Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy hogy megismertesse a hallgatókkal a nemzeti- és uniós jelképek és jelképvédelem alkotmányjogi és büntetőjogi sajátosságait, ezen jelképek célját és történetét. A kurzus során kitérünk a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatára, megvizsgáljuk a jelképvédelem összefüggéseit az alkotmányos önazonosság védelmével kapcsolatban, illetve tárgyalunk nemzetközi és uniós szabályozási kérdéseket.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
- A nemzeti jelképek fogalma, története és változásaik
- Nemzeti jelképek a nemzeti alkotmányokban
- Zászlótan
- Címertan
- A szabályozás szerkezete
- A nemzeti jelképek alkotmányos és büntetőjogi védelme
- Magyarországon
- A nemzeti jelképek alkotmányos és büntetőjogi védelme az Európai
- Unióban és a világban
- Az alkotmányos identitás koncepciója
- Az Alkotmánybíróság vonatkozó döntései, aktuális kérdések
- Záró alkalom, összefoglalás
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A félév során csoportmunkára, a kapcsolódó bírósági gyakorlat elemzésére, a nemzeti szabályozások összehasonlítására és prezentációk elkészítésére kerül sor.
Az értékelés kritériuma:
- előadásokon való részvétel
- órai aktivitás
- önálló/csoportmunka
- kötelező irodalom feldolgozása
Az alkalmazott oktatási módszerek:
- hagyományos, frontális előadás, elméleti előadás
- egyéni és/vagy csoportos munka
- prezentáció
- vizuális szemléltetőeszközök használata
Kötelező irodalom:
- Csink Lóránt – Schanda Balázs: Összehasonlító módszer az alkotmányjogban, Pázmány Press, Budapest, 2017.
- Réti, Gergely: National Symbols and Identity in Hungary and the EU, Essays of Faculty of Law University of Pécs. Yearbook of 2025.
- Smuk Péter: A szuverenitás jelképei és alkotmányos védelmük, MTA Law Working Papers, 2014/37.
Ajánlott irodalom:
- Tóth Zoltán József: A nemzeti szimbólumok büntetőjogi védelme (JK, 2003/4., 195-200. o.)
- HALÁSZ Iván – SCHWEITZER Gábor: Nemzeti jelképek. In: JAKAB András – KÖNCZÖL Miklós – MENYHÁRD Attila – SULYOK Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: BODNÁR Eszter, JAKAB András), 2020.
- Stumpf István: Identitás-forradalom, nemzeti, alkotmányos és európai identitás, Jog Állam-Politika folyóirat, XIV. évfolyam, I. különszám, Győr, 2022.
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
a) tudása:
A hallgató megismeri a magyar és az európai uniós jelképek történetét, kialakulását és azok elméleti hátterét, átlátja a nemzeti és uniós jelképek védelmének alkotmányjogi és büntetőjogi szabályozási struktúráját, ismeri a releváns jogszabályi helyeket.
b) képességei:
A hallgató megfelelően használja a hazai és nemzetközi jogforrásokat, a kapcsolódó alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági joggyakorlatot, valamint képes azokat önállóan alkalmazni, értelmezni és egymással összefüggésbe hozni a komplex jelképvédelmi és alapjogi kérdések elemzése során.
c) attitűdje:
A kurzus révén a hallgató fogékonnyá válik a nemzeti és az európai kulturális örökség, a hazai és európai kultúra értékei iránt; tiszteletben tartja a demokratikus jogállam szimbolikus alapjait, miközben nyitott, elfogulatlan és szakmailag megalapozott hozzáállást tanúsít jogi és társadalmi vitákban.
d) autonómiája és felelőssége:
A megszerzett állampolgári és jogi ismeretek birtokában képessé válik arra, hogy hivatása gyakorlása során, valamint a szélesebb társadalmi nyilvánosság előtt körültekintő döntéshozatallal, önállóan és felelősen foglaljon állást a jelképvédelemmel összefüggő kérdésekben, felismerve a jogi döntések társadalmi és etikai súlyát.
Tantárgy oktatója:
dr. Réti Gergely
