Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus az állami és a politikai intézményeket, intézményrendszereket, magatartásokat, jelenségeket nem jogi-normatív szempontból tárgyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. Mindazonáltal a hatalom célját, azaz a kormányzás logikáját a középpontba állítva. Így nem az alkotmányjogi-közjogi szabályozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai, amelyet azonban a kormányzás, kormányozhatóság célja szempontjából vizsgálunk és értékelünk. Az intézmények tehát a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek leírásra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál, a tárgy legátfogóbb célja viszont az, hogy a politikai rendszer működésének hatalmi logikáját, illetve az egyes konkrét kormányzati rendszereket a kormányzás célja szemszögéből értékeljék a hallgatók. A politikatudomány szemléletmódja, alapkategóriái, vizsgálati területei és a tárgyalt politikai jelenségek tehát nemcsak leíró módon, hanem a kormányzás és a kormányozhatóság, valamint a jogállami és demokratikus kormányzás szempontjaiból is bemutatásra és értékelésre kerülnek, példaként országtanulmányokon keresztül is. Ez szükségessé teszi a megalapozó értéktartalmú politikai fogalmak (politikai közösség, közjó, jó kormányzás) politikai filozófiai értelmének mögöttes megjelenítését is. A kurzus legátfogóbb célja tehát, hogy annak végére ne csak a politikatudomány szemüvegén keresztül lássák a hallgatók és így tudják elemezni a politikai hatalomgyakorlás főbb intézményeit és aktorait, hanem egyszersmind a politikai és kormányzati rendszereket a jó és a rossz kormányzás, a demokratikus jogállamiság, az autoriter, illetve a hibrid rezsim-mivolt ismérvei szerint is el tudják helyezni.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tantárgy a politikatudomány által vizsgált legfőbb kérdésköröket, intézményeket és jelenségeket járja körül összehasonlító megközelítésmódban. A kortárs politikai berendezkedések, intézményrendszerek politikai ismérveit tárja fel a kormányzásra irányuló hatalmi szemléletmód logikáján keresztül.
Tematika: Politikai közösség, kormányzás és közjó. Kormányzat és annak emberképe. A jó kormányzás (good governance) új formáinak ismérvei. Kormányzati rendszerek. A politikatudomány módszertana, irányzatai. Demokratikus, hibrid és autoriter rezsimek. Politikai kultúra. Politikus típusok. Pártok és pártrendszerek. Politikai érdekcsoportok. Választási rendszerek. Kormány- és koalícióalkotás. Demokratikus döntéshozatal: többségi és a konszenzusos modell. Politikai média. A közpolitikai ciklus elemei. A közpolitikai alanyai és eszközei. Többszintű kormányzás, területi politika.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
Az értékelés kritériuma:
Az írásbeli vizsga során a tételek közül kell a tanár által a vizsgán kiválasztottat két A4-es oldal terjedelemben kidolgozni. A tételek átfogó, nagyobb perspektívájú kérdéseket tartalmaznak az anyagra vonatkozóan. A kidolgozáshoz a tankönyveket használhatják.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
Elméleti előadás vizuális illusztrációkkal. Országtanulmányok interaktív megbeszélése. Interaktív vita a teremben. Vita a hallgatók között a véleménytöbbök alakulása alapján, majd az érvek, állítások, cáfolatok tanár általi kiértékelése. A vélemények újbóli szondázása a tanóra végén. Az érvek (esetleges) újragondolása a tanultak és a tanórai vita alapján.
Kötelező irodalom:
- Frivaldszky János: Jó kormányzás és a közjó. Politikai és jogfilozófiai szemszögből. Budapest, Pázmány Press, 2016. ISBN 9789633082850 ISSN 2062-0837 Csak a tételsorban kijelölt fejezetek (128-141.)
- Rod Hauge – Martin Harrop – John McCormick: Összehasonlító kormányzattan és Politikatudomány. Budapest, LUDOVIKA Egyetemi Kiadó, 2021. ISBN 9789635315291 Csak a tételsorban kijelölt fejezetek (1-17, 18-34, 70-105, 179-198, 234-251, 306-323, 324-341.)
- Petrétei József – Tilk Péter – Veress Emőd: A kormányzati rendszerekről. In: Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea (szerk.): Európai kormányformák rendszertana. Budapest, HvgOrac, 2007. ISBN 9789632580043 Csak a tételsorban kijelölt fejezet (9-37.)
- Enyedi Zsolt és Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris Kiadó, 2. javított kiadás 2004. ISBN 963 389 637 1 ISSN 1218 9855
Csak a tételsorban kijelölt fejezetek (11-12, 15-18, 23-29, 31-39, 45-50, 145-165, 187-201, 243-254, 255-261.)
Ajánlott irodalom:
- Kaiser Tamás: Kormányzási modellek a 21. században: a többszintű kormányzás fejlődése és típusai. In Kaiser Tamás (szerk.): A modern kormányzás koncepcionális és közpolitikai keretei. Hazai é nemzetközi dimenziók. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019. 49-67. ISBN 978-615-5945-92-2 (nyomtatott) ISBN 978-615-5945-93-9 (elektronikus) ISSN 2630-919X
- Rechnitzer János – Smahó Melinda: A területi politika története, fejlődési szakaszai. In Rechnitzer János – Smahó Melinda: Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011. 257-318. ISBN 9789630590440
- Frivaldszky János: A humanitárius segítségnyújtás és a nemzetközi fejlesztés nem legitimálhatja a háborúzás politikáját és hozhat létre újabb elnyomó viszonyokat. Máltai Tanulmányok, 2024/2. 24-37. ISSN (nyomtatott verzió) 2676-9468
https://real.mtak.hu/196918/1/2-Frivaldszky.pdf
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
- tudása: T1, T2, T3, T4, T14
- képességei: K1, K2, K3, K9, K10
- attitűdje: A1, A2, A3, A6, A8
- autonómiája és felelőssége: F2, F5
Tantárgy oktatója:
- Dr. Frivaldszky János
- Dr. Könczöl Miklós
