Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy általános célja, hogy a modern közvetlen demokratikus intézmények vizsgálatán keresztül tágítsa a doktorjelöltek tudományos horizontját, valamint hozzájáruljon a jog- és államtudományok műveléséhez szükséges kompetenciáik, tudományos módszereik fejlesztéséhez.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tantárgyat teljesítő doktorjelöltek
- képesek alkalmazni a mikro-szempontú összehasonlítást különböző közvetlen demokratikus intézményekre;
- a közvetlen demokratikus intézményekre vonatkozó helyes gyakorlatok alapján képesek elemezni és értékelni konkrét nemzeti közvetlen demokratikus intézményi szabályozásokat és megoldásokat;
- képesek eredményeikről rövid összehasonlító elemzést adni írásban és/vagy szóbeli prezentáció keretében és arról tudományos igényű vitát folytatni.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tantárgyat teljesítő doktorjelöltek
- ismerik a közvetlen demokrácia intézményeit, azok történeti kialakulását, működésük legfontosabb gyakorlati problémáit;
- ismerik a mikro- és makro-szempontú jogösszehasonlítás, valamint az intézményi-funkcionális és problémaorientált-funkcionális jogösszehasonlítás módszereit;
- ismerik az egyes közvetlen demokratikus intézményekre vonatkozó helyes gyakorlat kritériumait.
Az értékelés kritériuma:
A doktorjelölt a tantárgy teljesítéséhez köteles egy, az oktatóval egyeztetett problémáról, témáról, esetről minimum 10.000, maximum 20.000 karakter terjedelmű elemzést készíteni. Ajánlott témák példálózó jelleggel:
a) valamely közvetlen demokratikus intézmény mikro-szempontú összehasonlítása két vagy több ország szabályozásában;
b) két vagy több ország közvetlen demokratikus intézményrendszerének makro-szempontú összehasonlítása;
c) probléma-orientált összehasonlítás két vagy több ország közvetlen demokratikus intézményrendszere között a következő szempontok valamelyike alapján: az állampolgári részvétel intézményes biztosításának eszközei; a jogállamiság követelményeinek érvényre juttatása; a közvetlen és a képviseleti demokrácia összehangolása; az állampolgári kompetencia növelése;
d) valamely ország közvetlen demokratikus intézményeire vonatkozó szabályozás elemzése a Velencei Bizottság irányelvei („Code of Good Practice on Referendums”) alapján.
Az említett írásbeli elemzés kiváltható egy 20-30 perc terjedelmű, PowerPoint vagy Prezi prezentációval kísért előadással.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
Problémaalapú tanulás: a közvetlen demokratikus intézmények alkalmazása során felmerülő problémák (pl. többségi döntés és alapvető jogok összeütközése; közvetlen demokratikus és képviseleti döntéshozatal konfliktusa; a népszavazási döntés által megkívánt tudás és választópolgári kompetenciahiány kettőssége) megoldási módjainak keresése, összehasonlító vizsgálat segítségével.
Pedagógiai projektoktatás: a doktoranduszok által az oktatóval egyeztetve választott, saját kutatási területükhöz és a közvetlen demokratikus intézményekhez is kapcsolódó téma feldolgozása a félév során majd annak bemutatása az órán prezentáció keretében, s közös megvitatása a csoportban.
Kutatásalapú tanulás: a kurzus résztvevői saját kutatási területükkel összefüggő, de a kurzus tematikájához is kapcsolódó témát dolgoznak fel úgy, hogy az oktató meghatározza a megoldandó problémát, támpontokat, szakirodalmat ajánl az összehasonlító kutatómunkához, a doktoranduszok pedig írásban vagy szóbeli prezentáció keretében mutatják be eredményeiket.
Esettanulmány: a kurzus egyes résztvevői konkrét népszavazásokat dolgoznak fel esettanulmány formájában, az oktató által megadott elemzési szempontokat figyelembe véve, majd az elemzést szóban bemutatják, az oktató pedig kérdésekkel inspirált vitát vezet a csoportban.
Kötelező irodalom:
1. Komáromi László: Közvetlen demokratikus hagyományok és modellek: Alapkérdések, kockázatok és esélyek. In: Gáva Krisztián – Téglási András (szerk.): A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon. Budapest, NKE Szolgáltató Nonprofit Kft., 2016. 137-168. ISBN 978-615-5527-79-1
2. Komáromi László: Közvetlen demokrácia. In: Csink Lóránt – Schanda Balázs (szerk.): Összehasonlító módszer az alkotmányjogban. Budapest, Pázmány Press, 2017. 223-243. ISBN 978-963-308-306-2
Ajánlott irodalom:
1. Beramendi, Virginia et al.: Direct Democracy. The International IDEA Handbook. Stockholm, International Institute for Democracy and Electoral Assistance, 2008. ISBN: 978-91-85724-50-5
2. European Commission for Democracy Through Law (Venice Commission): Revised Code of Good Practice on Referendums, Strasbourg, 20 June 2022 (CDL-AD(2022)015).
3. Bernd Wieser: Vergleichendes Verfassungsrecht. Wien: Springer, 2005. 15-43. ISBN-10 3-211-27753-6
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
A tárgyat teljesítő doktorandusz
- ismeri a közvetlen demokrácia modern intézményeit, azok funkcióját, működési módját, problémáikat, s a rájuk vonatkozó tudományos diskurzus legfontosabb elemeit,
- ismeri a mikro- és makro-szempontú jogösszehasonlító, valamint az intézményi-funkcionális és problémaorientált-funkcionális jogösszehasonlító módszert,
- képes a modern közvetlen demokratikus intézmények kapcsán alkalmazni a mikro- és makro-szempontú, valamint az intézményi-funkcionális és problémaoreintált-funkcionális jogösszehasonlító módszert, s ezek segítségével a szakterülettel összefüggő konkrét kérdésekre és problémákra választ adni,
- kutatómunkájával hozzá kíván járulni a saját kutatási területét képező jogterületen vagy a közvetlen demokratikus intézményrendszerben alkalmazott megoldások javításához,
- érdeklődése és tanulási képessége révén felismeri a konkrét kutatási témája kapcsán releváns tudományos problémákat,
- kreatívan viszonyul a számára új, a kurzus tárgyát képező kutatási területhez és keresi az ott felismert problémák megoldását,
- képes tudományos megalapozottságú vitát folytatni doktorandusztársaival és az oktatóval valamely, a szakterületéhez vagy a kurzus tárgyához kapcsolódó tudományos témáról.
Tantárgy oktatója:
Dr. Komáromi László
