Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja, hogy aktuális közéleti kérdéseknek az anyagi jog, a joggyakorlat, a jogászi etika, a politikai értékelés és a Katolikus Egyház társadalmi tanítása szempontjából történő tárgyalása révén hozzájáruljon a hallgatók jogászi etikai tudásának elmélyítéséhez, az erkölcsi dilemmahelyzetek felismerésére való képességük erősítéséhez, az etikai szempontú érvelésben való jártasságuk megalapozásához és határozott erkölcsi karakterük kialakításához. A tárgy célja továbbá, hogy bevezesse a hallgatókat a legfontosabb jogászi hivatásrendek szakmai etikai szabályaiba.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A jellemzően szereplő témák:
- A közhatalom közvetlen gyakorlásának (népszavazás) etikai kérdései
- Bírói etika
- Ügyészi etika
- Ügyvédi etika
- A halálbüntetés és az életfogytiglani szabadságvesztés jogi-erkölcsi kérdései
- A háborúval összefüggő erkölcsi követelmények
- A politikai tevékenység erkölcsi megítélése. A törvényhozás lehetőségei és korlátai
- Bioetikai kérdések az abortusztól a mesterséges méhig
- A mesterséges intelligencia erkölcsi és jogi problémái
- A menekültkérdés etikai és jogi szempontjai
- Elnyomó rendszerek bűneinek nyilvános tagadása és a véleménynyilvánítás szabadsága
- A véleménynyilvánítás, tájékoztatás és közösségi média etikai problémái
Hallgatói vagy oktatói felvetések nyomán más aktuális témák is előkerülhetnek.
A tantárgy kontaktóráin félévente legalább 2x45 perc időtartamban a tantárgyhoz kapcsolódón katolikus keresztény értékrend, illetve tanítás oktatására kerül sor.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Az elméleti ismeretanyag témaköreihez kapcsolódó konkrét esetetek, amelyek a joggyakorlatban, a politikai gyakorlatban vagy a közéletben felmerültek.
Az értékelés kritériuma:
Az előadásokon való részvétel kötelező, háromnál több hiányzás esetén az oktató az aláírást megtagadja. A hallgatók a szorgalmi időszak vége táján írásbeli beszámolót írnak, arra kapják az évközi jegyet. A beszámoló jellemzően esszé, amelyet konkrét esethez vagy témafelvetéshez társított kérdések és szempontok alapján kell megírni.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
Frontális előadás, prezentáció, vita és interaktív elemek (számítógéppel vagy okostelefonnal megválaszolható kvízkérdések, amelyekre adott válaszok összetételét, arányait a résztvevők a kivetítőn látják, s amelyekre utána közösen reflektálhatnak).
Kötelező irodalom:
- 16/2022. IIII. 2.) OBT határozat a Bírák Etikai Kódexéről és annak elfogadásáról
- A legfőbb ügyész ajánlása az ügyészi hivatás etikai szabályairól (2014)
- 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól
Ajánlott irodalom:
- Zlinszky János: Közéleti és jogászi etika a gyakorlatban. Szent István Társulat, Budapest, 2007.
- Zlinszky, János: A jogász erkölcse (The Ethics of the Lawyer). Jogtudományi Közlöny, 1990/1. 17-27. ISSN 0021-7166
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
- tudása: T2, T3, T5, T7, T8, T9
- képességei: K6, K7, K8, K10, K11, K12, K13, K14, K15, K16, K17, K18
- attitűdje: A2, A3, A4, A6, A7, A9, A12, A14, A15
- autonómiája és felelőssége: F1, F3, F5, F6, F7
a) tudása
A kurzus óráin tárgyalt témák és esetek elemzése során – a releváns jogi normák mellett – általános etikai és jogász szakmai normák is ismertetésre, alkalmazásra és megvitatásra kerülnek, s a tárgyalt konkrét esetek elemzése rávilágít valamilyen megoldandó erkölcsi dilemmára. Külön alkalmak foglalkoznak a főbb jogászi hivatásrendek sajátos etikai szabályaival, így a kurzus hozzájárul a következő KKK-kompetenciák fejlesztéséhez:
A jogász:
- ismeri az általános, valamint a jogász szakmák etikai normáit,
- felismeri az etikai dilemmákat és az új morális kihívásokat,
- ismeri az egyes jogászi hivatások alapvető szakmai sajátosságait.
