346/2000/EK rendelete, valamint a 2015/848/EU a fizetésképtelenségi eljárásról
III. A csődeljárás
1./ A csődeljárás megindítása, szakaszai
2./ A vagyonfelügyelő jogállása
3./ Egyezség a csődeljárásban
4./ A csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése; a hirdetményi úton történő kézbesítés
IV. A felszámolási eljárás
1./ A felszámolási eljárás megindítása
- kérelmezők: az adós, a hitelező, a végelszámoló
- értesítés: cégbíróság, büntetőügyben eljáró bíróság
2./ A kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítása
3./ A felszámolás hivatalból történő elrendelése
4./ A fizetésképtelenségi okok; a fizetésképtelenség vizsgálata a kérelem benyújtására jogosultak szerint; a fizetésképtelenség vélelme; a vagyonfelügyelet intézménye a hitelező kérelmére indult felszámolási eljárásban
5./ A fizetésképtelenség hiányának megállapítása – a felszámolási eljárás soron kívüli megszüntetése
6./ A felszámolás elrendelése és annak közzététele, a felszámolás kezdő időpontja
7./ A felszámolóra vonatkozó rendelkezések
8./ A felszámolás lefolytatása
- a felszámolás kezdő időpontjához fűződő jogkövetkezmények
- a vezető tisztségviselők helyzetének megváltozás, feladatai
- a hitelezői igények bejelentése
- a felszámoló eljárása
- a vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok
9./ A bíróság szerepe a tényleges felszámolás időszakában
- a volt vezető tisztségviselőkkel szemben szükségessé vált intézkedések alkalmazása
- a kifogás elbírálása
- a felszámoló által vitatott hitelezői igény elbírálása
- a vagyonértékesítés eredményeként megkötött adásvételi szerződést megtámadó kereset elbírálása
- a közbenső mérleg jóváhagyása
- a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása
10./ Egyezség a felszámolás során
11./ A felszámolási eljárás megszüntetése az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése nélkül
12./ A felszámolás befejezése a felszámoló részéről
13./ A felszámolási eljárás befejezése a bíróság részéről
- a felszámolási záró tárgyalás szabályai
- a hitelezői igények adós vagyonából történő kielégítésének sorrendje, időpontja, módja
- a felszámoló díjazására vonatkozó szabályok
- a felszámolási eljárást befejező végzés tartalma, közzététele
14./ A hitelezői igények kielégítése után esetleg fennmaradó vagyon felosztására vonatkozó rendelkezések
15./ Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért való (mögöttes) felelősség
- az állam felelőssége
- az egyes jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok felelőssége
- a minősített többséget biztosító, befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) felelőssége
- az adós gazdasági társaság volt vezetőinek felelőssége
- a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) felelőssége
16./ Az egyszerűsített felszámolás
17./ A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezések
18./ A megszűnt gazdálkodó szervezetre vonatkozó, közhiteles nyilvántartásokban fennmaradt jog vagy tény törlésére irányuló nemperes eljárás
Jogszabályok jegyzéke
1./ A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény hatályos rendelkezései
2./ A Tanács 2000. május 29-i 1346/2000/EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról az Európai Parlamant és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról
Ajánlott irodalom:
Dr. Csőke Andrea : Nagykommentár a csődtörvényhez Wolters Kluwer Kft, 2015
Csőke Andrea: A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások (Második, átdolgozott, bővített kiadás) HVG-orac, 2016
Követelmény:
Kollokvium, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.
