Közigazgatási jog II. (Hatósági eljárásjog)
(Igazságügyi Igazgatás szak, BA) 2023/2024. tanév I. félév
szeptember 12.
A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között; a hatósági tevékenység irányítása. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere.
szeptember 19.
A hatóságra (mint az eljárás résztvevőjére) vonatkozó általános rendelkezések [a joghatóság, a hatáskör (hatósági jogkör), az illetékesség, mindezek vizsgálata – áttétel, összeütközés, az eljárási kényszer, az ügyintézési határidő, a hatóság hallgatása, eljárás az illetékességi területen kívül, jogsegély, kizárás]
szeptember 26.
Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (azaz képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés)
október 3.
A hatósági eljárás megindítása és az eljárási feltételek azaz az eljárás tagozódása; sommás eljárás és teljes eljárás, az eljárás megindítása, a kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, az eljárás felfüggesztése és szünetelése
október 10.
Az alkotmányosság követelménye és az eljárási alapelvek. A kapcsolattartás szabályai
A tényállás tisztázása és a bizonyítás (azaz a tényállás tisztázása, az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanú és hatósági tanú, a szemle, a szakértő, a tolmács, a tárgyalás és a hatósági közmeghallgatás, és a bizonyítékok ismertetése az ügyféllel, jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés)
október 17.
A hatóság döntései (a határozat és végzés); a döntések semmissége. A döntés közlése. A döntés véglegessége és a jogerő fogalma.
Különleges eljárások az ÁKR-ben: igazolvány, bizonyítvány, nyilvántartás, hatósági ellenőrzés.
október 24.
A jogorvoslati rendszer alapjai. Jogorvoslatok kérelemre. Fellebbvitel. Közigazgatási per.
Jogorvoslatok „ex officio": módosítás, visszavonás; felügyeleti eljárás, AB határozat utáni eljárás, (kijavítás kicserélés is), ügyészi eszközök. A végrehajthatóság alapkérdései.
október 31.
Kp. A közigazgatási bíráskodás története és modelljei. A közigazgatási jogvita – a generál-klauzula. A közigazgatási bíróságok
November 7.
Kp. Alapelvek. Hatáskör és illetékesség. Felek és érdekeltek
November 14.
Kp. Az elsőfokú eljárás szabályai a közigazgatási perekben
November 21.
Kp. A bíróság határozata. Jogorvoslatok a közigazgatási perben
November 28.
Kp. Különös közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások
December 5.
Konzultáció
A KÖTELEZŐ TANANYAG:
1.) Patyi András (szerk.): A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai V-VI. és X. kötetei (Budapest, Dialóg-Campus, 2018-2019., e-könyv változata is letölthető):
V.: Patyi András – Varga Zs. András: A közigazgatási eljárásjog alapjai és alapelvei
VI: Lapsánszky András et al.: A hatósági eljárás jogintézményei.
X.: Budai Balázs – Gerencsér Balázs – Veszprémi Bernadett: A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai
2.) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
Gyakorlat:
Nappali tagozaton a gyakorlat gerince a főelőadás tematikája. A gyakorlat teljesítését igazoló aláírás jelenléthez kötött és a félév során összesen egy (1) alkalommal elfogadott a gyakorlati foglalkozásokról való igazolatlan hiányzás. A gyakorlatvezető rendszeres számonkérést tart, amelynek formáját és gyakoriságát ő határozza meg.
Tételsor Ákr.
Az alábbi tételsor csak ajánlott, elsősorban a vizsgára felkészülést kívánja elősegíteni. Használata nem kötelező, a vizsgáztató attól szabadon eltérhet. A vizsgára a teljes tananyag ismerete kötelező.
I. 1. Eljárásfajták és a hatósági eljárás fogalmi elemei – eljárástípusok a fogalmi általánosság szintjén
2. Az eljárást megindító kérelmek típusai és azok elhatárolása
3. A végrehajtás felfüggesztése, és megszüntetése
II. 1. Az Ákr. személyi hatálya, az ügyfél, ügyfélfogalmak
2. A hatósági döntés fogalma, a döntések csoportosítása jogi hatás szerint
3. Külföldi határozat végrehajtása; magyar határozat végrehajtása külföldön
III. 1. Harmadik személyek irat-betekintési joga, a bárki által hozzáférhető iratok
2. Az eljárás tagolódása; az eljárás megindítása hivatalból; értesítés az eljárás megindításáról
3. Meghatározott cselekmény végrehajtása, ingóság kiadása
IV. 1. A közigazgatási hatósági eljárás meghatározása és fogalmi elemei
2. Az eljárás megtagadása – eljárási akadályok
3. Ingó-végrehajtás, ingatlan-végrehajtás
V. 1. Az eljárás megszüntetése
2. Az eljárást kezdeményező aktus és a hatósági intézkedés
3. Végrehajtás munkabérre
VI. 1. Az általános és különös eljárási szabályok
2. Az eljárás felfüggesztése és szünetelése
3. A pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás
VII. 1. A hatósági eljárásjog kodifikációjának története
2. Az eljárási kényszer és az ügyintézési határidő
3. A végrehajtás foganatosítása és annak módozatai
VIII. 1. A hatáskör és az illetékesség általános szabályai; az illetékességi okok