Az igazságügyi szervező:
- ismeri a szakmájához szükséges társadalomtudományi alapismereteket.
b) képességei
A kurzus értékelvű (etikai) megközelítésben tárgyalja az egyes témákat, a jogi háttér bemutatása mellett. A kvízkérdésekre adott válaszok közös elemzése, az egyes pozíciók melletti érvelés, az álláspontok és az érvek ütköztetése hozzájárul a következő KKK-kompetenciák fejlesztéséhez:
A jogász:
- képes a jogi elvek és értékek széles körű alkalmazására a törzsanyagon kívül is,
- képes a társadalmi problémák megértésére, új jelenségek feldolgozására, kritikus gondolkodásra,
- képes az érvek tiszta, logikus felépítésére és használatára,
- képes a társadalmi és jogi problémákat felismerni és hajlandó azok megoldásait keresni,
- képes jogi, társadalmi kérdésekben saját vélemény kifejtésére, mások véleményének elfogadására, képes az érvek logikus, világos kifejtésére, közvetítésére, a meggyőzési eszközök használatára,
- érzékelni képes a társadalmi, etikai, jogász szakmai dilemmákat és képes azok elemzésére, szintetizálására,
- képes a szakmai munka, döntések társadalmi és etikai következményeinek megértésére,
- képes megalapozott döntések meghozatalára, világos motiváció és indoklás mellett.
Az igazságügyi igazgatási alapszakon végzett hallgató:
- Képes az alapozó társadalomtudományi ismeretek releváns alkalmazására, társadalmi problémák megértésére. Érzékeny a szakmai és társadalmi problémákra.
- Képes a munkájában felismerni az adekvát jogi területek adaptálható ismeretanyagát, és tudja alkalmazni azokat a felmerülő kérdések kapcsán. Ismeretei alapján képes a joggal, társadalmi jelenségekkel kapcsolatos viták, ellentmondások, dilemmák értelmezésére és vélemény kialakítására.
- Kommunikációs kompetenciái segítségével képes a közvetítésre a különböző álláspontok között.
c) attitűdje
A kurzus kontaktóráin a szűk értelemben vett jogi megközelítésen túl nem jogi szempontok is bemutatásra és tárgyalásra kerülnek. Az egyes témáknál felmerülő etikai elvek és azok konkrét helyzetben való alkalmazásának megvitatása hozzájárulnak a demokrácia és a jogállam alapvető értékeinek mélyebb megértéséhez és ösztönöznek a jogászi, igazságügyi szervezői munka egészét átható értékek megvalósítására, a közérdek iránti elkötelezettség erősítésére, a kompromisszum keresésére. Mindezzel a tantárgy hozzájárul a következő KKK-kompetenciák fejlesztéséhez:
A jogász:
- hajlandó önművelésre, önfejlesztésre, tudásának magasabb szintre emelésére,
- igénye van széles körű műveltég megszerzésére,
- hajlandó nem jogi szempontrendszerek bevonására, alkalmazására,
- nyitott az új jogi területek befogadására, megoldások keresésére ismeretlen problémákra,
- tiszteli Magyarország alkotmányos rendjét, a humanizmus, emberi jogok, demokrácia, jogállam értékeit,
- kritikusan viszonyul azokhoz a jelenségekhez, amelyek nem egyeztethetők össze a jogállami és demokratikus értékekkel,
- elutasítja a humánus eljárásokat, az emberi méltóságot, a demokratikus és jogállami értékeket, az emberi jogokat kétségbe vonó jelenségeket, és keresi a megoldásokat és eszközöket ezek kezeléséhez,
- nyíltan vállalja és képviseli a jogászi szakmához kötődő jogállami és demokratikus értékeket és a közjó szolgálatát,
- elkötelezett a jogászi munka egészét átható értékek, azok kialakítása, terjesztése mellett,
- elkötelezett a közérdek és a közérdekű jogászi munka iránt.
Az igazságügyi szervező:
- nyitott a különböző álláspontokra, a konfliktusban álló felek közötti közvetítésre,
- tiszteli és elfogadja az eltérő véleményeket,
- nyitott a problémák megoldására, új területek befogadására,
- elkötelezett a nyílt és egyenrangú kommunikáció mellett.
d) autonómiája és felelőssége
A tantárgy a tárgyalt témák és esetek etikai szempontú elemzésével hozzájárul egy etikai szemlélet és értékközpontú megközelítés kialakításához, amely személyes felelősségvállalásra, önreflexióra, értékelkötelezett érdekérvényesítésre, a közérdekért való tenni akarásra buzdít, így hozzájárul a következő KKK-kompetenciák fejlesztéséhez:
A jogász:
- tudatosan és önállóan törekszik az önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására, fellép a jogászi szakma értékeinek fejlesztése érdekében,
- szakmai is közügyekben kezdeményező szerepet vállal, hajlandó azokért személyes felelősségvállalásra és döntéshozatalra,
- reflektív módon viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igénye van azokra,
- értékelkötelezett módon használja az érdekérvényesítés eszközeit,
- felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkáért.
Az igazságügyi szervező:
- pontosan végzi munkáját, törekszik a formai világosságra az írott és verbális feladatteljesítés során,
- felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkáért.
Tantárgy oktatója:
Komáromi László, habilitált egyetemi docens, PhD
