Tantárgy adatlapja
Tárgy leírása:
A kurzus célja az, hogy megismertesse az érdeklődőt a házasság, a család katolikus keresztény felfogásával, illetve a különböző társadalmi tekintélyek társadalomban betöltött szerepével, azok sajátos hierarchikus felépítésével, különös tekintettel a szülői tekintélyre, mivel minden tekintélynek és hatalomnak valamiképp a szülői tekintély képezi az alapját. A katolikus felfogás szerint a család alapja egy férfi és egy nő kölcsönös beleegyezésen nyugvó felbonthatatlan házassága. A házasság intézménye négy fő dimenziót foglal magában: a szexualitást (sexus), a vonzalmat (erósz), az élet továbbadását (ethnosz) és az etikát (ethosz), s ezt a négyet együtt tükrözi a rá vonatkozó törvényhozás. Maga a házastársi szerelem dinamikája követeli a monogámiát és a felbonthatatlanságot. A család a társadalom mindenféle értelemben vett természetes alapsejtje, melyet mint ilyet kell védelmezni és kellő önállóságát biztosítani. Ami pedig a társadalmi tekintélyt illeti, annak a fő célja az, hogy megtartsa az embereket, az egyes közösségeket, társulásokat, nemzeteket a helyes úton. A tekintély jótékony és állandó jelenléte nélkül az ember egyedül nem képes méltóságát helyesen birtokba venni, torzóvá válik. Ugyanakkor a tekintély is, amennyiben torzul, kártékonyan hat az emberi személyiségre, illetve a különböző társadalmi alakulatokra.
Tematika:
- A házastársi szerelem és a házas életállapot szabad megválasztása 1. Bevezetés 2. Az emberi szexualitás kérdése 3. A házastársi szerelem mibenléte 4. A házas életállapot szabad megválasztása 4.1. A szabad, vagyis lelkiismeret szerinti házasságkötés jogi biztosítékai általában 4.2. A szabad, vagyis lelkiismeret szerinti házasságkötés jogi biztosítékai sajátosan 4.2.1. A házassági beleegyezés szabadsága hiányának különböző formái 5. Befejezés.
- A család mivolta és rendeltetése a katolikus világnézetben 1. Bevezetés 2. A házasságra és a családra vonatkozó történelmi háttér és társadalmi helyzetkép és értékelése 3. A család fogalma katolikus szemmel 3.1. A család helye a társadalom és az Egyház életében 4. A családjog fogalma általában 5. A családra vonatkozó egyházi törvényhozás 5.1. A család mint önálló, sajátos identitással rendelkező társadalmi egység 5.2. A házastársak közti kapcsolatra vonatkozó előírások 5.3. A szülők és a gyermekek közti kapcsolat 6. Az államok és a család jogai (a házasság tisztán polgári hatásai) 7. Befejezés.
- Jog(bölcseleti) Megfontolások a Decalogus negyedik parancsáról, különös tekintettel a szülői kötelességekre és jogokra 1. Bevezetés. 1. A társadalmi élet patológiája 1.2. A családi élet patológiája 1.3. A gyermekek sorsa a társadalomban 1.4. Az autoritás patológiája 2. Előzetes megjegyzések a Dekalógusról, mint a természetjog foglalatáról. 3. Általános megfontolások a negyedik parancsolatról. 3.1. A tekintély helye és rendeltetése az ember és a társadalom életében 3. A patria potestas, vagyis a szülői tekintélyből eredő kötelességek és jogok. 3.1. Megfontolások az ép családról és a szülői hivatásról 3.2.2. A szülői és gyermeki kötelességek és jogok sajátosan 3.2.2.1. A szülők gyermekeiket nevelni kötelesek 4. A szülői és gyermeki kötelességek és jogok teljesítésének feltételei. 5. Befejezés.
Kötelező irodalom:
Kuminetz Géza: Egy tomista jog- és állambölcselet vázlata I. Budapest 2013, 693-742; Kuminetz Géza: Egy tomista jog- és állambölcselet vázlata II. Budapest 2018, 358-394.
Ajánlott irodalom
Kecskés Pál: A házasság etikája, Budapest 1928.
Turgonyi Zoltán: A házasság természetjogi alapjai, in Iustum Aequum Salutare 8 (2012/2) 99-118.
MKPK: A boldogabb családokért (körlevél), Budapest 1999;
Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Róma 1978,
Szabó Ferenc (szerk.): Személy, házasság és család, Róma 1988.
Ranschburg Jenő: Jellem és jellemtelenség, Budapest 2009.
Követelmény:
Kollokvium, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.