2. A kérelem fajtái és tartalmi elemei
3. A közigazgatási végrehajtás jellemzői, a végrehajtás elrendelése
IX. 1. Az eljárási jogviszony hatósági alanyai
2. Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés
3. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése
X. 1. A jogorvoslathoz való jog és az Ákr. jogorvoslati rendszere
2. A képviselet fogalma, fajtái és a meghatalmazotti képviselet
3. A végzések véglegessége és végrehajthatósága
XI. 1. Elektronikus kapcsolattartás
2. A törvényes és az ügygondnoki képviselet
3. Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás
XII. 1. A kérelem tartalma, formája és a hiánypótlás intézménye
2. A határozatok véglegessége
3. A felügyeleti eljárás
XIII. 1. A kizárás fogalma és a kizárással érintettek
2. Az eljárási jogviszony tárgya, a hatósági ügy
3. A közigazgatási per, mint jogorvoslati eszköz
XIV. 1. Az idézés és az értesítés
2. A kizárási okok
3. A véglegesség és jogerő fogalma
XV. 1. Az iratok fogalma, a magánokirat
2. A tényállás tisztázása és a bizonyítás fogalma, tárgya, a bizonyítási teher és kötelezettség
3. A végrehajtási kifogás és a biztosítási intézkedés
XVI. 1. A bizonyítás szabadsága és az ügyfél nyilatkozata a tényállás tisztázásában
2. A határozat végrehajthatósága
3. A költségviselés szabályai
XVII. 1. Közokirat a bizonyításban
2. A fellebbezéssel támadható döntések, a fellebbezési jogosultság, határidők
3. Az ügyész feladatai, eljárásjogi helyzete és intézkedési lehetőségei a közigazgatási eljárásban (általában)
XVIII. 1. A döntés közlésének a kézbesítésen kívüli formái, a közzététel
2. A nem alakszerű határozatok; a végzés fogalma és típusai
3. Az eljárási költség fogalma és típusai
XIX. 1. A hatósági eljárás alapelvei általában, a törvényesség és a hivatalbóliság
2. A tanúzási kötelezettség, a vallomástétel akadályai
3. A semmisségi okok joghatása és időbeli alkalmazhatósága
XX. 1. A rendeltetésszerű joggyakorlás és a tényszerűség elve
2. Bizonyítás tanúval, tanúvédelem és a hatósági tanú
3. A semmisség fogalma és a semmisségi okok a hatósági eljárásban
XXI. 1. A hatáskör és illetékesség vizsgálata, áttétel, ideiglenes intézkedés
2. A szemle a bizonyításban
3. A fellebbezés joghatásai, a fellebbezés elbírálása
XXII. 1. Ügyfélképesség, eljárási képesség, jogutódlás
2. A szakértő kizártsága és bizonyítás szakértővel
3. A hatósági szerződés
XXIII. 1. A költségtakarékosság elve
2. A hatósági nyilvántartás
3. Az igazolás
XXIV. 1. A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv, ügyfél-nyilvánosság és tájékoztatási kötelezettség
2. Az illetékesség, a hatásköri és illetékességi vita
3. Bizonyítékok ismertetése az ügyféllel
XXV. 1. A hatóság hallgatása (fogalma és eljárás)
2. Egyezségi kísérlet és az egyezség jóváhagyása
3. A jogorvoslat fogalma és szabályozási elvei, a jogorvoslati rendszer
XXVI.1. A tisztességes eljáráshoz való jog, az anyanyelv-használat elve
2. Határidőfajták és a határidő számítása az eljárásjogban
3. A hatósági ellenőrzés fogalma és sajátosságai
XXVII.1. A joghatóság és eljárás külföldön
2. Irat-betekintési jog az ügyfél oldalán
3. A hatósági igazolvány és bizonyítvány
XXVIII. 1. A jogsegély a hatósági eljárásban
2. A határozat fogalma, fajtái és az alakszerű határozatok
3. Jogorvoslat saját hatáskörben: módosítás, visszavonás
XXIX. 1. Döntéstípusok és a döntések jogi kötöttsége
2. Az eljárás akadályozásának következményei
3. A hatósági döntés kézbesítése és a kézbesítéssel kapcsolatos vélelem
Kp. tételsor
1. A közigazgatási bíráskodás története és modelljei
2. A közigazgatási jogvita, generálklauzula
3. Eljárási alapelvek a közigazgatási perben
4. A Polgári perrendtartás alkalmazása a közigazgatási perekben
5. A közigazgatási bíróságok (szervezeti értelemben). A kizárás szabályai a közigazgatási perben
6. A közigazgatási bíróságok hatásköri szabályai
7. A közigazgatási bíróságok illetékességi szabályai
8. Felek a közigazgatási perben
9. Az érdekelt a közigazgatási perben és a perbelépés
10. A kereset és a kereseti kérelem. A védirat.
11. A kereset (benyújtása, továbbítása)
12. Intézkedések a keresetlevél alapján (hiánypótlás, áttétel, visszautasítás)
13. Az azonnali jogvédelem
14. A per előkészítése
15. Tárgyalás, tárgyaláson kívüli elbírálás
16. A bizonyítás a közigazgatási perben
17. A bíróság határozatai (megváltoztatás, megsemmisítés)
18. A jogerő
19. Perorvoslatok a közigazgatási perben: fellebbezés, felülvizsgálat
20. Perorvoslatok a közigazgatási perben: jogegységi panasz, alkotmányjogi panasz
21. Különös közigazgatási perek: az egyszerűsített per, mulasztási per
Budapest, 2023. szeptember 10.
|
Patyi Gergely |
Horváth E. Írisz egyetemi docens |
Diasor
(Archív, 2017. FIGYELEM! A hatályos jogszabály a tananyag!)
01_tortenet
02_hatosag
03_ugyfel
04_eljaras
05_alapelvek
06_bizonyitas
07_dontes
08_kozles
09_jogorv kerelemre
10_jogorv hivatalbol
