Tantárgy adatlapja

Tárgy neve: Gyülekezési jog
Tárgy kódja: JOAJ456__0
Óraszám: N: 0/2/0, L: 0/2/0
Kreditérték: 2
Az oktatás nyelve: magyar
Követelmény típus: Beszámoló (háromfokozatú)
Felelős kar: JÁK
Felelős szervezeti egység: JÁK Alkotmányjogi Tanszék
Tárgyfelelős oktató: Dr. Hajas Barnabás
Tárgyleírás:

1. A gyülekezési jog hatályos magyar szabályozásának kialakulása (I.)

1.1. Röviden a magyar gyülekezési jog utóbbi másfél évszázadáról  

1.1. 1848  

1.2. A dualizmus kora  

1.3. A Népköztársaság és a Tanácsköztársaság időszaka  

1.4. A Horthy-korszak

1.5. A gyülekezési jog II. világháborút követő hazai szabályozása

2. A gyülekezési jog hatályos magyar szabályainak kialakulása (II.)

2.1. A törvényjavaslat előkészítésének néhány momentuma

2.2. A törvényjavaslat parlamenti vitája

2.3. A gyülekezési jog szabályozásának változása 1989 óta

3. A gyülekezési jog fogalma

3.1. A gyülekezési jog az alapjogi rendszerben

3.1.1. Szabadságjog

3.1.2. Kommunikációs jog

3.1.3. Politikai jog

3.2. A gyülekezési jog részjogosultságai

3.2.1. Szervezés joga

3.2.2. Vezetés joga

3.2.3. Részvétel joga

3.2.4. „Nemrészvétel” joga

3.2.5. A részjogosultságok összeütközése

4. A gyülekezési jog alanyai és címzettjei

4.1. A gyülekezési jog alanya

4.1.1. Életkor

4.1.2. Állampolgárság

4.1.3. Egyes foglalkozási korlátozások

4.1.4. A gyülekezési jog gyakorlásából kizártak?

4.2. A gyülekezési jog címzettjei

4.2.1. Az állam

4.2.2. Lehetnek-e nem állami szervek a gyülekezési jog címzettjei?  

5. A gyülekezés zavartalan gyakorlásának biztosítása

5.1. A gyülekezés – alapjogi védelem alatt álló – szakaszai

5.2. Versengő rendezvények

5.3. Intézményvédelmi kérdések

6. A gy&

uuml;lekezési jog kapcsolta más alapvető jogokkal

6.1. Általános személyiségi jog

6.2. A mozgásszabadság

6.3. Véleménynyilvánítás szabadsága

6.4. Vallásszabadság

6.5. Művészeti élet szabadsága

6.6. Egyesülési jog  

6.7. A petíciós jog

7. A gyülekezési jog tárgya: a gyülekezés fogalma (Gytv. 2. § (1)-(2) bekezdés)

7.1. A gyülekezés fogalmának meghatározására a Gytv.-t megelőzően tett kísérletek  

7.2. A részvétel  

7.3. A résztvevők létszáma

7.4. A gyülekezés helye  

7.5. A gyülekezés célja

7.5.1. Szűk és kiterjesztett értelemben .

7.5.2. Legszélesebb értelemben  

7.5.3. A cél mint fogalmi elem

7.5.4. A rendezvény absztrakt és konkrét célja  

7.5.5. A cél megváltozása

7.6. A gyülekezés időtartama

7.7. A gyülekezés békés jellege

7.8. A gyülekezés formái

7.8.1. Összejövetelek

7.8.2. Tüntetések  

7.8.3. Felvonulások

7.8.4. Egyéb, atipikus rendezvények

7.9. Gyakorlati példák a „sokaság” és a gyülekezés elhatárolására

7.9.1. Gyülekezésnek kell tekinteni

7.9.2. Nem tekinthetők gyülekezésnek

8. A Gytv. hatálya alá nem tartozó rendezvények (Gytv. 3. §)

8.1. Az ún. exemt gyülekezésekről általában

8.2. A szabályozás indokai

8.3. Előzetes megjegyzések az exemt gyűlések magyar szabályaihoz

8.4. A választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések

8.4.1. A normaszöveg változása

8.4.2. A Ve. választási gyűlésekre vonatkozó szabályozása

8.4.3. A választási gyűlés ismertetőjegyei

8.4.4. A választási gyűlésekkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák

8.5. A törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartások, rendezvények és a körmenetek

8.5.1. Általános megjegyzések

8.5.2. Törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek

