Főoldal

A tanszékről röviden:

A jogfilozófiai kurzusok arra mutatnak rá, hogy a klasszikusok, s különösen a középkori jogászok szemléletmódja  jó alapnak bizonyul, ha a kortárs tudásunkkal egészítjük ki azt. E szemlélet lényegét „lételméleti realizmusnak" is nevezhetjük, központi gondolata pedig az, hogy a személyközi valóságnak, amely a dolgok rendje szerint helyesen és igazságosan el van rendezve, át kell hatnia a jogászok gondolkodásmódját. A jogásznak e valóságelemekre figyelve kell kifejeznie és védenie az emberi kapcsolatokban meglévő igazságossági, méltányossági viszonyokat, normákká és jogintézményekké átfordítva azokat. A dolgok természetét körüljáró dialektikus logika a klasszikusoknál a személyközi érvelést érvényesítette a gyakorlati filozófia „valószínűleg igaz" logikája által uralt kérdéseinek terén, Aquinói Szent Tamás pedig az emberi természetet tette meg a gyakorlati filozófia, azaz a természeti törvényen alapuló érvelés alapjául. Az ő nyomdokain haladva azt mondhatjuk, hogy e természet igazságai, azaz a belőlük fakadó néhány alapvető jog (úgy mint az élethez és emberi méltósághoz , vagy a jogalanyiság elismeréséhez való jog) és intézmény (házasság, család) behatárolja a dialektikus érvelés „valószínűleg igaz" terrénumát, minthogy jogi érvényességi kritériumként szolgálnak.

A Jogelmélet 1. tantárgy a jogi gondolkodás történetét tekinti át a főbb gondolkodók és jogi problémák tekintetében. Nem arra törekszik, hogy egyfajta szigorú történeti panoptikumot  állítson fel, hanem a főbb jogfilozófusokra és jogi kérdésekre fókuszálva új módon tárgyalja a jogi gondolkodás történetét. Számos új, korábban még hazai szakmai körökben nem elemzett jogi témát tárgyal, illetve korábban még nálunk nem kutatott, de megkerülhetetlen jogfilozófus gondolataiba enged betekintést a kurzus.

A Jogelmélet 2. kurzus a jogfilozófia alapvető elemeit és kérdéseit egységes koncepcióban tárgyalja. Mindenekelőtt a jog mibenléte és az igazságossághoz való viszonya, a jogi érvényesség, a kötelező erő, a kényszerítő erő és az erőszak különbsége, a jog és erkölcs kapcsolata és különbségei kerülnek kifejtésre. Az alapvető emberi jogok és természetjogi intézmények (házasság és család) megalapozására nagy hangsúlyt fektet a tárgy tananyaga. A jogi érvelés mibenléte, lehetőségei és érvényességi korlátai is ezen gondolati keretben kerül kibontásra. Az előadások keretében a jogfilozófia visszanyeri hagyományos, természetjogi értelmét és tartalmát, ezáltal olyan alapvető jogi fogalmak, kérdések és intézmények kerülnek kifejtésre, amelyekről a kortárs jogelméleti gondolkodás már-már lemondott.

Az Államelmélet tárgy tananyagának fejlesztése Tanszékünkön immáron közel két évtizedre tekint vissza. Így az eszmetörténet és az államtani kérdések és problémák tárgyalása kivételes elméleti gazdagságot mutat fel.

A kötelezően választható tárgyak, úgy mint a Jogszociológia, a Természetjog, a Jogászi érvelés, jogi retorika, a Politológia és az Összehasonlító jogi kultúrák a művelt jogász képzéséhez szükséges nélkülözhetetlen tananyagot tartalmazzák.

 

Frivaldszky János

x