8.5.3. Az egyház területén szervezett vallási szertartások és vallásgyakorlással összefüggő rendezvények

8.5.4. A körmenetek

8.5.5. Jogalkalmazási problémák

8.6. A kulturális és sportrendezvények

8.6.1. Kulturális rendezvények

8.6.2. Sportrendezvények

8.7. A családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények

8.8. Az exemt gyűlésekre vonatkozó szabályozás lehetséges újabb irányai

9. A gyülekezések bejelentésével kapcsolatos rendőrségi eljárások szabályairól – Gyakorlati megjegyzések a Gytv. és a Ket. viszonyához

9.1. Bevezetés

9.2. Szükséges-e formalizálni a bejelentésekkel kapcsolatos rendőrségi eljárást?

9.3. Kiterjed a Ket. hatálya a rendőrség gyülekezésekkel kapcsolatos eljárására?

9.4. Miért indokolt már a bejelentéstől a Ket. alkalmazása?

9.4.1. A hatáskör és illetékesség vizsgálata

9.4.2. A Gytv. hatályának tárgyi keretei

9.4.3. A bejelentés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

9.4.4. A tényállás tisztázása

9.4.5. A bejelentő személyével kapcsolatos kérdések vizsgálata

9.4.6. A bejelentés formai vizsgálata

9.4.7. A megtiltási okok fennállásának vizsgálata

9.5. A felhasználható bizonyítási eszközök köre

9.6. Eddig a gyakorlatban még fel nem merült, a Ket. gyülekezési ügyekben való alkalmazásával összefüggő további kérdések

9.6.1. Eljárási határidők

style="font-family:calibri">9.6.2. Az eljárás felfüggesztése

9.6.3. A hiánypótlás

9.6.4. Kell-e határozatot hozni a rendezvény tudomásulvételéről?

9.6.5. Illetékfizetési kötelezettség

10. A gyülekezési jog korlátai

10.1. A gyülekezési jog korlátairól általában

10.2. A gyülekezési jog általános korlátai

10.2.1. A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást

10.2.2. A gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével

10.3. Bejelentés

10.3.1. Bejelentés és engedélyezés

10.3.2. Bejelentés rendeltetése

10.3.3. A bejelentési kötelezettség címzettje

10.3.4. Az eljáró hatóság

10.3.5. A bejelentés formája

10.3.6. Bejelentés tartalma

10.3.7. Bejelentés időszerűsége

10.3.8. Bejelentés nyomán megteendő intézkedések

10.4. A megtiltás

10.4.1. Tiltás, megtiltás, betiltás

10.4.2. Megtiltási okok

10.5. A rendezvény feloszlatása  

10.5.1. A rendezvény feloszlatása, mint a szervező kötelezettsége („szétszélesztés”)

10.5.2. A rendezvény rendőrségi feloszlatásáról

11. „Eszközhasználó” gyülekezők, avagy mit is jelent „fegyveresen, vagy felfegyverkezve megjelenni” a közterületi rendezvényen?  

11.1. A tilalom indokai

11.2. A Gytv. fegyverfogalma

11.3. A felfegyverkezve megjelenésről

11.4. Néhány szó a tojásdobálásról

11.5. A tilalom hatálya

11.6. A felfegyverkezéssel rokon magatartások megítélése

11.7. Milyen preventív intézkedésekkel előzhető meg a felfegyverkezett megjelenés?

11.8. A szabályozás pontosításána

k lehetséges irányai

12. Összegzés

A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel

európai és nemzetközi igazgatás JMLJ-ENI mesterképzés (MA/MSc) Levelező magyar 4 félév JÁK
igazságügyi igazgatási JALJ-II alapképzés (BA/BSc/BProf) Levelező magyar 6 félév JÁK
igazságügyi igazgatási JANJ-II alapképzés (BA/BSc/BProf) Nappali magyar 6 félév JÁK
jogász JONJ-JOG osztatlan képzés Nappali magyar 10 félév JÁK
jogász JOLJ-JOG osztatlan képzés Levelező magyar 10 félév JÁK
közszolgálati JALG-KSZ alapképzés (BA/BSc/BProf) Levelező magyar 6 félév JÁK
nemzetközi igazgatási JALJ-NI alapképzés (BA/BSc/BProf) Levelező magyar 6 félév JÁK
szechenyi-img-alt